Főoldal » Tudomány » A tűz szerepe az emberré válásban

A tűz szerepe az emberré válásban

Az utóbbi pár hónapot lakáskereséssel töltöttük, rengeteg házat, lakást kerestünk fel, és a házak 80 százalékában központi helyet a kandalló foglalta el. Valamiért a mai modern embernek is belső vágya, hogy napi kapcsolatban maradjon olyan jelenségekkel, amelyek fontosak voltak számára a régmúltban – és ilyen a tűz is.

A modern emberi viselkedés kialakulásához a legjelentősebb hozzájárulást a tűz és annak kontrollálása, fenntartása jelentette. A tűznek közvetlen hatásán, a melegen és a fényen kívül széles körű hatása volt a paleo ősemberre, ami magában foglalta az élettani, morfológiai és viselkedésbeli változásokat is. Két gyors példa talán segíthet elképzelni, miről is van szó: a tűzön főzés során az ősember által elfogyasztott ételek puhábbak lettek, kevésbé igényelték a korábban szükséges erős rágóizmokat és robusztus fogazatot, valamint a nagy gyomorkapacitást, ezért ezek módosultak is, ami jól követhető az ősemberi maradványokon.1

A másik példám az égés során keletkező füsttel kapcsolatos, ez rengeteg méreganyagot tartalmaz, amelyek például felhalmozódhatnak a várandósság alatt a méhlepényben. Az ember és a tevefélék az az állatvilágban élő két nagy csoport, amelynek a felnőtt egyedei a szülés után nem fogyasztják el a méhlepényt, talán a benne összegyűlt sok méreganyag miatt.2 Amíg a tudósok azon vitatkoznak a nagyvilágban, hogy mikorra tehető az első ősember által használt tűz időpontja, 1.5 millió évvel ezelőttre, vagy valamivel fiatalabb találmányról van szó, addig mi nézzük meg először, hogyan hat a biológiai óránkra, a ritmusainkra a tűz!

A fotoperiodicitás és a tűz

A címben szereplő idegen szó arra utal, hogy az élőlények igyekeznek a nappalok és éjszakák, évszakok változására választ adni, és az ennek megfelelő viselkedéseket alkalmazni. Érdemes a szaporodást, a szoptatást a meleg és táplálékban gazdag évszakra korlátozni, hogy a kicsinyek körüli teendők mellett ne okozzon gondot a táplálékszerzés. Sok állatfaj nősténye érzékeli a nappali napsütéses órák számának növekedését, és ehhez igazítja a peteérését, a hímek heréi ekkor kezdenek el növekedni, és az utódok a táplálékdús évszakban látnak napvilágot.3

Az embernél ugyan sokféle kulturális faktor zavarhatja meg ezt a periodikusságot, de attól még ez létezett nálunk is. A fény nagyon fontos jelzés, amely irányítja napi tevékenységeket, a vérsejtek osztódásán keresztül az alvásig minden élettani folyamatunkban meghatározó. A szemünkön keresztül a fotoreceptoraink közreműködésével egy melanopsin nevezetű anyag termelődik, amely az agyunkba is eljut, ott a tobozmirigyet aktiválja. A tobozmirigy irányító, hormonszerű anyagot termel, ez a melatonin, amelynek a képződése érzékeny a fénybehatásokra, és amely a nappali órákban nem termelődik. Csak naplemente után két órával kezd el nőni a mennyisége.

Igazi irányító anyag, az emberi szervezet belső egyensúlyának fenntartásáért felelős, és emellett a szaporodás hosszas komplex működésének kulcsalakja is. A serdülőkor előtti rézuszmajmok, ha melatonininjekciókat kaptak, hamarabb érték el a nemi érettségüket, mint azok, amelyek nem kaptak injekcióban melatonint.4 Nálunk, embereknél is megfigyelték, hogy a hosszabb napsütötte nappalok közelebb hozzák a lányok első menstruációs időszakának jelentkezését.5 A melatonint elsősorban mint alváshormon ismerjük, ha a melatoninszintünk nincs megfelelő kapcsolatban a napi aktivitásunkkal, akkor alvászavarok léphetnek fel, amiről az előző lapszámban már írtam.

Lehetett-e valamilyen hormonális hatással paleo ősünkre az esti tűz fénye?

A testünk biológiai belső óráit a kék fény (446–477 nm) képes a leginkább elállítani. Ha az embert másfél órás kék fénynek tesszük ki, akár három órával is eltolódik a napi ritmusa, így az alvási ciklusa is.6 A tűzben is található kék komponens, ez a tűztől való távolság függvényében 3–50 luxos is lehet, ami már hatást gyakorolhatott a melatonintermelésünkre, és ezen keresztül az alvásunkra és talán még a nemi érésünkre is.

Egy 2013-as kis tanulmányban éjszaka szülő nőknél sikerült kimutatni a fény hatását: egész egyszerűen az emiatt csökkenő melatoninszint késleltette a szülést.7 Az emberi szülések a paleo időszakban az esetek nagy százalékában az éjszakai órákra eshettek, és természetes körülmények között még ma is ebben az időszakban történik a szülés.

A biztonságos tűz melletti alvás az alvásciklusunkat is alaposan átalakította: az ember alvásciklusában a REM-fázisok aránya a legnagyobb, és a főemlősök közül mi alszunk a legkevesebbet. A kettő egyszerre komolyan befolyásolta az alvási funkciókat, hiszen a tűz elterjedése miatt rövidebb idő állt rendelkezésünkre, hogy az alvás a lehetséges funkcióit maradéktalanul ellássa.

Az előző példákban a tűznek az egyénre gyakorolt lehetséges múltbeli hatásait vizsgáltuk meg; lépjünk most tovább, és vizsgáljuk meg, milyen hatással volt a csoportokra!

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Kocsis Richárd

Kocsis Richárd

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás