Főoldal » Paleo és gyógyulás » Rigler Dorottya: Mozgásszervi fájdalmak új megközelítésben

Rigler Dorottya: Mozgásszervi fájdalmak új megközelítésben

A rengeteg ember életét megkeserítő és gyakran félrediagnosztizált mozgásszervi panaszok jelentős része miofaszciális, azaz izomzati és kötőszöveti eredetű. Ezek kezelésében csak akkor lehet tartós eredményt elérni, ha a fájdalmat fenntartó civilizációs betegségektől is megszabadulunk.

A miofaszciálisfájdalom-szindróma összetett mozgásszervi probléma, amelynek három tünete a nyugalmi állapotban is kínzó, nem lokalizálható, tompa, sugárzó fájdalom a lágyrészekben; az izom mozgási diszfunkciója (pl. rövidülés, gyengeség, gyors kifáradás); valamint a vegetatív funkciózavar (pl. viszketés, szédülés, fülzúgás, zsibbadás, remegés).

A panaszok sokaságát az úgynevezett miofaszciális triggerpontok okozzák, amelyek kutatásában ez idáig Janet Travell amerikai orvos tette a legtöbbet. Definíciója szerint a triggerpontok valamely vázizomban vagy az azt körülvevő izompólyában található, rendkívül érzékeny pontok. Rendszerint egy működészavaros idegvégződés körül helyezkednek el, ahol az energia-háztartás zavara tapasztalható. Az emberi test vázizomrendszerét alkotó több száz izom bármelyikében létrejöhetnek, például az izom sérülése, túlterhelése, a gerincből kilépő idegek nyomás alá kerülése, ízületi betegségek, belgyógyászati problémák vagy kedvezőtlen környezeti hatások következményeként. A leggyakrabban a nyak, a hát, a váll és a medence izmai, valamint a rágóizmok érintettek.

A triggerpontokat számos jellegzetességük megkülönbözteti a „közönséges” izomcsomóktól. A triggerpontfájdalom soha nem helyben, hanem távolabb jelentkezik, és fennmaradásában a központi idegrendszer is szerepet játszik. Valamennyi izomhoz tartozik egy-egy jól beazonosított terület, ahova az adott izom triggerpontjából kisugárzik a fájdalom, és ezek a területek minden emberben körülbelül azonosak.

Az életminőséget nagyban rontani képes jelenség meglepően gyakori, szinte mindenkinél fellép élete valamely szakaszában, a fájdalomszindrómákban pedig 30 százalékos az előfordulási aránya. A legveszélyeztetettebbek az aktív éveikben járó, 31 és 50 év közötti felnőttek. A diagnózis általában tapintás útján állítható fel, az érzékeny pontok deaktiválása pedig izmonként eltérő módon, de legtöbbször manuális technikákkal, akupunktúrás tűszúrással vagy injekciózással történik. Mivel mindez igen egyszerű, olcsó és hatékony, azt gondolhatnánk, hogy a nehézségek csak a probléma felismeréséig tartanak – de tévednénk.

A 20. század második felében tevékenykedő Travell egy sor olyan alattomos, rendszerszintű, nem mozgásszervi eredetű egészségügyi problémát leírt, amelyek hajlamosítanak a triggerpontok kialakulására, aktiválódására és kiújulására, ezért fennállásuk esetén a legszakszerűbb miofaszciális kezelés is legfeljebb átmeneti és részleges eredményt hozhat. Mai ismereteink birtokában szembeötlő, hogy az alábbiakban felsorolt, úgynevezett fenntartó tényezőknek a túlnyomó többsége megközelíthető a nyugati táplálkozás kritikája felől, és megoldható vagy enyhíthető a paleolit életmóddal.


Vitamin- és ásványianyag-hiány 

Az A- B1-, B6-, B12-vitaminok és a folsav nélkülözhetetlenek a sejtek energiatermeléséhez, az idegek és az izmok működéséhez. A C-vitaminnal együtt részt vesznek a neurotranszmitterek, például a norepinefrin és a szerotonin szintézisében, amelyek képesek befolyásolni a fájdalomérzetet. A B1-vitaminra a pajzsmirigyhormon hatékony működése érdekében is szükség van, amelynek fontosságára még visszatérünk. A legfontosabb B-vitaminok alacsony szintje többek közt ödémásodást, izomgyengeséget, idegrendszeri zavarokat, perifériás idegfájdalmat és vérszegénységet okozhat. Mindez a triggerpontképződés melegágyát jelenti.

A C-vitamin immunerősítő hatása révén segít leküzdeni a szintén fenntartó tényezőnek tekinthető fertőzéseket. A mozgásszervrendszer szempontjából legfontosabb szerepet azonban a kollagén szintézisében játssza. Hiányának következménye a kötőszövetek gyengesége.

A vas közreműködik az energiatermelésben és az oxigénszállításban, valamint a hormonális folyamatokban, például a pajzsmirigyhormonok működésében is. Mindez összefügg a testhőmérséklet szabályozásával, amelynek elégtelen volta okozza a krónikus miofaszciális fájdalommal gyakran együtt járó hidegérzetet. A vashiányos vérszegénység a teljes testre kiterjedő energiakrízist indíthat el, amely hajlamosít a triggerpontok kialakulására. A vasra mindemellett a kollagénszintézishez is szükség van.

A kalcium részt vesz az izmok összehúzódásában, illetve a fájdalomreakció szabályozásában. Optimális felszívódása megfelelő mennyiségű D-vitamin nélkül nem lehetséges. A pajzsmirigy alulműködésével is összefüggő káliumhiány gyengíti a vázizmokat, és súlyosbítja a bennük lévő triggerpontokat. A magnézium nélkülözhetetlen a megfelelő kalcium- és káliumszinthez, de hiánya önmagában is a neuromuszkuláris rendszer túlzott ingerlékenységéhez, izomgyengeséghez és izomgörcsökhöz vezet.

Pajzsmirigy-alulműködés 

A pajzsmirigyhormonok a szervezet valamennyi sejtjének aktivitását szabályozzák. Elősegítik azok oxigénfelvételét, energiafelhasználását és hőtermelését. Hatással vannak az izomrostok erősségére, reagálási sebességére és összehúzódási képességére is. E hormonok elégtelen termelésének ezért gyakori következménye a végtagok hidegsége, a csökkent hidegtűrés, az izmok fájdalma, merevsége, gyengesége vagy görcse. Mindez megnöveli a triggerpontok kialakulásának valószínűségét.

A pajzsmirigy-alulműködés hátterében az esetek többségében autoimmun folyamat áll, amelynek lényege, hogy a nyugati táplálkozás miatt áteresztővé váló bélfalon keresztül olyan fehérjék jutnak a keringésbe, amelyek hasonlítanak az emberi sejtek valamely típusához, ezért az aktiválódó immunrendszer nem csupán az idegen fehérjét, hanem a test saját sejtjeit is támadni kezdi. Az érintett fehérjék közül ki kell emelni a gabonákban található glutént (illetve konkrétabban annak egyik alkotóját, a gliadint) és a szója fehérjéit. A paleolit táplálkozás mindkét említett élelmi anyagot kerüli, ráadásul csökkenti a bél áteresztőképességét, amivel általánosságban is gátolja az autoimmun folyamatot.

Hipoglikémia

A modern társadalmakban az alacsony vércukorszint leggyakoribb formája a szénhidrátban gazdag étkezések után két-három órával fellépő, úgynevezett reaktív hipoglikémia. A nyugati táplálkozásra jellemző gyorsan felszívódó szénhidrátok ugyanis hirtelen megemelik a vércukorszintet, ami erőteljes inzulinválaszt vált ki, ennek hatására pedig a vérben lévő glükóz szintje sokszor az eredeti érték alá esik vissza. Ez a vércukor-ingadozás számos egyéb veszélye mellett megnöveli a triggerpontok aktivitását, és csökkenti azok kezelésének hatékonyságát. Mindennek elkerülésére Travell szénhidrátban szegényebb, de fehérjében és zsírokban gazdag diétát javasol. Ez tökéletes összhangban áll a paleolit alapelvekkel.



Köszvény

Travell tapasztalatai alapján minél nagyobb mértékű a hiperurikémia, vagyis a húgysav emelkedett szintje a vérben, annál súlyosabb lehet a triggerpontok által okozott fájdalom, és annál rosszabbul reagál a páciens a miofaszciális terápiára.
Bár a köszvényt sokáig a túlzott fehérjefogyasztás számlájára írták, ma már tudjuk, hogy a hátterében sokkal inkább a finomított szénhidrátok, a fruktóz és az alkohol megnövekedett fogyasztása, valamint a vesefunkció romlása áll, ez utóbbi viszont a nyugati táplálkozás miatt kialakuló elhízás, cukoranyagcsere-zavar, magas vérnyomás és szervezetszintű gyulladás következménye. A paleolit táplálkozás ajánlásainak betartása valamennyi felsorolt problémán segít.

Krónikus fertőzések

A baktériumok és egyes vírusok által termelt méreganyagok kedveznek az aktív triggerpontok kialakulásának. A magas vörösvérsejt-süllyedéssel járó állapotokban megnöveli a miofaszciális kezelés hatékonyságát, ha még annak megkezdése előtt sikerül csökkenteni a gyulladásszintet. Az ilyen típusú betegségek többsége ezért jól reagál a gyulladáscsökkentő táplálkozásformákra, mint amilyen például a paleolit táplálkozás.

Allergia

Travell szerint a páciensek triggerpont-kezelése mindaddig csak átmeneti eredménnyel kecsegtet, amíg akut szénanáthás tüneteiket nem sikerül visszaszorítani. Ezt követően viszont általában jelentősen javul a mozgásszervi státuszuk is. Az egyre gyakoribbá váló élelmiszer-allergiák és az alkoholtartalmú italok szintén zavarják a triggerpontokat, főleg azoknál a pácienseknél, akiknek a vázizomzata az allergiás sokkszerve.

A nyugati táplálkozás felborítja a bélflóra egyensúlyát, és áteresztővé teszi a bélfalat. Pedig a külvilág a beleken keresztül gyakorolja a legnagyobb hatást az immunrendszerre, ezért a megfelelő immunműködéshez elengedhetetlen az egészséges bélrendszer. A paleolit táplálkozás egyrészt javítja a bélflóra összetételét, másrészt a bél áteresztőképességének csökkentése révén megakadályozza a túlzott immunválaszt produkáló idegen fehérjék átjutását a bélfalon. Harmadrészt csökkenti a szervezetben a gyulladást, ami minden allergiás megbetegedés velejárója.

Depresszió

A lehangoltság és az elkeseredettség gyakran a krónikus fájdalmak következménye. Másfelől viszont a depressziós betegek fogékonyabbak a fájdalomra, ami fokozza a diszfunkciót és az inaktivitást, s így ördögi kör alakul ki. Az ilyen betegek esetében érdemes tehát a depresszióval külön is foglalkozni.
Ma már bizonyított tény, hogy ennek közvetlen kiváltó oka mindig valamilyen gyulladásos folyamat, amely mögött nemcsak egzisztenciális és pszichés tényezők állhatnak, hanem az elhízás, az inzulinrezisztencia, egyes vitaminok és az omega-3 alacsony szintje, vagy a napfény és a mozgás hiánya is. A paleolit életmód magában foglalja a gyulladáscsökkentő táplálkozást, a vitaminpótlást, a napozást és a rendszeres testmozgást, így a gyulladáskeltő faktorok jelentős részét kiiktatja.

A miofaszciálisfájdalom-szindrómát fenntartó tényezők első ránézésre igen változatos képet mutatnak. A sok különböző betegség alaposabb vizsgálata azonban felfedi ezek közös gyökerét: a modern civilizáció hatását az életmódunkra, azon belül pedig a táplálkozásunkra.

Szerzőnk: Rigler Dorottya

Avatar

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás