Paleolit Életmódmagazin 2015/4

795 Ft

Leírás

A lap tartalomjegyzéke

A hozzátáplálás kérdésében elég nagy a zűrzavart a gyermekorvosok, a nővérek, a táplálozási tanácsadók és a hivatalos oldalak egymásnak ellentmondó tanácsai pedig csak tovább
fokozzák az anyukák zavarodottságát.

Manapság a rák okát a karcinogén anyagok hatásában és a gének mutációjában látja az onkológia. Ennek sok köze nincs a rákos megbetegedések megelőzéséhez, hiszen például a mellrák előfordulása az utóbbi évtizedekben is folyamatosan nő. Ma egy nőnek 12%-os esélye van arra, hogy élete során mellrák alakuljon ki nála.

Peter G0tzsche kutató 1997-ben még álmában sem gondolta volna, hogy a következő évtizedeket a mammográfia veszélyeinek kutatásával fogja tölteni. Történt, hogy a Dán Családorvosok Szövetsége 1997-ben megkérdőjelezte a mellrákszűrés hatékonyságát, azt állítva, hogy 25%-os túlkezeléshez vezet, ugyanennyi tényleges rákot viszont nem szűr ki. Botrány lógott a levegőben, ezért a Dán Orvosok Szövetsége felkérte G0tzschét, aki a független tudományos elemzéseket végző Nordic Cochrane Center vezetője volt, hogy értékelje az addigi, a szűrések hatékonyságát vizsgáló kutatásokat. Az eredmények megdöbbentették G0tzschét, s további elemzésekre sarkallták.

Vajon csak szubjektív érzés, hogy a természet közelsége pozitív hatást gyakorol ránk, avagy jól mérhető biológiai következményei is vannak a természettel való találkozásainknak? Cikkünkben ennek járunk utána.

Az oltások is közreműködnek az evolúcióban: a nem tökéletes vakcinák hatására a kórokozók módosulnak, és előfordulhat, hogy az új változat ellen már nem véd a régi oltás, sőt a kialakuló betegség súlyosabb lehet, mint a korábbi forma. Az emberi beavatkozás hatásaira azonban úgy is tekinthetünk, mint amelyek belesimulnak az evolúció hömpölygésébe, és a sci-fibe illő forgatókönyvek szerint arra is mód nyílik, hogy a tudomány korrigálja az előre nem látott hibákat.

A genetika korában nem csoda, ha az onkológia a géneket okolja a rákért. Csakhogy olyan ez, mintha a kardiológus kijelentené, hogy szívbeteg az lesz, akinek van szíve, a pulmonológus pedig arra panaszkodna, hogy a sok tüdőbetegséget az okozza, hogy az emberek lélegeznek. A ma hibáztatott gének évmilliók óta részeink, mellrákot mégis az utóbbi pár száz évben okoznak. Talán akkor mégsem a gének a hibásak?

A termodinamika, azaz a hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete. A hő önként, kizárólag a magasabb hőmérsékletű hely felől képes áramlani az alacsonyabb hőmérsékletű felé. Mivel hűtőszekrényre szükség van, és a fagyit is szeretjük, nagyon leleményesnek kellett lennünk e folyamat megfordításához. Hogyan  történt  mindez?

Ismerjük meg az egyik legjobb hazai „crossfittert’: aki igazán elkötelezett a sportága iránt: ha épp nem edz, akkor edzéseket tart. Céltudatos, nyitott gondolkodású, szeret új dolgokat tanulni, és természetesen a paleolit étrendet követi. Ez a sportirányzat és egyfajta életfilozófia a 2000-es évek elején indult hódító útjára Amerikából, és hazánkban is egyre népszerűbb. Rendkívül sokoldalúan dolgoztatja meg az embert, szinte az összes kondicionális és mentális képességet igénybe veszi, egyszerre kell hozzá erősnek, ügyesnek és szívósnak is lenni

Ahogy egyre jobban beleássuk magunkat a paleolit életmód rejtelmeibe, mindinkább úgy tűnik, hogy a mellrák is egy civilizációs betegség, amely egészséges életmóddal megelőz­ hető lenne. Nézzük, hogyan járulhat hozzá a prevencióhoz és a műtét utáni rehabilitációhoz a rendszeres testmozgás!

Régi igazság, hogy minden mindennel összefügg, bár olykor ezt első pillantásra nem feltétlenül vesszük észre. Drezda, Shakespeare, a tekerőlant, a modern elektronikus hangzás és a paleo. Ezek a témák mind szóba kerültek, amikor egy klasszikus kávéházban leültem  beszélgetni Mandel Róberttel.

Pizza, hamburger, pattogatott kukorica, dobozos fagylalt, cukros üdítőitalok: gyerekként a legtöbben imádjuk ezeket az egészségesnek a legkevésbé sem nevezhető ennivalókat. Később aztán, mikor már többet tudunk a táplálkozásról, döbbenten gondolunk vissza rá, mennyi mindent töltöttünk a gyomrunkba, amit már a világ minden kincséért sem ennénk meg.

A paleolit táplálkozás alapja nem is annyira az „ősember’: hiszen róla csak kevés kézzelfogható ismerettel rendelkezünk: érdemesebb inkább a ma élő természeti népek táplálkozását, életmódját szemügyre venni, azokét, akik modern világunkban is megőrizték ősi életformájukat. Az egyes természeti népek sok mindenben eltérnek egymástól. Mivel különféle földrajzi körülmények között élnek, eltérőek lehetnek az általuk fogyasztott alapanyagok és makronutriensek (fehérje-zsír-szénhidrát) arányai is. Közös vonásuk viszont, hogy e népek mentesek a civilizációs betegségektől. Új sorozatunkban a legérdekesebb természeti népek életmódját, táplálkozását vesszük górcső alá.

Egyesek azt állítják, régen nem ettek annyi húst az emberek, mint manapság. Igazuk van, amennyiben „régen” alatt a járványok előtti éhínségek idejére gondolnak, de nincs igazuk, ha például a népvándorlás koráról beszélnek (ami szintén elég régen volt), mert akkoriban az emberek majdnem kétszer annyi húst ettek, mint a mai magyar átlag.

A Karácsonyológia (christmasology) viszonylag fiatal tudományág, születését az indokolta, hogy a fogyasztói társadalom lassan habzsolói társadalommá vált, s ez növekvő pszi- chés és testi terheket ró a stresszel nehezebben megküzdőkre. A karácsonyszindróma első leírását néhány éve olvashattuk a Journal of Christmasology decemberi számában, Gabriel Sandy tollából.

Korunk egyik legnagyobb orvosi problémáját a daganatos elváltozások mihamarábbi diagnosztizálása és kezelése  jelenti. A kedvenceink körében – ellentétben a vadon élő állatokkal – szintén az egyik vezető halálok a sejtek kóros elszaporodása. A kutyák és a macskák daganatos elváltozásai közül az egyik leggyakoribb az emlőmirigyek daganatos megbetegedése.