Friss
Főoldal » Tudomány » Az antibiotikumok hatása a fejlődő emberi szervezetre

Az antibiotikumok hatása a fejlődő emberi szervezetre

Az immunbetegségek és a skizofrénia kapcsolata az antibiotikumokkal

Egy 2011-es dán vizsgálat szerint, amelyben a gyermekeket kilenc évig követték, a Crohn-betegség valószínűsége minden egyes kúrával fokozódhat, de az első hat hónap folyamán akár 18 százalékkal is nőhet. Asztmás állapotban a beteg légzőútjai átmenetileg beszűkülnek, ehhez a jelenlegi legújabb és legnagyobb, közel 500 ezer gyermek adatai alapján készült tanulmány alapján az antibiotikumoknak nincs közvetlenül közük, ugyanakkor tudni való, hogy az asztmás állapotot gyakran összekeverik a légúti fertőzésekkel, amelyekre antibiotikumokat írnak fel az orvosok, és ezek a kezelések nemegyszer összezavarják a kutatókat.

A helyzetünk nagyon egyszerű: a fentiekben lefektettünk egy elképzelést arról, hogy az életünk első időszakában megzavart beleinkben élő mikrobaközösség kémiai szerekkel történő megváltoztatása miatt immunbetegségek sorozata léphet fel a későbbi éveinkben. Bármely immunrendszer-alapú betegséget könnyedén összeköthetünk a korai antibiotikum-használattal: például egy, a cöliákia betegségről[10] készült, alig 30 ezres mintán vizsgált tanulmány megerősíti a pozitív összefüggést; az IBD[11] érdekes helyzetben van, hiszen egy közel 3 milliós, hatalmas dán mintán végzett elemzés egyértelműen megerősíti az antibiotikumok káros hatását a gyermekeinkre, ugyanakkor pedig a felnőttkori IBD-t, Crohn-betegséget ugyanezekkel az antibiotikumokkal próbáljuk kezelni, nem túl sok sikerrel. A betegségek sorát nyugodtan lehetne folytatni, allergiák, 1-es típusú cukorbetegség, mindenhol felmerül az antibiotikumok lehetséges okozati hatása.

Egy 2016-os, szintén dán tanulmányban sikerült a felnőttkorban szedett antibiotikumok és a skizofrénia, a kedélyhullámzások között kapcsolatot találni. Nem csodálkoznék azon, ha további, az elménket érintő betegségekről derülne ki, hogy közük lehet az életünk korai szakaszában kúraszerűen fogyasztott antibiotikumokhoz, hiszen jelenlegi tudásunk alapján a bélrendszerünk közel 100 millió idegsejtet tartalmaz, rengeteg közvetítő anyagot állít elő, a szerotonin 80 szzalékát például, és folyamatos kommunikációban van az agyunkkal.

Megoldás

Egyre szilárdabb az a meggyőződésünk, amely szerint rengeteg, később kialakuló betegségünket erősen befolyásolja az a tény, hogy mikor és mennyi antibiotikum került a szervezetünkbe a kritikus fejlődési időszakunkban, az első életéveinkben. A döntés a szülők és egyben az orvosok kezében van, hogy együtt, a most már egyre növekvő kockázatokkal számolva eldöntsék, valóban szükséges-e az antibiotikumos kezelés adott esetben.

Szakirodalmi hivatkozások:

[1] Van Boeckel, T. P. et al.: Global antibiotic consumption 2000 to 2010: an analysis of national pharmaceutical sales data. The Lancet, Infectious diseases, Aug 2014, 14: 742.

[2] Dietert, R. PhD: The Human Superorganism: How the Microbiome Is Revolutionizing the Pursuit of a Healthy Life. Dutton, 1 edition (July 12, 2016).

[3] Blaser, M. J.: Missing Microbes: How the Overuse of Antibiotics Is Fueling Our Modern Plagues Picador. Reprint edition (February 3, 2015).

[4] Visek, W.: The Mode of Growth Promotion by Antibiotics. Journal of Animal Science, 1978: 46, 1447.

[5] Coates, M. E. et al.: A comprasion of the growth of chicks in the Gustafsson germ free apparatus and in a conventional environment, with and without dietary sipplements of penicillin. British Journal of Nutrition, 1963, 141–150.

[6] Azad, M. B. et al.: Infant antibiotic exposure and the development of childhood overweight and central adiposity. Int J Obes., 2014, 1290–1298.

[7] Saari, A. et al.: Antibiotic exposure in infancy and risk of being overweight in the first 24 months of life. Pediatrics, 2015, 617–626.

[8] Bailey, L. C. et al.: Association of antibiotics in infancy with early childhood obesity. JAMA Pediatr., 2014, 1063–1069.

[9] Kuhle, S. et al.: Association between caesarean section and childhood obesity: a systematic review and metaanalyis. Obes Rev., 2015, 295–303.

[10] Mårild, K. et al.: Antibiotic exposure and the development of coeliac disease: a nationwide case-control study. BMC Gastroenterol., 8 July 2013; 13: 109.

[11] Hviid, A. et al.: Antibiotic use and IBD in childhood. Gut, 2011, 49–54. Triantafillidis, J. K. et al.: The role of antibiotics in inflammatory bowel disease. Annals of Gastroenterology, 2008, 21(1): 17–26.

Szerzőnk: Kocsis Richárd

Avatar

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás