Főoldal » Tudomány » Az antibiotikumok hatása a fejlődő emberi szervezetre

Az antibiotikumok hatása a fejlődő emberi szervezetre

A mai orvosi rendelőkben a következő párbeszéd a naponta akár több milliószor (globálisan) is elhangozhat, sajnálatosan ugyanazzal a végeredménnyel:
– Kedves anyuka, úgy látom, a gyermekének folyik az orra, enyhén gyulladt a mandulája, hőemelkedése van, és valószínűleg ezért olyan bágyadt, fáradékony.
– Mi lehet a megoldás, mi a betegsége, doktor úr?
– A friss tanulmányok szerint az esetek 80 százalékában valamilyen picike vírus a probléma okozója, és ha erre antibiotikumot írok fel, akkor az jó eséllyel teljesen hatástalan lesz, hiszen a vírusokra nem hatnak az antibiotikumok. Tudja, asszonyom, az orvostudomány egyik nagy felfedezése és varázsgyógyszere volt a penicillin, de azóta évtizedek teltek el, és ma ezek az antibiotikumok okozzák a legtöbb fejtörést az orvoslásban. Biztosan hallott már ön is a rezisztens, ellenálló bacikról…
– Megértem, doktor úr, sokat hallani most ezekről a problémákról, de mi van, ha a lányomnak valamilyen bakteriális fertőzése van, és a maradék 20 százalékba esik bele?
– Igaza van, és ha nem használ az antibiotikum, mert a lányának vírusos betegsége van, akkor sem árt. Legfeljebb megeszik két joghurtot, hogy a bélflórája rendbe jöjjön, és kész.



A XX. század legnagyobb felfedezései között előkelő helyezést foglalnak el az antibiotikumok és azok fejlesztése. Ezekkel a szerekkel képesek lettünk egyik napról a másikra gyógyíthatatlan betegségek kezelésére, és a közreműködésük nélkül ma nem lennének biztonságos műtéteink, kemoterápiánk, vagy nem lenne lehetséges a szerveink transzplantációja. Egyes becslések szerint a világszerte gyártott antibiotikumok mennyisége 100 és 200 ezer tonna közé esik,[1] aminek közel a felét az állatgyógyászatban használják az európai országokban, az USA-ban pedig majdnem 70 százalék ez az érték. Az emberi gyógyászatban évente 70 milliárd adag antibiotikum fogy; a közel 7 milliárdos népességgel számolva ez minden egyes földlakó esetében, legyen az férfi, nő vagy gyermek, évi 10 adag. A fejlett, nyugati országokban szerencsére ennél kevesebbet fogyasztunk, itt közel 1 adag jut minden évben 1 emberre, ami nem is tűnik olyan soknak. A gyermekeinket védtelenebbnek tartjuk a nyugati világrészben, az ő értékük valamivel több, ők hároméves korukig átlagban 3 teljes antibiotikumos kúrán vannak már túl. Mi ezzel a probléma, a rezisztens, antibiotikumoknak ellenálló baktériumfajok kialakulásán túl?

Szuperorganizmusok vagyunk

Földünkön minden élőlénynek sajátos, rá jellemző mikrobaközössége van: a testünkön kívül, a bőrünkön, de legtöbb esetben a testünk egy jól meghatározott belső részében élnek. Szoros metabolikus interakcióban adnak és vesznek, a gazdájukkal – velünk – üzletelnek. A génjeinket mindkét szülőnktől örököljük, a bennünk élő mikrobákat viszont anyánktól kapjuk a születésünk során. A kezdeti mikroba-összetételünk nem hasonlít a felnőttekére, az hároméves életkorunkra alakul ki. Az első három év egy ember életében más élettani szempontból is a legfontosabb: ebben az időszakban fejlődik ki az immunrendszerünk, a testünket irányító metabolikus folyamataink, és az agyunk érése, növekedése is ekkor a legnagyobb arányú. Kritikus időszak ez az emberi fejlődésben.[2] Szerencsénkre nem vagyunk teljesen magunkra és a génjeinkre utalva ebben, a bennünk élő mikrobák segítenek emberré válnunk. Az immunrendszerünket megtanítják arra, hogy képes legyen megkülönböztetni a testünk saját és nem saját sejtjeit egymástól, a csecsemők ebben az időszakban állítják be a metabolikus rendszereiket, amelyek további életükben a szervezetük energia- és tápanyagellátásáért felelősek. Ha nagy hatékonysággal képes raktárakat képezni, akkor a test különösebb gond nélkül vészelheti át az éhezési időszakokat, ha viszont könnyebben épít izmokat, akkor ezekkel gyorsabban és hamarabb fogja meg a napi betevőt. Szociális lényként az agyi hálózataink fejlődése, normális menete szintén elengedhetetlen kelléke a későbbi sikeres életünknek és szaporodásunknak, és ebben is meghatározó szerepük lehet a mikrobáinknak.[3]

Látható, hogy ebben a kritikus időszakban a normális baktériumközösség fontos fejlődési információkkal látja el a növekvő emberi testet, és azt hiszem, nem mondok meglepő dolgot azzal, hogy ha valamiért megbolygatjuk ezt a folyamatot, beleszólunk ebbe az éppen csak kialakult kapcsolatba, akkor annak gyermekeink jólléte, egészsége látja a kárát, ők szenvedik el a következményeket. Az antibiotikumos kezelések pontosan ezt a kényes helyzetet rúgják fel, és nem várt irányba tolhatják el a mikrobaközösségünk eredeti összetételét, ez a változás kihat a saját fejlődésünkre, s a fent említett immun-, metabolikus és kognitív fejlődési vonalunkat eltérítve, más irányt vesz a növekedésünk.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Kocsis Richárd

Kocsis Richárd

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás