Főoldal » Tudomány » Sáfrán Mihály: A titokzatos elektroszmog

Sáfrán Mihály: A titokzatos elektroszmog

Tény, hogy az ősember nem használt elektromosságot, amint a hozzá hasonló, ma élő természeti népek sem, hiszen az evolúciós időskálán nézve igencsak új dologról van szó, napjainkban viszont az életünk megkerülhetetlen része lett. Vajon milyen biológiai hatásai vannak, veszélyes-e vagy sem? Ennek jártunk utána.

Mi is az az elektroszmog?

Az elektroszmog egy gyűjtőfogalom,1, 2 a mesterséges elektromos és mágneses terek, sugárzások összességét jelöli, ide sorolhatjuk az esti világítást is. Ha precízek akarunk lenni, akkor mindig hozzá kell tennünk azt is, milyen mértékegységben (például frekvencia, hullámhossz, feszültség, mágneses tér, elektromos tér, mágneses indukció, teljesítménysűrűség és egyéb származtatott mértékegységek) gondolkodunk.

A természetes és mesterséges elektromágneses hullámok körébe sokféle sugárzás tartozik, a frekvenciájuktól függően lehetnek ELF (extrém alacsony frekvencia) tartományúak, mint például az agyhullámok (1,5-40 Hz),3 a villámlásokhoz kapcsolódó Schumann-rezonanciák (7-45 Hz)4 vagy a hálózati váltóáram (50 Hz). Nagyobb frekvenciájúak a rádióhullámok és a mikrohullámú sugárzások (600 kHz-100 GHz), melyeket a műsorszórások, a mikrohullámú sütők, a mobiltelefonok és a WiFi-k használnak. Ezeknél is nagyobb Hertz értékkel jellemezhető a látható fény, az UV-sugárzás, a röntgen és a gamma sugarak.

Honnan származik az elektroszmog?

A Földön évmilliókig állandó volt a háttérsugárzás – ehhez alkalmazkodott minden élőlény –, ami a világűrből érkező kozmikus sugarakból, az UV-sugárzásból, a föld mágnesességéből, a Schumann-rezonanciákból és egyéb természetes elektromágneses sugarakból adódott össze. Napjainkban azonban megjelentek a rádió- és tévéműsorszórások, a vezetékes áramszolgáltatók, a legkülönfélébb háztartási, orvosi és ipari felhasználási célú elektromos berendezések, mobiltelefonok stb. Ezeknek kisebb-nagyobb mértékben mindegyike kölcsönhatásban van velünk a fizika törvényei szerint. 1886 óta a mikrohullámok száma a világban kb. 1020-szorosára nőtt.5

Az emberi szervezet egy nagyon finoman szabályozott elektromágneses rendszer, gondoljunk csak a szívritmusra, az idegek ingerületvezetésére vagy az agyműködésre. El lehet képzelni, mennyiféle kölcsönhatás zajlik manapság az új szereplők hatására. A fizika törvényei mindenkire érvényesek, akár hiszünk bennük, akár nem. Nyilván egy napelemes zsebszámológép senkit nem fog a sírba vinni, de a nagyobb dózisoknak való rendszeres kitettség már korántsem tűnik ártalmatlan dolognak.

A hivatalos álláspont

Az erre szakosodott világszervezetek és a kormányok állásfoglalása szerint a mesterséges elektromágneses hullámoknak az egészségügyi biztonságossági határértékeken belül nincs egészségre ártalmas biológiai hatása. Az IARC (Nemzetköti Rákkutatási Ügynökség) szerint az elektroszmog és a fokozódó rákkockázat összefüggése nem bizonyított,6 mivel a veszélyességet bizonygató tanulmányok ellentmondásosak, többféle módszertani hiba miatt nem relevánsak. A hosszú távú káros hatásokat viszont ők sem zárják ki teljesen, így azokat az esetlegesen rákkeltő kategóriába sorolják, ahogy például a koffeint vagy az ólmot.7, 8

Azt azért érdemes tudni, hogy a hivatalos biztonságossági határértékeket az elektromágneses sugárzások hőhatása alapján húzták meg, vagyis olyan értéknél, ahol egy adott hullám már melegítené, ionizálná a biológiai szövetet,9 ami pedig közvetlenül károsítaná a DNS-t. Sajnos nem veszik figyelembe, amit már számtalan kutatás igazolt, hogy ennél jóval kisebb mértékű, hőhatást még nem okozó elektroszmog is mérhetően beavatkozik az élőlények működésébe. Mivel azonban komoly gazdasági és ipari érdekeket sértene, ha lejjebb kellene szállítani a határértékeket, ezért aligha várható változás a közeljövőben. Hazánkban az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 63/2004. (VII. 26.) számú rendelete az irányadó,10 amely összhangban áll nagyobb szervezetek (például az ICNIRP – Nem-ionizáló sugárzásoktól történő védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság – és az Európai Unió) ajánlásaival.

Elszánt kutatók folyamatosan küzdenek a határértékek és a hivatalos ajánlások módosításáért. Ennek hatására például a WHO (Egészségügyi Világszervezet) már kijelentette, hogy összefüggés van az elektromágneses sugárzás mágneses indukciójának bizonyos tartománya és a gyerekek leukémiakialakulásának valószínűsége között.11 Az NCRP (Nemzeti Sugárvédelmi és Mérésügyi Tanács) szerint figyelembe kellene venni a nem termikus hatásokat is.12

Az Európai Tanács 2011 óta figyelmeztet a pulzáló elektromágneses sugarakat használó mobiltelefonok, a WiFi, a WLAN, a WiMAX, a DECT, a vezeték nélküli telefonok és a babafigyelők veszélyeire, és javasolja ezek kitiltását az iskolákból.13, 14 Ember legyen a talpán, aki kihámozza az igazságot a pro és kontra kutatási eredményekből, mindkét oldalon előfordulnak módszertani hibák, sok függ a tanulmányok szponzoráltságától, és gyakran az úgynevezett nocebo jelenség is észlelhető, amikor egy vizsgálat résztvevőiben a negatív hatásokba vetett hit produkál tüneteket.15, 16

Az elektroszmog által okozott tünetek

Az érzékszerveink nem észlelik közvetlenül az elektroszmogot, csak nagyon extrém esetben, például radar mellett dolgozók furcsa, kattogó hangot észleltek a fejükben.17 A tünetek elég általánosak, így senki nem gondol rá, hogy ezeknek köze lenne az elektromossághoz. Melyek ezek?18 Fáradtság, fejfájás, koncentrálási nehézség, gyengeség, szívritmuszavar, bőrkiütés, emésztési problémák, pajzsmirigyproblémák, megváltozott cukoranyagcsere, hajhullás, alvászavar, ízületi fájdalmak, égető érzés a szemben stb. A leginkább veszélyeztetettek pedig a fejlődésben lévő gyerekek, idősek, gyenge immunrendszerűek.

Akik támadják

Sok kutatóorvos (például Magda Havas,19 Andrew Marino,20 Robert Becker,9 Jack Kruse21) küzd a hivatalos ajánlások felülvizsgálásáért, mert szerintük az elektroszmog bizonyíthatóan káros. Bizonyos fajtáit összefüggésbe hozták már a gyerekkori leukémiával, az agytumorral, genetikai defektusokkal, idegrendszeri betegségekkel, az immunrendszer gyengülésével, allergiákkal, gyulladásos betegségekkel, a mellrákkal, a vetéléssel, egyes szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a vér-agy gát fokozott áteresztőképességével, a melatoninszint csökkenésével, a fokozott szabadgyöktermeléssel.22-27

Egy svéd epidemiológiai vizsgálat során mobiltelefonálóknál a használat mértékével arányosan találtak panaszokat (fejfájás, fáradtság, felmelegedett fülek).28 Egy francia tanulmányban összefüggést találtak a mobiltelefon adótoronyhoz, rádióadóantennához, transzformátorállomáshoz való közelsége és a szubjektív panaszok között. A kutatók ezek alapján legalább 300 méteres lakótávolságot javasolnak az adótornyoktól.29, 30

Jack Kruse szerint – aki az élővilág működését írja le kvantummechanikai alapokon – a mai civilizációs betegségek nagy részét a rossz táplálkozáson kívül az elektroszmognak és a mesterséges világítás következtében megzavarodott belső órának köszönhetjük. Mit okoz szerinte a mesterséges elektromosság? A belső óra eltérülését, kiszáradást, a környezet rossz érzékelését, megváltozott EEG-görbéket, a vér-agy gát fokozott áteresztőképességét, fokozódó szénhidrát-anyagcserét, DNS-károsodást, fokozódó rákkockázatot, kalciumkiáramlást a sejtekben, leptinrezisztenciát és megváltozott hormonszinteket, zavarokat az immunrendszerben, fokozódó depresszióhajlamot, fáradtságot.26, 27

Szerinte a legjobb védekezési lehetőség az emberi szervezet tökéletes működésének támogatása, ami többféle módszert igényel: az elektroszmog-terhelés és az esti világítás csökkentését, rendszeres hidegterápiát, a tengeri ételekben és zsírokban gazdag paleolit étrendet, sok víz fogyasztását, rendszeres érintkezést szabad bőrfelülettel a földfelszínhez (vagyis földelni magunkat) és a pihentető alvás körülményeinek biztosítását.

Mi lehet tenni?

Ha reálisan tekintünk a kérdésre, a technika fejlődését megállítani nem lehet, ezért elsősorban az egyén felelőssége megérteni a kockázat jelentőségét, és megtenni a megfelelő lépéseket. Az előző részben említett ajánlásokon kívül a következő tippek segíthetnek még.
A távolsággal az elektromos és mágneses terek hatása rohamosan csökken, érdemes ezt kihasználni, és minél távolabb tartózkodni a készülékektől. Az expozíció mértéke az időtartamtól is függ, ezért ne csak spórolásból használjunk kevesebb elektromosságot.

Mobiltelefonáláskor a hívás kezdetén vagy SMS küldésekor tartsuk magunktól távolabb a készüléket, mert ilyenkor dolgozik a legnagyobb teljesítménnyel. Mozgó járművön, rossz térerő esetén nem tanácsos mobilt használni, mert ilyenkor is nagyobb a teljesítmény. Érdemes RF3 headsetet alkalmazni, ami egy légcsövön keresztül továbbítja a hangot. Ha lehet, otthon válasszunk vezetékes megoldásokat a vezeték nélküliekkel szemben. Sokan a munkahelyük miatt kénytelenek terhelni magukat, ők talán jobban teszik, ha legalább otthon minimalizálják a használatot, és szabadidős programjaikat a technikáról „lecsatlakozva” tervezik. Napközben sem tesz jót az elektroszmog, de a legrosszabb, ha az alvásunkba avatkozik bele, érdemes tehát ügyelnünk a megfelelő alvókörnyezet kialakítására.33

Összefoglalás

Az elektromosság áldásos hatása, hogy a mai világban soha nem látott gyorsasággal tudunk kommunikálni, információt szerezni, a fejlődésünket szolgáló gépeket, hálózatokat hoztunk létre. Bár a hivatalos ajánlásokban még nem mutatkozik meg, azonban az elektroszmog élő szervezetekre gyakorolt káros hatása egyre inkább bizonyított, a vita arról folyik, hogy milyen mértékű és időtartamú sugárzás idézi ezt elő. Ha a tudományos vizsgálatokat tekintjük, akkor igencsak ellentmondásos a kép, ha viszont a Jack Kruse-féle elméletet, akkor egyértelműen baj van. A komolyabb negatív hatások hosszú távon ütközhetnek ki, ezért nem kell teljesen lemondanunk a modern technikáról, de nem árt az óvatosság, az expozíció minimalizálása és az egészséges életmód gyakorlása, hogy ellensúlyozzuk az újfajta stresszhatást.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Sáfrán Mihály

Sáfrán Mihály

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás