Friss
Főoldal » Friss » A placebo, 2. rész

A placebo, 2. rész

Az elvárás hatása

A másik, sok eredményt megmagyarázó teória az expektancia-, azaz az elváráshipotézis. Ennek lényege, hogy a páciens a kezelésnek aktív hatást tulajdonítva elvárja a javulást, s ez olyan testi folyamatokat indít el benne, amelyek valódi vagy tüneti javuláshoz (illetőleg negatív elvárás esetén romláshoz) vezetnek.18 Az elvárást bizonyos, a páciens számára fontos jel váltja ki. Bármi lehet ilyen jel, az orvos közelsége (fogorvosi rendelőben már kevésbé fáj a fog), az orvosság látványa, mások gyógyulástörténete, a gyógyszer hatásának ismerete, az injekciós tű látványa stb.19 Az elvárás szerepét bizonyítják azok a vizsgálatok, amelyekben gyógyszereket (pl. szorongáscsökkentőt) a páciens tudtával vagy rejtett módon (automata indította el, majd állította le a gyógyszernek az infúzióba való bejuttatását) adagolva mérték a gyógyszerhatást. A páciens tudta nélkül alkalmazott kezelés hatása jóval kisebb javulást eredményezett, mivel a kezelés placebohatása kiiktatódott.20

Az agyi képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok szerint a placeboválaszt kiváltó tudatos elvárások működésében fontos szerepet játszik a prefrontális kéreg, amely embernél is, állatnál is meghatározó a viselkedéses és érzelmi működések szabályozásában.21 Ide lokalizálható a viselkedésszervezés, az élmény (pl. a fájdalom, remény), az akarati funkciók stb. Mivel Alzheimer-betegségben ezek a funkciók és az agynak ez a területe károsodik, az elvárás kiváltotta placeboválasz megszűnik.22

Az elvárások azonban nem feltétlenül tudatosak. Sőt, evolúciós nézőpontból azt mondhatjuk (lásd később), hogy a rejtett elvárások tudatosíthatósága csupán az emberi tudat megjelenését követően vált lehetővé, de „elvárás” nyilvánvalóan létezik állati szinten is. Az elvárás ebben az értelemben ráutaló viselkedésként is értelmezhető. Ha egy állat vadászni indul, az az „elvárása”, hogy talál majd zsákmányt. Ha az elvárás teljesül, könnyen kialakulhat az a mágikus hiedelem, hogy a gondolatok befolyásolják a világ működését. Az ezoterikus gondolkodásban ezt nevezik „bevonzásnak”.

Karin Jensen és munkatársai egy vizsgálatban erős és gyenge hőingert alkalmaztak a kísérleti személyeknél, miközben két különböző férfiarcot mutattak be a monitoron, azaz az erős és a gyenge hőingert is társították egy-egy archoz. A későbbiekben az alkalmazott hőingert a kísérleti személyek attól függően érezték inkább fájdalmasnak vagy inkább kellemesnek, hogy melyik férfiarcot vetítették a hőingerrel párhuzamosan. A vizsgálat második részében ismét különféle hőingereket alkalmaztak, de ekkor a két férfiarcot nagyon rövid ideig – 12 milliszekundumig – villantották fel, majd rögtön egy semleges képet vetítettek. Ezt az eljárást küszöb alatti ingerlésnek nevezzük: a rövid arcbemutatás és az azt követő semleges kép lehetetlenné teszi az arcképek tudatos észlelését, a kísérleti személyek tudatosan csak a semleges képet észlelték; ennek ellenére az erős hőingerrel társított férfiarcra nőtt a fájdalomérzet, míg az enyhe hőingerrel társított arckép hatására kellemesnek érezték a kísérleti személyek a hőingert.23 A vizsgálat igazolta, hogy az „elvárásnak” nem kell tudatosnak lennie ahhoz, hogy placebo- vagy noceboválaszt váltson ki.

Evolúciós nézőpontból ez várható is, hiszen a placeboválasz nem csak az embernél létezik, sőt nem is volna elképzelhető az emberi placeboválasz képessége evolúciós előzmények nélkül. A tudatosságtól független placeboválasz létét igazolja az is, hogy a genetikai okokból értelmi fogyatékos alanyokkal végzett számos placebokontrollos klinikai vizsgálatban komoly placeboválaszt tapasztaltak.24

Karin Jensen és munkatársai elemezték az öntudatlan placeboválasz agyi történéseit, és kimutatták, hogy a nem tudatos ingerekre kialakuló placebo- és noceboválasz nem igényli azokat a magasabb rendű agyi folyamatokat (pl. a prefrontális lebeny részvételét), amelyek csak az emberi tudatosságban játszanak szerepet.25 Az Alzheimer-betegek következésképpen csak olyan kísérleti helyzetben veszítik el a placeboválasz-képességüket, amelyben a placeboválaszt a tudatos elvárás alakítja ki.

A szociális kontextus

Az elvárás szociális hatásokra is, például mások megfigyelésére, mások elvárásának észlelésére is kialakulhat.26 Az orvosok és a hozzátartozók gyógyulással kapcsolatos elvárásainak akaratlan kifejeződése is komoly placebo- vagy nocebohatást fejthet ki. Zarándokhelyekről rengeteg gyógyulástörténet kering a köztudatban, mások csodás gyógyulása serkenti a placebohatást, de ugyanígy a különféle összeesküvés-elméletek az eltitkolt gyógymódokról is komoly placebohatást gerjeszthetnek. A genetikai okokból értelmi fogyatékosoknál ugyancsak feltételezhető, hogy a személyt körülvevő emberek viselkedése alakította ki a javulással szembeni elvárást.

Placeboválasz az állatoknál

Meglehetősen tévesen, a homeopátiás hatás igazolására szokták azt állítani, hogy placebohatás az állatoknál nem létezik. Nem célom itt a homeopátia kritikája, csupán ezt a tévedést szeretném eloszlatni. Már puszta elvi megfontolások alapján is ki kéne jelentenünk, hogy a placebojelenségnek állati szinten is léteznie kell, hiszen az ember is az állatvilág része, s nem is volna elképzelhető, hogy a placebojelenség az emberi evolúció során alakult volna ki. De elég a pavlovi iskolára, majd a későbbi pszichoneuro-immunológiai vizsgálatokra utalnunk, hogy kijelentsük: kondicionálásos típusú placebohatás bizonyítottan létezik állatoknál is. Ennél azonban tovább is mehetünk, hiszen minden emberi képességnek megvan az állati szintű előzménye. Így az elvárás is létezik állati szinten, hiszen az állatok minden célkövető viselkedése (vadászat, őrködés, altruista viselkedés, utódgondozás stb.) csupa-csupa jövőre vonatkozó „feltevés”, nem csupán reflexes viselkedés. A tanult tehetetlenség jelensége, amikor az állat feladja menekülési próbálkozásait, miután megérti, hogy egy bizonyos fájdalmas inger elől adott helyzetben nem futhat el, szintén az elvárás egyik példája.27 A kérdés az, hogy például egy gyógyszervizsgálatban mi alakítja ki az állatban a javulás elvárását.

Lovaknál megfigyelhető idegrendszeri zavar az akaratlan fejrázás: a ló minden ok nélkül ismételten felkapja, lehajtja, oldalra rántja vagy körözve mozgatja a fejét. A lóápolók körében elterjedtek bizonyos táplálási tippek (magnézium, echinacea stb.), s egy vizsgálatban ezek hatásosságát ellenőrizték placebokontrollt alkalmazva. A speciális táplálásnak gyógyhatása nem volt, azonban komoly placebohatást találtak.28 A kutyák általában félnek a tűzijáték fény- és hangjelenségeitől. Egy vizsgálatban az ezt a félelmet enyhítő homeopátiás szert és placebót hasonlították össze. A homeopátiás szer nem bizonyult hatásosabbnak, mint a placebo, ám mindkét csoportban 45 százalékos javulást tapasztaltak, és a kutyák 10 százaléka tünetmentessé vált.29 A gazdák szubjektív értékelése kizárható az epilepsziás kutyáknál lefolytatott három placebokontrollos gyógyszervizsgálat eredményének fényében. A három vizsgálat placebocsoportjaiban 26 százalékos, 29 százalékos és 40 százalékos rohamszámcsökkenést tapasztaltak.30 Ízületi gyulladásban szenvedő kutyákat kezeltek nem szteroid gyulladásgátlóval. A gyógyszer hatásosabb volt, mint a placebo, ám a 34 placebót kapó kutyából 19 is javulást mutatott.31

Az emberrel élő állatoknál számos bizonyíték van arra, hogy az állatok „megértik” a gazda vagy a gondozó rejtett elvárásait, és ez befolyásolja testi működésüket. Könnyen mérhető, hogy az állatok szívverése, vérnyomása, szorongása simogatásra vagy az ember megnyugtató közelségére csökken.32

Megfigyelések szerint háziállatok rákból való felgyógyulásának esélyét jelentősen befolyásolja az, hogy a gazda mennyire bízik kedvence gyógyulásában.33 De örök példa okos Hans, a csodaló is, aki egészen bonyolult kérdésekre is tudott „válaszolni” bizonyos számú dobbantással.34 A ló titka annyi volt, hogy kifinomult érzékkel képes volt észlelni, mikor érte el a dobbantásai száma az emberek által várt dobbantásszámot. Például a „Mennyi kétszer öt?” kérdésre a ló dobbantgatni kezdett, amit az emberek feszülten számoltak, s amikor Hans a tizediket dobbantotta, mindenkinek megváltozott a viselkedése, amit a ló észlelt, és abbahagyta a dobogást.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Szendi Gábor

Avatar

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás