Friss
Főoldal » Tudomány » Hogyan jött létre a történelem?

Hogyan jött létre a történelem?

Százezer évvel ezelőtt legalább hat különféle emberfajta élt a Földön, azonban egy forradalmi változás következtében mára csak a Homo sapiens maradt. Mi tette lehetővé fajtánk egyeduralmát, és hogyan vezetett ez a paleolit kori forradalom az egyének számára katasztrófának bizonyuló mezőgazdaság kialakulásához?

Paleolit gazdagság

Az emberek és ma élő legközelebbi rokonaink, a csimpánzok, illetve a bonobók ősei alig 6 millió éve váltak el egymástól, majd 2,5 millió éve megszületett az első ember (Homo), és kezdetét vette a paleolit kor. Az emberi faj és a kőkorszak közös indulása nem véletlen: azóta ember az ember, hogy kőeszközöket használ.

Azonban az emberek gyenge és jelentéktelen lények maradtak 2,4 millió évig, amikor is forradalmi változások indultak, és fajtánk elemi módon átalakította a Földet, írja könyvében (Sapiens – Az emberiség rövid története) a történész Yuval Noah Harari.

A változást nem az okozta, hogy a Homo faj elterjedt a Földön. A kőkori emberek már 2 millió éve kiáradtak Afrikából Eurázsiába, és a különböző éghajlatokhoz alkalmazkodva differenciálódtak. A hideg nyugati vidékeken kialakult a nálunk izmosabb és nagyobb agyú Neander-völgyi ember (H. neanderthalensis), Kelet-Ázsiában az eddigi leghosszabb életű fajta (H. erectus), ami majd 2 millió évig fent tudott maradni, Indonéziában a H. soloensis illeszkedett be a trópusi viszonyok közé, ahol az apró Flores szigetén a szűkös táplálékviszonyok hatására még egy törpe emberfajta is kialakult: a H. floresiensis mindössze 1 méter magas és 25 kilós lehetett. Valószínűleg azonban ennél sokkal több kihalt emberfajta vár még felfedezésre, hiszen a szibériai Denisova barlangjában is csak 2010-ben fedezték fel a H. denisova csontjait.

Az eurázsiai terjeszkedés mellett Afrikában is folytatódott az emberiség evolúciója, és más Homo-fajták mellett (pl. H. rudolfensis, H. ergaster), fajunk 2,5 millió éves történetéhez képest nem is olyan rég, mindössze 150 ezer éve létrejött a H. sapiens. A paleolit kor végére, a mezőgazdaság 10 ezer évvel ezelőtti kialakulásának idejére viszont egyedül maradtunk.

Kognitív forradalom

A 150 ezer éve kialakult H. sapiens már ugyanúgy nézett ki, mint mi (ha egy kórboncnok szikéje alá kerülne ez a távoli ősünk, a szakember sem tudna különbséget tenni, jegyzi meg Harari), nagy agya és éles kőeszközei, összetett társadalmi rendszere ellenére mégis a ragadozóktól való folyamatos félelemben élhetett, zömmel csak kis méretű állatokra vadászott, főleg növényekkel és rovarokkal, valamint a ragadozók által hátrahagyott csontokból kiszedett velővel táplálkozott (leginkább erre használta kőeszközeit), ahogy a többi Homo-fajta is.

Hetvenezer évvel ezelőtt azonban a H. sapiens a fejlett kooperáció, a csoportos vadászat kialakulása következtében hirtelen a tápláléklánc közepéről annak tetejére ugrott (Harari szerint olyan hirtelen következett be ez a változás, hogy az emberiség azóta sem tudott megnyugodni új pozíciójában, és a még zsigeri szinten benne élő félelem kegyetlenné teszi). A kutatók jelenlegi véleménye szerint ez – a fejlett kooperáció kialakulása – indította be a paleolit forradalmat. A csoportos vadászaton kívül 70 ezer évvel ezelőtt kezdtek sorjázni a találmányok (pl. íj–nyíl, tű, lámpa, csónak) is a H. sapiens világában.

Mi tette lehetővé, hogy képesek lettünk a kifinomult együttműködésre? Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy egymást ismerő emberek a jobb kommunikáció, a nyelv kialakulása miatt szoros törzsi közösséget tudtak létrehozni (maximum száz-százötven fő), de idegenek, különböző törzsek tagjai is elkezdtek megbízni egymásban, létrejött a kereskedelem, törzsszövetségek köttettek, és több ezer ember munkáját igénylő megalit építmények készültek (ilyen vadászó-gyűjtögetők által épített megalit komplexum pl. a mai Törökország területén lévő Göbekli Tepe).

Az biztos, hogy a paleolit forradalmat nem hirtelen genetikai változás okozta, hiszen már a 150 ezer éve élt H. sapiens génállománya is olyan volt, mint a ma élőé. A sapiens elméjében változott meg valami, és óriási mértékben megnőttek kognitív képességei, a kommunikációs képességen túl a gondolkodás, a tanulás, az emlékezés képessége. Már nemcsak arról tudott beszélni a társaival, hogy hol látott a tábor mellett oroszlánt, vagy hogy melyik törzstag kivel szexelt, de olyan dolgokról is, amelyek a valóságban nem is léteznek.

Az absztrakció, a fikció alkotásának képessége és az arról való kommunikáció, a szimbólumok alkotása jelentette azt a kognitív fordulatot, amely a paleolit forradalmához vezetett. A sapiens nyelv legkülönlegesebb vonása – a fikciókról való beszéd – következtében legendák, mítoszok, istenek születtek, kialakult a művészet, a vallás, a kultúra, amelyben idegenek is összetartoztak, amennyiben közös képzeletbeli világban hittek. A közös képzeletbeli világokban hívő emberek pedig a korábbi száz-százötven fő helyett immár milliószámra tudnak együttműködni közös célok elérése érdekében.

Paleolit végi bűnök

A fikciók alkotására, és ezért kifinomult kommunikációra képes ember Afrika keleti részén alakult ki, és megnövekedett hatékonyságának köszönhetően igen elszaporodott, olyannyira, hogy újra megpróbált Eurázsia felé terjeszkedni. A kognitív forradalom előtti H. sapiens is eljutott már (kb. 100 ezer éve) Kis-Ázsiába, akkor az ott élő Neander-völgyiek visszaűzték, most azonban a sapiens sikerrel járt. Immár jobb technológiája és magasabb rendű szociális képességei, nagyobb népszaporulata révén alig 10 ezer év alatt belakta a teljes Eurázsiát, és megérkezése nyomán hamarosan minden más emberfaj kihalt. A H. soloensis és a H. denisova 50 ezer éve tűnt el, az utolsó Neander-völgyi 30 ezer éve halt meg Európa nyugati csücskében, az utolsó H. floresiensis pedig a H. sapiens Flores szigetére érkezése tájékán, 12 ezer éve. (A számítások szerint, ha egy vadászó-gyűjtögető H. sapiens-csapatról negyvenévenként leválik egy kisebb csapat, amelyik kelet felé migrál, és 100 kilométerre foglal magának új területet, Kelet-Afrikából épp a régészeti leleteknek megfelelő 10 ezer év alatt népesíti be Ázsiát.)

>> A következő oldalon folytatjuk

Szerzőnk: Dr. Kazai Anita

Avatar

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás