Főoldal » Friss » Sáfrán Mihály: A deutérium hatása az egészségre és hosszú életre

Sáfrán Mihály: A deutérium hatása az egészségre és hosszú életre

Sokféleképpen lehet magyarázni a modern kori betegségeket. Tudományos szemüveggel nézve egy újfajta szemlélet kezd kibontakozni, amely a sejtek deutériumtartalmával hozza összefüggésbe az anyagcsere-problémákat. A deutériumcsökkentésről számos ígéretes tanulmány létezik a rákgyógyászatban, és ez továbbra is intenzíven kutatott terület. De mi is az a deutérium, és milyen szerepe van az emberi szervezetben?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, azaz ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogénatomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont plusz egy neutron is található. A deutérium- és oxigénatomokból álló víz (H2O) a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet például atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek, és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az ún. spinkvantumszámukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Deutérium a természetben és az iparban

A testünk tömegének 60-70 százaléka víz (vagy, ugye, valamennyi nehézvíz). Ha viszont a molekulák számát tekintjük, akkor 99 százalék, tehát kb. kétharmad részben hidrogénből vagyunk összerakva! A természetes vizekben a hidrogén és a deutérium kb. 6500 : 1 arányban vagy kb. 155 ppm koncentrációban (155 deutériummolekula 1 millió molekula vízben) fordul elő, de az élő szervezetekben (növényekben, állatokban) is felhalmozódnak változó arányban.

A Napban rengeteg hidrogén található, deutérium csak nagyon kis mennyiségben és rövid élettartammal, mert gyorsabban elbomlik, mint ahogy keletkezik.



Iparban a nehézvizet például neutronlassítónak (CANDU reaktor) és hűtőközegként használják az atomerőművekben. A kémiai analitikában az NMR spektroszkópiában és a nem radioaktív izotópos nyomkövetés során alkalmazzák. Továbbá atombombákban is előfordul, és egyes gyógyszereknél is a reakcióidő befolyásolására.

A deutérium és az anyagcsere

Az eukarióta élőlények (mint az ember) számára a deutérium enyhén mérgező, míg a prokarióta baktériumok jól elvannak vele. A sejtvíz 25 százalékának a helyettesítése nehézvízzel már sejtosztódási problémákat okoz, 50 százaléktól pedig halálos. Mivel a deutérium nehezebb, és más elektromágneses tulajdonságai vannak, ezért a reakciók lassabban vagy egyáltalán nem mennek végbe (kinetikusizotóp-hatás).

Az anyagcsere-betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek, és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban, valamint újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogénprotonokként. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium utálja a deutériumot. Az egyik fontos biokémiai folyamatunk, a citrátkör a hidrogént szereti. A deutériummal nem működnek jól az enzimjei, csakúgy, mint az energiatermelésben kulcsfontosságú ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogénprotonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk még jobban kifacsarni a motort?

Az energiatermelés zavarának deutériumos magyarázata, hogy a citrátkör és az ATP-áz enzimek is rosszabb hatásfokkal működnek, kevesebb ATP-t termelünk. Ha ez így megy évekig, mitokondriális betegségek alakulnak ki. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek kb. 85 százaléka összefüggésben van a mitokondriumok rossz energiatermelésével. Ha nem megy jól a fejlettebb élőlényekre jellemző zsírégetés a mitokondriumban, akkor a sejt a gazdaságtalanabb cukorégetésre fog támaszkodni.

Egységnyi zsírban háromszor-négyszer annyi energia van, mint cukorban. A cukorból egyrészt rossz hatásfokkal, oxigén nélkül a sejtfolyadékban, vagy hatékonyabban, oxigén segítségével a mitokondriumokban tudunk energiát termelni. Ha csökken az ATP-szint, az stimulálja a Warburg-anyagcserét. A daganatos sejteknél figyelték meg, hogy áttérnek teljesen a glükóz- és glutamin- (aminosav-) alapú energianyerésre, leegyszerűsítve ez a Warburg-anyagcsere. Ez önmagában még nem kóros, a sejt így próbálja menteni a menthetőt. A magas viszkozitás a sejtvízben ezt stimulálja. A zsírok továbbá kb. kétszer annyi vizet állítanak elő, mint a cukor a mitokondriumokban. A tevék is azért bírják jól víz nélkül a sivatagban, mert a púpjukban tárolt zsírból gyártanak maguknak deutériumcsökkentett vizet!



A sejtekben rendezett szerkezetű víz található, amely tisztán hidrogénalapú, a deutériummal ez sem alakul ki. A nehézvízzel nagyobb lesz a sejten belüli víz viszkozitása, más lesz így a víz optikai tulajdonsága, fénytörése is, márpedig a legújabb tudományos nézetek szerint az életfolyamatok különböző hullámhosszú fotonokkal (fénnyel) kommunikálnak.

A DNS osztódásánál is zavart okoz a többletdeutérium, mert másoláskor a két szál nehezebben válik szét, kiolvasási hibák, mutációk történhetnek. Mindez összefüggésben van a belső óránkkal is a CCG gének által. Ha a sejtekben egy ragadós szirup van (nehézvíz) a szép rendezett víz helyett, akkor zavar lesz a cirkadián ritmusban, és ezáltal a hormonszintek napszaki ingadozásában is. Ezenkívül a Nap vörös fénye nem lép kölcsönhatásba a deutériummal, csak a hidrogénnel, mert a Napban a deutérium nagyon rövid élettartamú. Ha túl sok a deutérium az emberi testben, nem fog megfelelően működni a belső óránk, aminek a legerősebb szabályozója a napfény.

Deutérium az élőlényekben és a táplálékokban

A deutérium a szervezetünkbe születéskor, a táplálékkal, az ivóvízzel, a belélegzett levegő víztartalmával jut. A növényi anyagcsere a fotoszintézisnél háromféle útvonalat használ: CAM, C3 és C4. A növények kb. 85 százaléka C3-at használ (pl. rizs, búza, szója, krumpli, gyümölcsök), melyek a legtöbb deutériumot halmozzák fel. A legkisebb deutériumtartalmú a C4-es kategória, idetartoznak a füvek, egyéb zöldek, a kukorica, a tengeri növények. Ezért is jó legeltetett állatok húsát enni, vagy még jobbak a tengeri állatok, mert bennük még sok DHA omega-3 zsírsav is van.

A vegán, vegetariánus, növényi alapú étrendek azért sem optimálisak az ember számára, mert rengeteg C3 növényt és szénhidrátot visznek be (ráadásul évszaktól, földrajzi helytől függetlenül), ami több deutériumot tartalmaz. Az állati alapú étrend viszont jóval kevesebbet, így gondtalanul állítja elő a vizet a mitokondriumokban. A különbség kb. 110 ppm és 150-160 ppm az állatok javára a növényekkel szemben. Ez magyarázatot adhat a paleo és ketogén étrendek védőhatására. Az élelmiszerek deutériumtartalma nagyban függ a termesztési helyüktől és a feldolgozás módjától. Nem mindegy például, hogy milyen deutériumtartalmú vízzel locsolták a növényt.



Minden biomolekulában előfordulhat, hogy néhány hidrogént deutérium helyettesít, így a koleszterinben is. A deutériumban gazdag koleszterin nem tud D-vitaminná alakulni, itt sem passzol a megfelelő enzimekhez.

Napfény–deutérium egyensúly

Általánosságban elmondható, hogy ahol és amikor kevés a napfény a természetben, ott kevesebb növény terem, és az élőlények is inkább az alacsonyabb deutériumtartalmú állati eredetű ételeket fogyasztják (farkas, jegesmedve, eszkimók…). A trópusokon és nálunk nyáron van bőven napfény, jóval több a szénhidrátdús növény is a helyi táplálkozásban. Viszont a sok napfény rengeteget kompenzál! Újabb bizonyíték a szezonális, földrajzi helynek megfelelő paleo táplálkozás létjogosultságára. A modern ember tehát lehet, hogy egész egyszerűen azért lesz anyagcserebeteg, mert a finomított, feldolgozott, szénhidrátdús ételekkel (ráadásul nem megfelelő évszakban és földrajzi helyen) rengeteg deutériumot halmoz fel az évtizedek alatt! Miért lehet a gyümölcsökben magas a deutériumtartalom? A növény célja, hogy termését megegyék az állatok, és a széklettel kiürítsék a magjait, biztosítva fajának fenntartását. A vizelettel, széklettel is deutériumtól szabadulunk meg…

Aki gyakorolja a hidegfürdőzést, az tapasztalhatta, hogy ilyenkor erősödik a vizelési inger. A hidegterápia is kiváló deutériumcsökkentő módszer. A növényevő (sok deutérium) vízilovak, elefántok is szeretnek a szaharai levegőnél hűvösebb vízben lubickolni. A hideg javítja a sejten belül az „elektromos töltést”, valamint fokozza a zsírégetést. Úgy tudom, a holland „jégember”, Wim Hof vegetáriánus étrenden van, és ezt propagálja a híveinek. Sajnos ő nem tudós, és nem érti az összefüggéseket. A rendszeres extrém hidegfürdőzéssel, speciális légzéstechnikákkal rengeteget kompenzál, így még a nem éppen optimális étrendjével is kiváló egészségnek örvend. Lehet így is csinálni, de mi lenne, ha még a kajája is rendben lenne…

A deutériumcsökkentés alapvető cél

Jack Kruse amerikai idegsebész és kvantumbiológus szerint az volna jó, ha a sejtek deutériumtartalmát kb. 130 ppm alatt tartanánk; ehhez szerencsére sokféle természetes módszer létezik. Hogyan lehet csökkenteni a deutériumszintet? A normál cirkadián ritmus fenntartásával, napozással, hidegterápiával, állati zsírokban gazdag étrenddel, C4-es zöld növények preferálásával, a finomított-feldolgozott ételek kerülésével, deutériumcsökkentett víz rendszeres fogyasztásával, friss levegővel és tudatos légzéstechnikákkal.



A deutériumsztori egy újabb magyarázat lehet a civilizációs betegségekre. Az évek, évtizedek alatt szép csendben felhalmozódott deutérium a sejtekben rontja az energiatermelés hatásfokát. A túlzott deutériumfelhalmozás oka a rosszul megválasztott táplálék, ivóvíz és fénykörnyezet. Az egészséges, hosszú élet kulcsa ebből a szempontból a magas hidrogén–deutérium arány a szervezetben. 

>> A következő oldalon folytatjuk

Szerzőnk: Sáfrán Mihály

Sáfrán Mihály

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás