Főoldal » Táplálkozás » Sinka Judit: Tudja ön, mit eszik? – Amit az élelmiszer-jelölésekről tudni érdemes

Sinka Judit: Tudja ön, mit eszik? – Amit az élelmiszer-jelölésekről tudni érdemes

Ma már megszokott, hogy bevásárlás közben egyre több olyan embert látunk, aki nemcsak beteszi a kiszemelt terméket a kosarába, hanem előtte az összetevőiről is tájékozódik annak címkéje alapján. A paleolit életmódot élő emberek számára különösen fontos, hogy a címkén szerepeljenek az összetevők, az allergéninformációk, hisz ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy fogyasztásra alkalmas-e.

Az élelmiszerjelölés célja a fogyasztó teljes körű tájékoztatása. Vannak kötelező és önkéntes elemei és vannak olyan termékek, melyeket nem is szükséges jelöléssel ellátni, mert nem előrecsomagolt élelmiszerek.

Előrecsomagolt élelmiszerek

Az előrecsomagolt termékek címkéjének kötelező tartalmi elemei a következők:

  1. A termék megnevezése
    A megnevezést követően utalni kell annak fizikai állapotára is, például: Paleósok álma vekni – lisztkeverék. Ha a termék édesítőszert tartalmaz, azt a megnevezéshez kapcsolódóan kell feltüntetni: „édesítőszerrel”.
  1. Összetevők
    Az összetevőket az előfordulási mennyiségük csökkenő sorrendjében kell szerepeltetni. Kevés fogyasztó tudja csak, hogy a 2 százalék alatti összetevőket nem kell feltüntetni, csak akkor, ha ezek adalékanyagok.
  1. Allergének
    Az összetevők között az allergéneket – melyek a következők – félkövérrel szedve kell szerepeltetni: glutént tartalmazó gabonafélék, rákfélék, tojás, hal, földimogyoró, szójabab, tej, diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia- vagy queenslandi dió, zeller, mustár, szezámmag; kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben; csillagfürt, puhatestűek és a belőlük készült termékek.
  1. Tápérték
    100 g késztermékre vonatkozóan kell a tápértékadatokat megadni a vásárlók tájékoztatására. Kötelezően fel kell tüntetni az energia, a zsír (abból a telített zsír), a szénhidrát (abból a cukrok), a fehérje és a só mennyiségét. Önkéntes módon megadható a poliol-, a keményítő- és a rosttartalom is.
  1. Nettó tömeg
    A csomagolás nélküli töltőtömeget jelenti. Negatív eltérés lehetséges 2 százalék tűréshatárig.
  1. A minőségmegőrzési idő vagy a fogyaszthatósági idő vége
    Ezt nap/hó/év formátumban kell szerepeltetni.
  1. Speciális tárolási feltételek
    Ezeket a minőségmegőrzési idő függvényeként kell értelmezni.
  1. Az előállító vagy a forgalmazó neve
  2. Az eredet vagy a származás helye
    Ez abban az esetben szükséges, ha a gyártóból, annak elérhetőségéből nem tudunk következtetni az eredetre.
  1. Felhasználási, elkészítési útmutató
    Receptek, valamint tippek, ötletek a termék felhasználásához.

A kötelező tartalmi elemeken túl önkéntes információkkal is el lehet látni a vásárlót. A gyártónak törekednie kell arra, hogy megtévesztő információkat ne szerepeltessen a címkén. Minden, egészségre vonatkozó állítás vagy tápértékjelölés igaz és tudományosan bizonyított kell, hogy legyen (pl. „jó a szívnek”).

Valamennyi, a címkén feltüntetett kijelentésnek – pl. „zsírszegény”, „magas rosttartalom” – meg kell felelnie az egységes EU-előírásoknak. Így akkor nevezhetjük zsírszegénynek a terméket, ha a zsírtartalma nem haladja meg a 3 g / 100 g határértéket szilárd anyagok, vagy az 1,5 g / 100 ml határértéket folyadékok esetében. A „magas rosttartalom” feltétele, hogy 100 g élelmiszerben legalább 6 g rost legyen.

Adalékanyagok

Az adalékanyagokat – bármilyen százalékban tartalmazza őket az adott termék – fel kell tüntetni az összetevők között. Sokan hiszik ma is azt, hogy csak az E betűket kell számolgatni, és vélekednek úgy, hogy egy-két E betű „még elmegy”. Ők nem veszik figyelembe azt, hogy az adott anyag nem csak az E betűs nevén szerepelhet, és azt sem, hogy nem minden E betűs adalékanyag jelenthet gondot. Például az ártalmatlan aszkorbinsav (C-vitamin) kódja E300, a nátrium-glutamáté E621 – utóbbi azonban semmiképp nem nevezhető ártalmatlannak. Tehát nem az E-szám a lényeg.

Nézzük a leginkább érdeklődésre számot tartó adalékokat, tartósítószereket:

Nitritek, nitrátok (E249–252)

Elsősorban feldolgozott húsokban, felvágottakban fordul elő, valamint a nem megfelelően termesztett zöldségekben. Felvágottak esetében tartósítási célzattal használják, valamint a termék állagának javítására, tetszetőssé tételére. Bolti forgalomba szinte lehetetlen lenne tartósítás nélkül húsipari terméket bevezetni.

A hőkezelés során kiváló nitozaminnak rákkeltő hatást tulajdonítanak, így amit hőkezelve fogyasztanánk, igyekezzünk kerülni. Ha kis mennyiségben, ritkán fogyasztunk feldolgozott húsokat, felvágottakat, akkor elenyésző a kockázat, főleg, ha azt nézzük, hogy egy-egy rosszul termesztett zöldségféle – főleg a saláták, a paprika, a spenót – több nitrátot tartalmazhat, ráadásul ezeket úgy tesszük a mérlegre, hogy nem egyeztünk bele – összetevők hiányában – a fogyasztásukba, mint, mondjuk, a virsli vagy a bacon esetében tettük. Az ideális az lehet, ha mi magunk készítjük el a felvágottainkat, és megbízható helyről vásároljuk a zöldségeinket.

Ajánlom a témában Gunnars írását a Tenyek-tevhitek.hu oldalon, Vajon a nitrátok és nitritek valóban veszélyesek? címmel, itt a biztonságos hőkezelésre vonatkozóan is olvashatunk tippeket.

Nátrium-glutamát (E621)

Szintén előszeretettel használják felvágottakban, félkész ételekben, fűszerkeverékekben, és gyorséttermekben is szívesen dolgoznak vele. Sok néven találkozhatunk a nátrium-glutamáttal, például még ízfokozóként vagy hidrolizált fehérjeként is ismert. Ritkán okoz azonnali tünetet, azonkívül, hogy étvágyfokozó hatása folytán kívánjuk a következő és következő adagot, majd elhízunk, és jöhet a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, az idegrendszer romlása. Még véletlenül se vegyünk le a polcról olyan terméket, amely tartalmazza! Ajánlom a témában Szendi Gábor írását a Tenyek-tevhitek.hu oldalon, E621: A nátrium-glutamát – A rémhírek igazak címmel.

Színezékek (E621)

Színezékekkel találkozhatunk például üdítőitalokban, cukorkákban, jégkrémekben stb. A fogyasztásuk miatt keletkező intoleráns reakció a gyerekek esetében a legsúlyosabb, a csalánkiütéstől a hiperaktivitásig terjedhet. Az élelmiszeripari gyártókra irányuló nyomásgyakorlás miatt csökkent a használatuk, azonban olcsó és egyszerű alkalmazásuk miatt még mindig népszerűek.

Tegyünk azonban különbséget a káros és a nem káros adalékanyagok között! A bevitt káros adalékanyagokat minimalizáljuk, jó esetben redukáljuk nullára tudatos vásárlással. Ha teljesen szeretnénk kiiktatni őket életünkből, akkor kerülnünk kell a feldolgozott, félkész ételeket, a fűszerkeverékeket, az üdítőitalokat, a jégkrémeket stb. Ezek kiváltására otthon kell felkészülnünk, ami nem ördöngösség, hisz a paleolit életmód fontos alapvetése, hogy ne fogyasszunk feldolgozott, félkész, illetve kész élelmiszereket. E témában ajánlom Szendi Gábor írását a Tenyek-tevhitek.hu oldalon: a Hiperaktivitás és táplálkozás; valamint Dengate Az élelmi adalékanyagok igazi arca című cikkét ugyanitt.

Nem előrecsomagolt élelmiszerek

Mivel csak az előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelező az összetevőket feltüntetni, így fejtörést okozhat a pultból történő vásárlás. Például fagyis- vagy sütispult üzemeltetése esetén az adott termékhez a szükséges információkat tartalmazó kis táblácskát kell kihelyezni. Ha ezt nem biztosítja a vendéglátóhely, akkor jól látható helyre kell kifüggesztenie az összetevőket, az allergéneket és a tápértékadatokat tartalmazó tájékoztató lapot. Amennyiben ez sem elérhető, akkor a teljes nyitvatartási idő alatt kérhetünk szóbeli tájékoztatást egy felelős személytől, aki felkészülten tud tájékoztatni bennünket mindezekről az adatokról.

Sajnos ma is még sok vendéglátóhely él vissza azzal, hogy nincs szabályozva a paleo élelmiszerek összetevőinek köre. Én magam is nagy örömmel álltam be egy fagyizónál kanyargó hosszú sorba, ahol óriási táblán azzal kecsegtették a potenciális vásárlókat, hogy paleo fagylalt kapható. Majd mikor az eladó hagyományos, búzalisztből készült tölcsérrel a kezében kérdezte, hogy mit adhat, akkor világossá vált, hogy itt nagyon bizalmatlannak kell lennem a termékkel szemben. Az eladó összetevőkre vonatkozó tétova szavai is megerősítették a bizalmatlanságomat. Nyilvánvalóan a tulajdonos sem volt tisztában a paleo alapjaival, csak a hangzatos csábító szöveggel és a paleo ígéretével szerette volna emelni a forgalmát.

Évekkel ezelőtt egy pékséglánc is kapva kapott a paleolit táplálkozásban lévő bevételszerzési lehetőségen, és legyártatott a paleo elveknek ugyan megfelelő péksüteményeket, majd azt a személyzet oktatás hiányában a hagyományos búzalisztes, porcukros péksüteményekkel együtt szállította, tárolta, így a paleo péksütemény mellé ajándék „gluténmorzsákat” is kapott a vásárló.

Sajnos a címkével ellátott termékeknél sem dőlhetünk hátra. Hisz vannak olyan paleolit termékek a polcokon, amelyeket kifejezetten a paleolit életmódot folytatóknak gyártanak, és a címkéjükön mégis fel van tüntetve, hogy „nyomokban glutént tartalmazhat”, azaz fennáll a keresztszennyeződés lehetősége. Attól, hogy rá van írva a termékre, hogy paleo, még az összetevőket is el kellene olvasni, hisz hiába várjuk a paleóval elérhető eredményeket, ha keresztszennyeződésekkel visszük be a szervezetünkbe az allergén, nem paleo alapanyagokat.

Sajnos sok esetben nem körültekintőek a vásárlók, sokkal bizalmatlanabbnak kellene lennünk. Még ha kellemetlen is, tüzetesen ki kell kérdezni a vendéglátóhely személyzetét, hogy biztosak lehessünk abban, nem ártunk magunknak. Az éttermek esetében is alapszabály az allergénekről való tájékoztatás. Ez akkor nem kötelező, ha például az étel – mint, mondjuk, a zellerpüré – egyértelműen utal az allergénre. És abban az esetben sem kell feltüntetni ezeket az információkat, ha az étlapon felhívják a figyelmünket az ételek személyre szabhatóságára, valamint arra, hogy az allergénekről érdeklődjünk a személyzetnél. Azonban szerencsére sok étteremben, szállodában igen felkészült személyzettel találkozunk, így ott magabiztosabban étkezhetünk, sőt vannak olyan vendéglátóhelyek is, amelyek munkatársai teljes mértékben felkészülten várják a paleolit módon táplálkozókat is.

Szerzőnk: Sinka Judit

Sinka Judit

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás