Modern Kori Paleo Magazin … mindannyiunk egészségére…
Leírás
A lap tartalomjegyzéke
A sok millió éves evolúciós fejlődésünk során szép lassan megtanultuk, mit jelent vadászni, bogyókat gyűjteni, azokat feldolgozni, megfőzni, védekezni a ragadozók ellen, kunyhókat építeni, gyermeket hordozni – és minderre megtanítani a következő nemzedék tagjait is. Ettől vagyunk mi sikeres faj: gyorsan és hatékonyan vagyunk képesek közölni a fajtársainkkal a tudásunkat.
Az egyszerű(bb) élet (simple life) helyett – ahogyan ezt ma sokan értik- lehetne nyugodtan átgondoltabb, megfontoltabb életet is írni. Gondoljunk a fast food (gyors étkezés) – slow food (lassú étkezés) párhuzamra. Az egyszerűbb életvezetés azt az igényt fejezi ki, hogy valaki nem külső impulzusok ál tal sodortatja magát, hanem tudatosan, a saját elképzelései szerint rendezi be az életét.
A prosztataprobléma előbb-utóbb szinte minden férfit utolér. A már kialakult problémát sokkal nehezebb és veszélyesebb kezelni, mint elébe menni a szinte elkerülhetetlen bajoknak. A modern ember úgy van ezzel, mint a viccben a százemeletes felhőkarcolóból kizuhanó, aki minden emeletnél megállapítja magában: idáig még szerencsésen eljutottam. És ha már ki alakult a baj, sajnos a nyugati orvoslás korántsem nyúl mindig a legfrissebb tudáshoz a probléma kezelésekor.
Barátaimat, ismerőseimet gyakran zaklatom olyan kérdésekkel, amelyek elsőre megdöbbentik őket, majd utána legtöbbször egy jó kis beszélgetés kerekedik a felvetésükből. Miért kelnek fel reggelenként, mi motiválja őket, hogy munkába menjenek, milyen céljaik vannak az életükben, és mi szerintük az életük értelme?
Ötvenéves, de egy tízest simán letagadhatna. Vékony, szikár, energikus, és évtizedekre vannak még tervei a versenysportban. A hétköznapokban épületgépészként dolgozik, délutánonként azonban a váci Duna-szakaszon találkozhatunk vele a leginkább. Ismerkedjünk meg a nagy újrakezdővel!
A gyerekek imádnak pancsolni, játszani a vízben. Felnőttként a legtöbben egy jó kis tengerparti nyaralásra vágyunk év közben, népszerűek a hazai vízparti nyaralók és a kerti medencék is. Egy forró zuhany, kádfürdő vagy jacuzzi mind olyan dolgok, amivel szeretjük kényeztetni magunkat. Egyszóval szinte minden ember imádja a vizet. Ha megkérdeznek egy világklasszis kajak-kenust, hogy miért szereti ezt a sportot, akkor a válasz általában úgy indul: “mert kint vagyunk a természetben, közel a vízhez”: Kívülről nézve elképesztő, hogy bírják az úszók a monoton faltól-falig úszást egész évben. Ők csak annyit mondanak: élvezik, ha a vízben lehetnek. Honnan ez az ősi örökségünk? Miért vagyunk ennyire különbözőek a többi szárazföldi állattól?
A nagy élelmiszeripari cégek által hirdetett energiaegyensúly hazugság, extra testmozgással nem lehet kiegyensúlyozni a túlzott kalóriabevitel káros hatásait. A testedzés nem fogyókúrás módszer, mindazonáltal az elképzelhető legjobb gyógyszer, és az elmúlt évek kutatásai kezdik feltárni, milyen mechanizmusok állnak a testedzés egészségmegőrző, gyógyító és élethosszabbító hatása mögött.
Hivatalos dietetikai körökben évtizedek óta hangoztatják, hogy a telített zsírsavakban gazdag étrend elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és magas koleszterinszinthez, végső soron szívbetegséghez és egyéb krónikus, civilizációs betegségekhez vezet. Ugyanakkor nagyon is érdemes megvizsgálni egy olyan természeti népet, amelyik éppen ilyen táplálékon él. Vajon magas zsírtartalmú étrendjük elhízottá teszi őket? A zsírevés magas vérnyomást okoz köreikben? Magas a koleszterinszintjük? A zsíroktól végül szívbetegek lesznek?
Beleznay Endrét sokan talán az 1998-as Meglepő és mulatságos című szórakoztató televíziós műsor álriportereként ismerték meg. Azóta népszerűsége töretlen, elsősorban a vidám műfaj kedvelői körében. Azt már kevesebben tudják róla, hogy több mint húsz színdarab szereplőjeként járja az országot, ha éppen nem a televízióban lép fel. Bár színésznek vallja magát, de volt már műsorvezető, újságíró, ingatlanbefektető, cégvezető és rendezvényszervező is. Régóta jelen van a köztudatban, mégis kortalan, amit elsősorban a sportolási és a táplálkozási szokásainak köszönhet.
A „jó evés és jó ivás tudománya’: vagyis a gasztronómia két meghatározó tényező, a földrajz és a történelem összejátszásának eredménye. Ezek a kulcselemek határozzák meg, milyen alapanyagok fordulnak elő, milyen tartósítási eljárásokat alkalmaznak, és az ízek, illatok, zamatok, textúrák és technológiák milyen mintázata lesz jellemző az adott régióra. Mellettük társadalmi, kulturális, vallási, gazdasági, politikai, jogi, ökológiai és technológiai faktorok formálják az emberi közösségek konyha művészetét, étkezési szokásait és hagyományait.
A mindenevő dilemmájának első megfogalmazása már korán, Jean-Jacques Rousseau-nál, illetve a napjainkban széles körben ismert francia gasztronóm, Brillat-Savarin munkáiban is felbukkan. A dilemma lényege: miképpen döntsön az állat vagy ember, ha többféle táplálék áll a rendelkezésére?
Az élelmiszeripar egyre nagyobb összegekkel vásárolja be magát a táplálkozástudományba, és ugyanazt a taktikát alkalmazza, mint a dohányipar: eltéríti a kutatások irányát, meghamisítja a tudományos eredményeket, és lefizeti a szakértőket .
Mire asszociálunk először a kókuszpálmáról? Sokan képeslapra illő napsütésre, idilli koraillszigetekre, fehér partokra, türkiz tengerre és a nyaralás hangulatára. Ám azt csak kevesen tudják, mi lyen fontos szerepet tölt be a trópusi emberek hétköznapjaiban a kókuszdió, és hányfelé áldásos hatását ismerjük.
A gasztroblogokon és a tudatos táplálkozás híveinek menüjében a legújabb sztárok a szuperételek. Ezek a természetes táplálékkiegészítőként is emlegetett gyümölcsök, magvak, gabonafélék tápanyagokban nagyon gazdagok, antioxidáns hatásúak, javítják a kedélyállapotunkat, és úgy általában is rendkívül pozitív hatásokat tulajdonítanak nekik. A kérdés csak az, esetükben valóban különösen egeszséges ennivalókkal van-e dolgunk, vagy csak újabb marketingfogásnak esünk áldozatul?
A kedvenceink komoly nyomás alatt állnak, ami nem fizikai, hanem genetikai. Gondoljuk csak át: a ragadozók 28 millió évvel ezelőtt váltak ki az emlősök közül, és azóta a zsákmányállatokból fedezik igényeiket. A legelső tápot úgy 150 évvel ezelőtt készítették Amerikában, ma pedig a kutyák, macskák nagy része nem fogyaszt mást a tápon kívül. Nem gyanús, hogy éppen a tápok megjelenése óta sújtják őket a civilizációs betegségek?
