Főoldal » Friss » Szendi Gábor: Egy alattomos civilizációs betegség: A vesekő

Szendi Gábor: Egy alattomos civilizációs betegség: A vesekő

A paleo felfogásában a betegségek vagy egy valamikori sikeres alkalmazkodás visszájára fordulásából (zsírraktározás » elhízás) alakulnak ki, vagy az egykor veszélytelen gének az életmóddal interakcióban betegséget okoznak (pl. rák), vagy „tervezési hibáról” van szó, mint a hólyag és vesekő esetén. Onnan tudjuk, hogy „tervezési hiba” okozza a bajt, hogy a hólyagkő és a vesekő vadon élő állatoknál is ismert.1, 2 A természeti népek körében sem ismeretlen a kőképződés, igen sok gyógynövényt ismernek a kövek oldására.3, 4, 5, 6, 7

 A kőképződés helyének és a kövek összetételének a változása 

A húgyúti kőképződés epidemiológiájának alakulásában visszatükröződik az emberi társadalom és életmód történeti változása. Robert Asper kimutatta az összefoglalójában, hogy a 20. század kezdetéig a hólyagkő volt gyakori, és az is a gyermekekben, amit az alultápláltság és a húgyúti fertőzések okoztak. A mai vizsgálatok azt mutatják, hogy ahol kevés állati fehérjét és sok gabonafélét fogyasztanak, ott gyakori a hólyagkő.8 Az adatokból joggal tételezhetjük fel, hogy az egészen a 19–20. századig jellemző hólyagkőképződés fő oka hiányos táplálkozás és a húgyúti fertőzés volt.

Ahogy a közegészségügy fejlődött, és a higiénés viszonyok javultak (csatornázás, tiszta ivóvíz stb.), valamint a táplálkozás színvonala is emelkedett, úgy szorultak vissza a fertőző betegségek, és a húgyhólyagkő-probléma megoldódni látszott.9, 10 a vesekő gyakorisága viszont az elmúlt száz évben folyamatosan növekszik, és életkori megjelenése a civilizációs betegségek természetét követi, azaz egyre korábbi években jelentkezik. A korábban ritka vesekő már fiatal korban jellemző, és onnantól az életközépig folyamatosan emelkedik a gyakorisága.11

A vesekövek sokáig némák maradnak, s csak egy bizonyos, már tüneteket okozó méret után diagnosztizálják őket. Míg korábban a vesekő inkább az idősebb emberek betegsége volt, mára tipikus a gyermekkorban kialakuló vesekő is. Egyes felmérések szerint a gyermekek körében az elmúlt évtizedek alatt ötszörösére nőtt a vesekő előfordulása,12 és a felnőtt lakosság körében is egyre fiatalabb korban jelentkezik az első kő. Ez azért is veszélyes tendencia, mert a vesekő nagy arányban kiújul, s a különféle modern orvosi mechanikai eltávolítási technikák gyakran hagynak hátra vesekárosodást. Egy német vizsgálat 1979-ben 4 százalékos, 2001-ben már 4,7 százalékos gyakoriságúnak találta a vesekő előfordulását, és a sikeres eltávolítás után a kiújulást 42 százalékos volt.13 Japánban 1975 és 1985 között 4 százalékról 5,4 százalékra nőtt a népességben a vesekőben érintettek aránya.14 Az USA-ban a National Health and Nutrition Examination Survey (Nemzeti egészség- és táplálkozásfelmérés) az 1976-tól 1980-ig tartó időszakban 3.2 százalékos gyakoriságúnak, míg a 2007 és 2010 közötti felmérés már 8,8 százalékos gyakoriságúnak találta a vesekő-előfordulást, ami azt jelenti, hogy ott harminc év alatt 2,75-szörösére nőtt a vesekőbetegség gyakorisága.15 Az életkor előrehaladtával a kőbetegség gyakorisága egyre nő, és ha már egyszer kialakult a kő, a kiújulás esélye 30–50 százalékos.16



Az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a leggyakoribbá vált kőfajták a kalcium-oxalát-, a kalcium-foszfát- és a húgykő-összetételűek: ezek a 18. századi fejlett országokban kezdtek gyakorivá válni.17 A vesekő összetételét alapvetően meghatározza a táplálkozás. Úgy tűnik, az ország fejlettségével arányosan nő a kalcium-oxalát kövek aránya. A kövek összetétele mára 60–80 százalékban kalcium-oxalát.18 Érdekes módon ez főként a férfiakra igaz, nőkben a kalcium-foszfát és a magnézium-ammónium-foszfát kövek a gyakoribbak. Utóbbiakat fertőzéses kőnek is nevezik, azaz a nőknél gyakori kövek összetételét a gyakoribb húgyúti fertőzéseik magyarázzák.19 Az életkor előrehaladtával növekszik a húgysavból kialakult kövek gyakorisága is, amit az életkor növekedésével egyre jobban terjedő metabolikus szindróma és 2-es típusú cukorbetegség magyaráz.20

A vesekő és a nyugati táplálkozás

Szórványosan vesekő előfordulhat állatoknál és a természeti embernél is, azonban a nyugati népességben 5–15 százalékos gyakorisága megdöbbentő. A többi civilizációs betegséghez hasonlóan ez is jelentős életrövidítő hatású volna, ha mára nem alakultak volna ki megfelelő kezelési technikák. Ez is jó példája annak, hogy az orvoslás célja a betegségekkel való együttélés elősegítése. Ez konzerválja, sőt elősegíti a további romlást. E kórképet nem lehet pusztán a szokásos „hajlam” fordulattal megmagyarázni, hiszen ezt a „hajlamot” hordozták őseink is, egészen az ipari forradalomig, akkor mégsem volt jellemző a vesekő ily fokú elterjedtsége.

Vajon a táplálkozás mely összetevői felelősek elsősorban ezért az arányért?

Az ötvenes évek végén megszületett koleszterinhipotézis hatására fokozódott a gabonafélék és a cukor fogyasztása, hiszen az állati zsírok és a koleszterin étrendből való kiszorítása olyan étrendi vákuumot idézett elő, amelyet csak megnövelt szénhidrátfogyasztással lehetett kitölteni. Meredeken kezdett nőni a túlsúlyosak és az elhízottak aránya, és az USA-ban 1958 és 2013 között a 2-es típusú cukorbetegek aránya hétszeresére, a számuk viszont tizennégyszeresére nőtt.21

Az orvostudományi kutatást igen sokszor hiedelmek irányítják, s a tudósok olyankor nem az életmód egészében, hanem egy kiragadott részösszetevőben keresik a magyarázatot. A kutatók napjainkig mechanikus kapcsolatot keresnek a kalcium-, az oxalát-, a foszfát- és a purintartalmú ételek fogyasztása között. Ez a megközelítés durva terápiás tévedésekhez is vezetett, mert abból a megfigyelésből, hogy a nagy fokú kalciumürítés kalcium-oxalát kövek képződéséhez vezet, az a terápiás tanács következett, hogy kalciumszegény étrenden kell tartani a kalciumtartalmú köveket formáló egyéneket. Mára tudjuk, hogy a bőséges kalciumbevitel nem növeli, hanem csökkenti a kalcium-oxalát kövek kialakulásának kockázatát, ugyanis a bélrendszerben az oxalát a kalciummal oldhatatlan vegyületet képezhet, és a széklettel ürül.22

Az orvostudomány folyamatosan keresztmetszeti képben vizsgálja az emberi megbetegedések okait, holott azok igazából történetiségükben érthetők meg. Ha összevetjük a fejlett országok népességére jellemző betegségeket a természeti népek betegségprofiljával, majd a két népesség életmódját és táplálkozását, akkor a napnál is világosabb, hogy nem a nyugati táplálkozás egyes összetevőit kéne tanulmányozni, hanem a nyugati étrend okozta anyagcserezavarokat és az étrend hatására kialakuló anyagcsere-betegségeket (pl. elhízás, metabolikus szindróma, cukorbetegség).

Evolúciós szempontból vizsgálva az emberi táplálkozást, teljesen egyértelmű, hogy az ősember vagy a vadászó-gyűjtögető népek enyhén savasító 23 vagy lúgosító étrendjéhez képest a nyugati étrend erősen savasító.24

A nyugati étrend savasító hatása

Ha a szervezet összműködését és a vesekőképződés kapcsolatát vizsgáljuk, akkor a hangsúly a szervezet elsavasodásán és a vese kompenzációs működésén van. Tulajdonképpen az ionok arányának felborulásáról van szó. A szervezet elsavasodik, ha több hidrogéniont (H+) termel, mint amennyi HCO3 iont képes létrehozni. Amikor a vese igyekszik csökkenteni a szervezet savasságát (a vér pH-ja pl. 7,4 kell, hogy legyen), akkor olyan ionoktól igyekszik megszabadulni, amelyek révén csökkenhet a savasság. A szervezet bontani kezdi a csontozatot, és a vesén keresztül sok kalcium, foszfát, húgysav ürül, a vese csökkenti a citrátürítést, s fokozódik a káliumvesztés is.25 Ez a folyamat azért vezet csontvesztéshez, mert a fokozott kalciumürítéssel párhuzamosan nem nő a kalciumfelszívódás és -visszaépülés.

Mi okozza a savasodást?

Már igen korán egyszerű módszerrel meg tudták állapítani, miért lúgos a növényevők, és miért savas a húsevők vizelete. Ha elégetjük a kétféle étrend élelmiszereit, a növényevő étrend hamuja lúgot képző elemeket, míg a húsevő étrend elégetése savakat képző elemeket fog tartalmazni.26 Meglepő módon a gabonafélék, kukorica stb. (azaz a „magvak”) szintén savas hamut adnak elégetéskor. A gyümölcsök és a zöldségek kisebb-nagyobb mértékben lúgosítók, míg az összes gabonaféléből készült élelmiszer és a tejtermékek savasító hatásúak. Az átlaghoz képest is kétszeres savasító hatású a zabpehely és a barna rizs.27

Az USA étrendjének negyven év alatti változását a vesekőbetegség növekvő arányával összevetve kiderült, hogy az elhízás, a gabonafélék, a kukorica, a fruktóz (kukoricaszirup) fogyasztása magyarázza a vesekő gyakoriságának a növekedését.28



A gabonafélék a savasító hatáson túl igen sok oxalátot tartalmaznak, ami a megnövekedett kalciumkiválasztással együtt fokozza a kalcium-oxalát kövek képződésének kockázatát.

A kalcium-foszfát kövek szintén gyakoriak. A foszfát a csontok bontása miatt jelenik meg a vizeletben. Ha túlságosan megnő a kalcium-foszfát koncentrációja a vizeletben, megindul a kalcium-foszfát kő képződése.

A káliumhiány

A lúgosításhoz szükséges HCO3 iont a szervezet a növényekből kivont káliumvegyületek (kálium-citrát, kálium-malát) segítségével tudja előállítani.29 A természeti ember a sok növény fogyasztásával naponta akár 10 gramm káliumot is magához vesz, és a kálium/nátrium aránya 16:1, ezzel szemben a nyugati embernél ez az arány 0.6:1.30 Egyes kutatók szerint a vesekő kialakulását a szervezet folyamatos savassága és a káliumhiány okozza.31

Csökkent citrátürítés

A szervezet és a vese savasodása erősen csökkenti a citrátürítést. Már az 1980-as években felismerték, hogy a vesekőképzőknél nagyon alacsony a vizeletben a citráttartalom.32 A savasodás hatására ugyanis fokozódik a citrát visszaszívása a vesében, míg a lúgos irányba való elmozdulás fokozza a citrátürítést.33 Mivel a citrát a kalciummal jól oldható sót képez, a fokozott citrát ürítés véd a kalciumkövek képződésével szemben.

A magnéziumhiány

A nyugati étrend magnéziumhiányos is.34 Magnéziumhiány esetén fokozódik a káliumürítés, amit súlyosbít, ha a nagy sófogyasztás miatt a vese sok nátriumot is kiválaszt. E folyamatok káliumhiányos állapotot eredményeznek. Magnéziumhiány esetén hatástalannak bizonyul a káliumpótlás is.35 Ha a vizeletben sok magnéziumot választ ki a szervezet, akkor a magnézium gátolja a kalciumkövek képződését, mivel a magnézium-oxalát-komplex 600-szor oldhatóbb, mint a kalcium-oxalát,36 továbbá az emésztőrendszerben az oxalátot megköti, így csökkenti annak a vizeletben való kiválasztását.37

A húgykövek képződése

Míg a 19. században az urát- és húgysavkövek alkották a vizeletkiválasztó szervekben kialakult kövek 50 százalékát, mára ez 10 százalékra csökkent.38 A húgykövek kialakulását a vese és a vizelet savasodása magyarázza.39 Ahogy csökken a vizelet pH-ja, azaz savasodik, úgy csökken a vizeletben oldható húgysav és urát mennyisége.40 Mivel a népességre a savas kémhatású vizelet a jellemző, a foszfátkövek ritkábban alakulnak ki.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Szendi Gábor

Avatar

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás