Főoldal » Paleo és gyógyulás » Kocsis Richárd: Bélflóra és agyműködés

Kocsis Richárd: Bélflóra és agyműködés

Bélflóránk olyan kémiai anyagokat termel, amelyek befolyásolják immunrendszerünk és agyunk működését, ám agyunk is jelentős hatással van bélflóránk összetételére és funkcióira.

Hogyan befolyásolja agyunkat, viselkedésünket a bélflóránk?

Korunkban egy új tudományág, egy új részterület kifejlődésének lehetünk szemtanúi. A pszichobiotikumok a probiotikumok családjának újszülöttjei: olyan élőkultúrát tartalmazó készítményekről van szó, amelyek kedvezően befolyásolják az ember viselkedését, agyának működését, és annak esetleges betegségeit, tüneteit – mint amilyen a depresszió, az autizmus, a krónikus fáradtság szindróma – javítják.1

Minden újnak számító módszernek, iránynak lehetnek előzményei, sőt, sokat közülük alkalmaztak is a régmúlt időkben, később valamiért elfelejtették, mostanában pedig újra felfedezik és sikerrel használják őket. Dr. George Porter-Phillips 1910-ben leírta, hogy bár a Lactobacillus tabletták és porkészítmények hatástalanok, de az élőkultúrát tartalmazó, zselatinba ágyazott „orvosság” javítja a depressziós, melankóliás betegek kedvét, általános állapotát. Sorozatos esetleírások alapján 1923-ban a Lactobacillusokat tartalmazó tejeket már bátran és megalapozottan ajánlották pszichózisos betegek kezelésére.2, 3

A lehetséges kommunikációs csatornák az agy-bél rendszerben

Hogyan képes észlelni az agyunk, hogy a gyomorban és a bélrendszerben megváltozik a bélflóra? Milyen molekulák, folyamatok vesznek ebben részt, és miképp befolyásolja ez a változás a viselkedést? Ezek a legfontosabb kérdések a további kedvező hatású pszichobiotikumok kifejlesztésében.

A bélidegrendszerről az utóbbi években egyre többet hallani, és nem véletlenül: e mintegy 100 millió idegsejt hálózata meghatározó szerepet játszik az ember egészségében, életében. A vékonybélben található sejtek a nyelőcsőtől kezdve a tápcsatorna minden szakaszát, sőt, a hasnyálmirigyet is képesek befolyásolni. Az itt termelődő idegingerület-átvivő molekulák azonosak az agyunkban dolgozókkal.4 Kevésbé ismert és elterjedt azonban az, hogy a bélflóra tagjai, amelyek a bélidegrendszer neuronjaihoz közel élnek, az összes ismert neuroaktív molekulát képesek előállítani: szerotonint, melatonint, GABA-t, hisztamint és acetilkolint.5 A bélflóra tagjai, a bélidegrendszer és a központi idegrendszer azonos molekulákat használnak kommunikációjukban, és ezt a fontos kapcsolódási pontok egyikének kell tekintenünk. Ezek a kis molekulák a baktériumok egymás közötti kommunikációjában jelentek meg először az evolúcióban, és egy mai elmélet szerint ezt a rendszert vette kölcsön a jelenlegi bélflóra-bélidegrendszer kommunikáció.6

Depresszió, stresszválasz, bélflóra

A számtalan út közül az első és legfontosabb az immunrendszerrel és annak elemeivel áll kapcsolatban. Az immunrendszer normális kifejlődésében a bélflóra első telepesei játsszák a főszerepet. Steril körülmények között a bélflóra nélkül nevelt egerek immunaktivitása erősen csökken, könnyen elpusztulnak olyan betegségekben, amelyek a normálisan fejlődötteknél nem okoznak látható gondokat. Érdekes, hogy a germ-free-nek, bélflóra nélkülinek nevezett egerek immunrendszerét bizonyos baktériumok segítségével sikeresen vissza lehet építeni, ami ezek szerepét bizonyítja az immunrendszer kifejlődésében.7 Az egerek, emberek immunsejtjeinek felszínén speciális receptorok segítik a behatoló vagy bennünk élő baktériumok felismerését. Ez az első találkozás egy sorozatos, kaszkádszerű folyamatot indít el, amelynek eredményeképpen speciális molekulák, úgynevezett citokinek kezdenek termelődni. A citokinek egy része gyulladáskeltő, és az agyba jutva – az agy gyulladáshipotézisét alátámasztva – depressziót okozhatnak. Ha némelyik antidepresszánsnak van hatása, azt nem a szerotoninszint befolyásolásával, hanem gyulladáscsökkentő hatásával éri el.8

Ha tehát felborul a bélflóraegyensúly, az felborítja az immunrendszer egyensúlyát is, ami gyulladáskeltő molekulák termelődéséhez vezet, ezek pedig az agyba jutva befolyásolják viselkedésünket, kóros állapotokat idézve elő.

A bélflóra tagjai a hipotalamusz-agyalapi mirigy-mellékvese (HPA-tengely) rendszerében is hatást gyakorolnak a stresszválasz kialakulására, fejlődésére: egerekben ezt már sikeresen kimutatták. Sudo és munkatársai szellemes kísérletükben a bélflóra nélküli egereket stresszes helyzetbe hozták, és a normális egerek hasonló szituációban mért stresszhormonszintjéhez képest magasabb értékeket mértek bennük.9 Ha ezeket az egereket a Bifidobacterium infantis (először az újszülöttekből izolált baktérium) mikrobával „fertőzték meg”, akkor a stresszre adott válaszuk jelentősen, a normális egerek szintjére csökkent. Egyetlen bélbaktérium visszafertőzése óriási hatást gyakorolt az egerek későbbi stresszes helyzetekre adott válaszára. Emellett azt is sikerült demonstrálniuk, hogy ez a jótékony hatás csak egy kis időintervallumban érvényes, fiatal egereknél, idősebb korban már nem létezik visszaút, marad a kölyökkorban kialakult és megszilárdult stresszválasz.

A stresszre adott megfelelő reakció a korai gyermekkorban alapozódik meg, a bélflóra normális fejlődése irányítja, igazítja. Ha nem alakult ki normálisan, akkor a későbbi stresszes helyzetekre az egyén nem megfelelően válaszol, utat nyitva ezzel a depressziós állapotok kialakulásához.

Pszichés tünetek az irritábilis bélszindrómában

Korunk legfontosabb példái az agy-bélflóra kapcsolatára az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedő betegek. Magyarországon minimum a lakosság 10%-a, de akár 20%-a is érintett lehet, amennyiben székletürítési problémákkal, fej- és hátfájással, krónikus fáradtsággal és intenzív hasi fájdalommal küszködik. A bélflóra egyensúlyának stressz hatására történő megváltozása, illetve a gyomor, a belek és az agy érintettsége egyértelműen összekapcsolódik ebben a kórképben. Az esetek nagy részénél pszichiátriai diszfunkciók lépnek fel, ezért is nevezik hasi pánikbetegségnek e tünetegyüttest.10

Klinikai placebokontrollált körülmények közt a B. infantissal és Lactobacillus salivariussal kezelt IBS-betegek jelentős javulást mutattak a baktériumokkal nem kezelt csoporthoz képest.11 Ehhez hasonlóan egy másik, kettős vak kísérleti elrendezésben két másik baktériumfajjal depresszív betegeknél értek el látványos javulást a kezelés után, sőt, a vizeletvizsgálatok is jelentős szabad kortizolszint-csökkenést mutattak, ami az egyik fő stresszhormon az élő szervezetben.12 A három hétig probiotikumokat tartalmazó joghurtot fogyasztóknál is kedvező, hangulatjavító hatást tudtak kimutatni.13

Autizmus és bélflóra

A bélflóra baktériumai oxigénmentes környezetben élnek, ahol a szénhidrátok fermentációja során rövid szénatomszámú zsírsavakat juttatnak a szervezetünkbe. Ezeket a molekulákat normális körülmények között csak a bélflóra tagjai képesek előállítani, mi nem. Az egyik az úgynevezett vajsav, egy új gyógyszercsalád alapító tagja: hangulatjavító, antidepresszáns hatással rendelkezik, és az agyban fellelhető BDNF-faktoron keresztül hat, ami segíti a neuronok felépülését, illetve új, más idegsejtekkel történő kapcsolatok kialakítását.14 A propionsavról, a zsírsavcsoport egy másik tagjáról az utóbbi időkben kiderült, hogy a hatása visszafordíthatatlan viselkedési zavarokhoz vezet, amelyek az autizmust is jellemzik. Mára öt mikrobafajt gyanúsítottak azzal, hogy a legtöbb tünetért ők a felelősek, de az egyértelmű ok-okozati viszonyokat még nem sikerült kétséget kizáróan azonosítani. Nem meglepő, hogy mind az öt propionsavat termel, és ennek hatása, megértése fontos lehet az autizmus-rejtély kibogozásában.15, 16

Merre tovább?

A fent vázoltak talán nem adnak egységes képet a terület eredményeiről, de számos kutatás kecsegtet reményekkel a jövőre nézve. A bélflóra az immunrendszer molekuláival több ponton, rendszeren keresztül kötődik az agyunkhoz: az agy HPA-tengelyén, egyéb ideghálózatokon vagy a bélrendszer idegsejtjein keresztül hat immunrendszerünk működésére, illetve kis molekulákkal, aminosavakkal, zsírsavakkal gyakorolhat hatást a viselkedésünkre. A jövő fontos feladata lehet – ezt alapozzák meg a cikk elején említett klinikai kísérletek –, hogy tisztázzuk, melyek azok a baktériumok, amelyek alapvetőek, lényegesek a viselkedésbeli változás, a depresszió csökkentésében, az autizmus és egyéb agyi betegségek javításában vagy esetleges gyógyításában. Azt, hogy semmi sem lehetetlen, egy autista tüneteket mutató gyermek esete mutatja, akinél a szülők időben közbeléptek, és folyamatos kísérletezéssel úgy változtatták meg gyermekük étrendjét, hogy a romlás felé mutató folyamatok szép lassan megfordultak, és a gyermek ma vidáman éli mindennapjait az autistákra jellemző tünetek nélkül.17 Ebből az egy esetből persze nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a bélflóra közreműködését illetően, de az étkezés megváltozásával természetesen a bélflóra összetétele is változott, és lehet, hogy ez is segítette a kigyógyulásban a gyermeket.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Kocsis Richárd

Avatar

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás