Főoldal » Táplálkozás » Dr. Kazai Anita: Tiszta, fehér és halálos

Dr. Kazai Anita: Tiszta, fehér és halálos

Az élelmiszeripar egyre nagyobb összegekkel vásárolja be magát a táplálkozástudományba, és ugyanazt a taktikát alkalmazza, mint a dohányipar: eltéríti a kutatások irányát, meghamisítja a tudományos eredményeket, és lefizeti a szakértőket.

A világ egyik legnevesebb orvostudományi lapja, a brit orvosszövetség kiadásában megjelenő British Medical Journal április végi száma feltette a kérdést: megengedhetjük- e, hogy az élelmiszeripar közegészségügyi kutatásokat finanszírozzon? Az ipari támogatásban nem részesülő Anna Gilmore és Simon Capewell közegészségügy-professzorok válaszukban határozott véleményüknek adtak hangot: nem.

A vállalatok elismert és jogszerű célja ugyanis a profitmaximalizálás, ezért ha a közegészségügyi szempontok a profitjukat fenyegetik, az egészségre veszélyes termékeket gyártó cégek szisztematikusan aláássák a tudományt. Az ipar által finanszírozott kutatások témától függően 5–88-szor gyakrabban jutnak az ipar számára kedvező eredményre, mint a független vizsgálatok, azonban talán nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a finanszírozó szabja meg, mit lehet kutatni, sőt azt is, hogy mit tilos. Gilmore és Capewell szerint a közegészségügyben dolgozó kutatóknak vissza kell utasítaniuk az élelmiszeripari szponzorációt, ahogy ez a dohányipar esetében nagyjából már megvalósult (talán ma már hihetetlen, teszik hozzá, de az 1990-es évek elején egyetlen kivétellel valamennyi brit orvosegyetem fogadott el pénzt a dohányipartól).

Eladó a tudomány?

Egy másik BMJ-cikkben Jonathan Gornall azt fejtegeti, hogy az általa „Big Sugar”-nek nevezett élelmiszergyártók, vagyis akik cukorral felturbózott termékeket árulnak, ugyanazokat az eszközöket kezdték el használni, mint a gyógyszeripar: kutatási támogatást és nagy összegű konzultációs díjakat fizetnek a brit kormány táplálkozási tanácsadóiként dolgozó vezető kutatóknak. A közönség szemében függetlennek tűnő tudósok aztán nem az egészség, hanem az élelmiszeripar érdekeit képviselik. Napjainkban például azt a tudományosan cáfolt elméletet sulykolják a közönség fejébe, hogy az elhízásért nem a túlzott cukorfogyasztás, hanem egyes egyedül a kevés testmozgás a felelős.

A stratégiát nem csak Európában alkalmazzák. A Coca-Cola, a világ legnagyobb üdítőitalgyártója által 2014-ben másfél millió dollárból elindított Global Energy Balance Network (GEBN), aminek hivatalos célja elősegíteni, hogy az amerikaiak megtarthassák egészséges testsúlyukat, azt reklámozza, hogy kellő mennyiségű mozgással ellensúlyozhatók a rossz táplálkozás káros hatásai (valójában a tudományos bizonyítékok szerint a testmozgásnak csak minimális hatása van a testsúlyra, a fogyáshoz a magas glikémiás indexű tápanyagok, például a finomított cukrok fogyasztását kell limitálni). A GEBN egyik brosúrája egyenesen azt hangsúlyozza, hogy a hízás megelőzéséhez „aktív életmódot kell folytatni, és több kalóriát kell enni”. Az üzenet hatékonyabb célba juttatása érdekében a Coca-Cola az USA több mint száz iskolájában építtetett sportközpontot, és amikor Chicago város tanácsa üdítőital-adó bevezetését tervezte, a cég 3 millió dollárt adott hatvan városi közösségi fitneszcentrum létrehozására. A városi tanács nem szavazta meg az üdítőital-adót.

A Coca-Cola neves kutatókat is felbérel, hogy azok juttassák el üzenetüket a lakossághoz. A GEBN alapítói ugyanis nem akárkik, dr. Steven Blair például, akinek kutatásait a Coca-Cola az elmúlt években 4 millió dollárral finanszírozta, az USA kormánya által kiadott, testmozgással kapcsolatos irányelv egyik legfőbb kidolgozója. A GEBN megalapítását egyébként dr. Blair a British Journal of Sports Medicine című szaklap szerkesztőségi közleményében jelentette be.

Kecskére káposztát

Nemcsak az amerikai, de a brit kormány táplálkozástudományi tanácsadó bizottságának tagjait is az élelmiszer-, illetve a gyógyszeripar pénzeli (a Coca-Colán kívül például PepsiCo, a Mars és a Nestlé), holott ez a bizottság állítja össze a szénhidrátfogyasztással kapcsolatos hivatalos ajánlásokat. A bizottság negyven tagja közül csak tizenhárom esetében nem mutatható ki valamilyen ipari szponzoráció, írja szintén a BMJ. Nem véletlen tehát, hogy a szigetországban 2006 és 2014 között 12 százalékkal nőtt a megvásárolt kalóriamennyiség, és csak az USA-ban évi 150 milliárd dollárt emésztenek fel a cukorfogyasztás számlájára írható betegségek.

A Coca-Colán kívül persze más cégek, így a PepsiCo, a Kraft Foods, a Kellogg’s vagy a McDonald’s is fizet szponzorpénzeket tudós társaságoknak, például az Amerikai Táplálkozástudományi Társaságnak vagy a Dietetikusok Akadémiájának (AND), az USA legnagyobb táplálkozástudományi szakmai szervezetének, de nem csak ők: míg az AND 2001-ben tíz élelmiszeripari támogatót tüntetett fel, 2011-es éves jelentésében már harmincnyolc ipari szponzor szerepel, akik a kötelező szakmai továbbképzéseket is finanszírozzák. A dietetikusok 2012-es konferenciáján előadók 23%-a esetében volt kimutatható ipari kötődés, azonban ezek nagy részét nem tüntették fel a programfüzetben, írja EatDrink Politics című honlapján Michele Simon közegészségügyi jogász.

“A hízás megelőzése érdekében fogyasszunk több kalóriát”

A cukorgyártók által finanszírozott nemzetközi tudományos kutatószervezet, a World Sugar Research Organisation is azt javasolja, hogy „az ideális testsúly fenntartása érdekében alkalmazzunk magas szénhidráttartalmú diétát és rendszeres fizikai aktivitást”, honlapján pedig ez olvasható: „Azok, akik sok cukrot fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel soványak”. Az idézett állítások egyáltalán nem hangzanak el ritkán: a PLoS Medicine című szaklap egyik tavalyi tanulmánya szerint a független vizsgálatokhoz képest az élelmiszeripar által finanszírozott tudományos kutatások ötször gyakrabban jutnak arra az eredményre, hogy nincs összefüggés a cukrozott üdítőitalok fogyasztása és az elhízás között.

Marion Nestle táplálkozástudományi szakembernek az amerikai orvosszövetség lapjában megjelent cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos folyóiratokban és konferenciákon, valamint a szociális médiában is képviselt taktikának az a célja, hogy zavart okozzon a tudományos közbeszédben és a lakosság fejében, és kétséget ébresszen a felesleges kalóriák szerepét illetően (a hamis tudományos bizonyítékokkal történő zavarkeltést korábban a dohányipar fejlesztette tökélyre).

A zavarkeltést persze régóta alkalmazza a Big Sugar. Az 1960-as években, amikor a kalóriaszegény üdítők elkezdtek veszélyt jelenteni a cukoripar számára, olyan kutatások finanszírozásába kezdett, amelyek az édesítőszerek egészségre ártalmas hatását akarták bizonyítani. Az egyik édesítőszer, a ciklamát lehetséges káros hatásait feltáró erőfeszítésekbe mai áron 4 millió dollárt fektettek, és csak évekkel később sikerült független tudósoknak bebizonyítani, hogy a cukoripar által finanszírozott rágcsálókutatások eredménye, miszerint a ciklamát húgyhólyagrákot okoz, az emberre nem alkalmazható.

A szabályozás elkerülése

Bár a többi lehetséges beavatkozásra – az élelmiszerek alapvető újraformulálása, a cukrozott üdítők promóciójának korlátozása, a gyorséttermi ételek gyerekeknek való hirdetésének korlátozása vagy az élelmiszerek és italok címkéi információtartalmának növelése – is szükség volna, szakértők szerint a cukoradó lenne a leghatékonyabb eszköz, amivel el lehetne téríteni az embereket a kártékony élelmiszeripari termékek fogyasztásától. Ennek bevezetését azonban a Big Sugar nemcsak Amerikában, hanem Nagy-Britanniában is akadályozza. Legutoljára ez év elején visszakozott az utolsó pillanatban a miniszterelnök, ami miatt kritikusai a cukorbárók rabszolgájának nevezték.

A Nemzeti Elhízásellenes Fórum már tizenhat éve próbálja – sikertelenül – meggyőzni az egymást követő brit kormányokat, hogy szabályozzák az élelmiszeripar tevékenységét. A fórum szóvivője szerint hatékony beavatkozás hiányában az egészségügyi rendszer össze fog omlani, olyan nagy terhet ró rá a gyermekek és felnőttek körében egyaránt nagyon gyakori elhízás következményeinek kezelése. Mint Tam Fry kifejti: a kormányok az ipari lobbi hatására sosem tették meg a szükséges lépéseket, csak nevetséges próbálkozásokat indítottak, például megígértették az élelmiszeriparral, hogy a szabályozás elkerülése érdekében önkorlátozást gyakorol, és csökkenti termékei kalóriatartalmát. Mivel azonban a kalóriacsökkentés nem volt kötelező, az önkorlátozás kudarcba fulladt: bár némelyik kevésbé ismert cég újraformulálta termékeit, a legnagyobbak, amelyek termékeiből a legtöbbet fogyasztja a lakosság, semmit nem változtattak. A Coca-Colában vagy a Magnum jégkrémekben például ugyanannyi cukor van, mint tíz éve, holott gyártóik megígérték, segítenek a vásárlóknak abban, hogy kevesebb kalóriát fogyasszanak.

Egészségesebb?

Más esetekben is bebizonyosodott már, hogy az élelmiszeripar önkorlátozása semmit nem ér. 2007-ben a legnagyobb gyártók megígérték, hogy a gyermekeknek szóló hirdetésekben csak olyan élelmiszereket fognak reklámozni, amelyek saját sztenderdjeik szerint egészségesebbek. Azóta az USA-ban az egészségre kifejezetten ártalmas élelmiszerek hirdetése a gyermekeknek szóló műsorokban 79,4%-ról 80,5%-ra emelkedett, írják Dale Kunkel és munkatársai. Mint kiderült, az ipar mindössze annyit ért az egészségesebb terméken, hogy az olyan egészségtelen termék, ami az eredeti formulához képest egy kis százaléknyi egészségtelen összetevővel kevesebbet tartalmaz.

Szerzőnk: Dr. Kazai Anita

Dr. Kazai Anita

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás