Főoldal » Tények-tévhitek » A veszélyes kenyér

A veszélyes kenyér

Mit tenne Ön, ha azt olvasná, hogy a búza és más gabonafélék, melyből a kenyér, a tészták, a sütemények és sokféle földi jó készül veszélyes táplálék? Hogy a kenyér, mely nélkül az élet évezredek óta elképzelhetetlen, az emberiség egy sajnálatos tévútja. Valószínűleg arra gondolna, na, megint valami szenzációhajhász próféta vagy megszállott alternatív gyógyász rukkolt elő valami elképesztő ötlettel, amolyan Candida-II. projekttel.

Pedig az alábbiakban erről lesz szó. De talán nem bánja meg, ha végigolvassa a cikket és csak a végén mond ítéletet.

Menyire ősi az “ősi”? A kenyér története

A kenyér történetéről szóló cikkek, könyvek standard kezdőmondata, hogy a kenyér már ősidők óta….Az ember körülbelül hatmillió éves evolúciójából mindössze 10 000 éve van földművelés és gabonafogyasztás, vagyis időnk 0,0016-át töltöttük gabonából készült ételekhez való alkalmazkodással. A bevezető 2 millió évről már volt szó vízmajomról szóló írásomban (BOSS 2006 június), de ezt dióhéjban összefoglalva: egy-két millió éven át vízparti életet éltünk, s fő táplálékunk tengeri-vízi állatokból, ill. szárazföldi növényekből, gyümölcsökből állt. Ennek egyik fő bizonyítéka az emberi szervezet nagy omega-3 és jódszükséglete. Az omega-3 egy esszenciális zsírsav, amit gyakorlatilag csak halak fogyasztásából tudunk fedezni, és amely nélkül az agy kifejlődni sem tud, ill. omega-3 hiányban rosszul működik. Az emberi agy drasztikus növekedését minden jel szerint az omega-3 források bőségessé válása idézte elő, s az agy megnövekedett mérete tette lehetővé a robbanásszerű kulturális és társadalmi fejlődést. (Érdekes mód, a földművelés kialakulásával az emberi agyméret kb. 11%-al visszacsökkent!) Új megközelítésben a pszichiátriai zavarok egyik oka mindenképen az omega-3 hiány. Számos nagy elemzés bizonyítja, hogy a világ különféle országaiban az eltérő depressziógyakoriság a halfogyasztással fordítottan arányos, így Japánban 1%-os a depresszió előfordulása, míg pl. hazánkban 7%-os. A másik bizonyítékunk a jód, amelynek egyik legnagyobb forrása a tengeri táplálék. Mióta az ember a népesség növekedésével elvándorolt a tengerpartról a kontinensek belsejébe, a jódhiányos táplálkozás súlyos gonddá vált, jelenleg a Földön 1 milliárd ember szenved a jódhiány következményeitől.

Az emberi táplálkozás evolúcióját más irányból közelítő evolúciós medicina a paleolit táplálkozás rekonstrukcióját végezte el, s az emberi szervezet igényeit visszafejtve arra következtet, hogy őseink 45-50% lassan felszívódó növényi szénhidrátot, 30-40% fehérjét és 10% zsírt fogyasztottak. Ez kb. a két-három-négyszerese a ma hivatalosan ajánlottnak.

Ha összehasonlítjuk a ma még természetes körülményeik közt élő vadászó-halászó népek, vagy a még a civilizációs táplálkozási szokásoktól meg nem fertőzött eszkimók egészségi állapotát az állítólag egészségesen táplálkozó civilizált világéval, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a “vademberek”, extramennyiségű fehérje és zsírfogyasztásuk ellenére mentesek a civilizációs betegségektől. Míg a halászó-vadászó népek szénhidrát felvétele 30% körül mozog, ez is un. alacsony glikémiás indexű (lassan felszívódó szénhidrát), míg a civilizált világ táplálékának 60-80%-a magas glikémiás indexű finomított szénhidrátokból áll.

Visszatérve tehát “ősi” táplálékunk, a kenyér történetéhez, ennek felfedezése és fogyasztása az emberi evolúció időskáláján másodperceket képvisel, genetikailag az emberi faj ehhez képtelen volt alkalmazkodni. A gabonafélék felfedezése nyilvánvalóan a növekvő népesedéssel járó táplálékhiányt oldotta meg. Nagy mennyiségben való termelhetőségük, eltarthatóságuk, szállíthatóságuk megfelelő válasznak tűnt a növekvő népesség eltartására.

A teljes cikk Szendi Gábor oldalán olvasható, a zöld gombra kattintva

Szerzőnk: Szendi Gábor

Szóljon hozzá!

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás