Paleolit Életmódmagazin 2016/4

795 Ft

Leírás

A lap tartalomjegyzéke

Egy barátommal nemrég megkíséreltük megoldani a világ­egyetem bizonyos rejtélyeit. Először is, próbáltuk kitalálni, hol fog aznap este lemenni a Nap, hogy pontosan oda tehessük a nyugágyainkat. Később azt firtattuk, hogy ez miért más és más minden este. A dolog egykettőre oda vezetett, hogy az asz­tal tele lett szétrakosgatott narancsokkal és almákkal, mi meg közben a fejünket vakargattuk, és bőszen ábrákat rajzoltunk …

Napjainkban az alvászavar népbetegség, különböző okokra visszavezethető formái emberek millióinak okoznak szenvedést. Azt tehát kijelenthetjük, hogy jelenlegi alvási szokásaink nem vezetnek jóra – de vajon van-e köze e jelenség tömegessé válá­sának civilizált életformánkhoz, és mit tehetünk a helyzet orvoslása érdekében?

A modern kori Európa már száz éve tisztában van azzal, hogy a fertőző betegségek kellő higiéniával megelőzhetők. Bár Európában a magyarországi  kórházakban  a legalacsonyabb a kézfertőtlenítőszer-használat, és az orvosok csak ötödannyit mosnak kezet, mint amennyi szükséges volna, a legtöbb halálesetet nálunk sem a fertőzések okozzák. Milyen problé­mákkal küzdött története során a közegészségügy?

Mi okozza a betegségeket és mit kell tenni, ha valaki megbetegszik? Egyáltalán: mi számít be­tegségnek? Nincs univerzális válasz ezekre a kér­désekre; minden ember esetében az szabja meg az egészség megőrzésének és a gyógyulásnak a módjait, hogy milyen a világképe, a hitrendsze­re, milyen kultúra értékrendjét fogadja el. A régi magyarok, azaz a keresztény hitrendszer átvétele előtt élt őseink is olyan módszerekkel gyógyultak, amelyeket világképük írt elő számukra.

Ritka az olyan sokoldalú szakmai alappal rendelkező edző, mint a győri Watt Fitness vezetője. Tanítványainak példaértékű lehet, hogy még mindig versenyez, keresi a kihívásokat, és odafigyel az egészséges táplálkozásra is. Ismerkedjünk meg egy igazi sport­ emberrel!

Étel nélkül kibírjuk hetekig is, víz nélkül pár napig, oxigén hiányában azonban az agyunk néhány perc után maradandó károsodásokat  szenved. Ebből máris látszik, milyen fontos élet­működésünk a légzés. Ismerkedjünk  meg tehát az egyik legegy­szerűbb és ingyenes egészségvédő módszerrel, a helyes és tudatosan irányított légzéssel!

Mindannyiunk számára tanulságos lehet az Amerikai Egyesült Államokban élő pima törzs megrázó sorsa. Amikor a közösség tagjai a hagyományos étrendről áttértek a civilizált táplálko­zásra, gyorsan elhíztak, megbetegedtek. A tudósok a hatvanas évek óta tanulmányozzák őket, hogy megfejtsék a jelen­ség okát, és egyben választ adjanak a kérdésre: mitől hízunk el mi, modern emberek.

Kétségkívül megpróbáltatásokkal teli időszakot él át az, akinél gyógyíthatatlan betegséget állapítanak meg. Az illető ekkor két dolgot tehet: vagy belenyugszik a diagnózisba, és passzivitásba süpped, vagy kezébe veszi a sorsát. E magazin olvasóinak nem lesz meglepetés, hogy az étrendváltoztatás sarkalatos pontnak bizonyult a javulás útján.

A tűz felfedezése és ellenőrzött használata mérföldkő az ember­ elődök evolúciójában. A tűz meleget adott, fényt, elűzte a ragadozókat, lehetővé tette a sütést, a hús füstöléssel, szárítással való tartósítását. A tűz megszelídítése a főzés felfedezését is magával hozta. A főzéssel pedig megjelent a „házi koszt” és a „szakács” is.

A 19. század az európai gasztronómia aranykorát jelentette. Ebben a században formálódtak ki azok a konyhai alapelvek és technikák, amelyek a határok nélküli nemzetközi konyhát (cuisine sans frontiéres) is megalapozzák. A 19. században válik szét az otthoni, házi konyha (cuisine bourgeoise) és a professzionális konyha (haute cuisine) is, ami egyszersmind a férfi és női szakácsok közötti elkülönülést is jelenti. A változások sora azonban a 20. században gyorsulni látszik.

Azt mindannyian sokszor hallottuk már, hogy a globális fel­melegedés miatt a nem túl távoli jövőben fenekestül felfordul­hat jól megszokott életmódunk. A jóslatok azzal fenyegetnek, hogy nem utazhatunk többé Amszterdamba vagy a Maldív­ szigetekre, mert mindkettő víz alá kerül, és a kedvenc osztrák síterepeinken hó helyett télen fű borítja majd a lejtőket. Újab­ban viszont az is kiderült, hogy a klímaváltozás kedvenc étele­ink és italaink jövőjét ugyancsak fenyegeti. Lehet, hogy örökre búcsút kell mondanunk például a csokinak, a lazacnak, a méz­nek, a bornak és a kávénak.

Kedvenc állatkáik oltásával kapcsolatban gyakran több kérdés is felmerül a gazdikban. Az első rögtön az, hogy érdemes vagy felesleges-e szurkáltatni a kutyusunkat és a cicánkat. A másik, hogy nem lehet-e káros a kedvenceink szervezetére a vakcina. Sőt, még  azon  is dilemmázni  szoktak  a gazdik,  hogy valójában mikor, hányszor és milyen oltóanyagot érdemes beadatni. A következő kis összefoglaló ezekben a kérdésekben igazít el.