Főoldal » Friss » Szendi Gábor: A koleszterin biznisz utolsó rúgásai

Szendi Gábor: A koleszterin biznisz utolsó rúgásai

Az AHA (Amerikai Szív Társaság) 2017. júniusban meghökkentő összefoglalót közölt le a Circulation (Keringés) című szaklapban. Az összefoglalóból az derült ki, hogy a világon a legveszélyesebb két olajfajta a kókuszolaj (vagy zsír, ahogy tetszik) és a pálmaolaj.

Ezekhez képes az AHA szerint még a korábban kiátkozott disznózsír és vaj is jobb. Az ember azt gondolná, a bukott koleszterinteória hívei majd lapítanak, s csak azért imádkoznak, hogy a koleszterincsökkentőket árusító gyógyszeriparnak jól menjen még egy ideig, és kapják tőlük az apanázst. De nem, ők igenis hallatják a hangjukat, mert amíg kellően sok hülye van, akik még vakon bíznak a súlyosan korrumpálódott kardiológiában, addig ők mondhatják a magukét. Kit zavar a bolondokházában, ha valaki Napóleonnak hiszi magát, ha a másik meg Jézus…

A dörzsölt olvasó ilyen cikkek esetében gyorsan leteker a szöveg aljára, hogy ugyan már ki támogatta a népes szerzőgárdát. Szinte meg is nyugodhatnánk, mert – persze nem véletlen – hivalkodó, nagy táblázatban közlik: tizenkét szerzőből mindössze kettőnél merülhet fel a gyanú, hogy fizetett hirdetésről van szó. Ó, akkor biztos tiszta tudományról van itt szó, nem a gyógyszeripar bérenceiről!

De ne feledjük el az AHA szégyenteljes történetét! Amikor 1957-ben az AHA szakértői megvitatták Ancel Keys koleszterinhipotézisét, azzal utasították vissza, hogy az amerikai népnek száz éve nem változott a zsír- és koleszterinfogyasztása, így ez nem magyarázhatja a szívhalálozás hirtelen drámai mértékű emelkedését. Na de hogy lehet, hogy a társaság 180 fokos fordulattal 1961-ben a telített zsírokat és a koleszterint kiáltotta ki főbűnösnek? Ha valaki úgy képzeli, hogy addig-addig gondolkodtak, míg végül erre lyukadtak ki, az nagyot téved. Egyszerűen az történt, hogy Ancel Keys és a hívei bekerültek az AHA vezetésébe, és fordítottak egy nagyot a kormánykeréken. Van egy szalonképtelen mondás arra, hogy mit csinált a társaság a szájából, de mondhatjuk azt is, az AHA „fejlődött” egy nagyot.



Ugyanakkor persze az AHA káromlása nem cáfolja meg az állításaikat a kókuszzsírról. Nézzük hát, hogy is hangzik ez az érvelés! Mivel évtizedek óta folyik az adathamisítás, bőven lehet szemezgetni azokban a vizsgálatokban és összefoglaló elemzésekben, amelyek bizonyítják a telített zsírok veszélyességét, szemben a többszörösen telítetlen zsírok egészséges voltával. A probléma máris ebből a szelektív idézésből fakad. A gyógyszeripar katonái sosem vették és veszik a fáradságot arra, hogy cáfolják a független kutatók elemzéseit, melyek szerint minél magasabb a koleszterinszintjük, annál tovább élnek az emberek, vagy hogy a telített zsíroknak és a koleszterinnek semmi közük a szívhalálozáshoz. Cáfolat helyett inkább agyonhallgatják ezeket az elemzéseket, és egy cáfoló cikkre gyártanak másik tízet, amely az ő igazukat támasztja alá. Nemrég ismertettem egy cikket a weboldalamon arról, hogy a világ minden tájáról származó több százezer ember táplálkozását és a szívhalálozás kockázatát elemezve az derült ki, hogy minél több zsírt fogyaszt valaki, annál tovább él.

Ez aztán kiverte a biztosítékot a világ kardiológusai között, hiszen ők is felfogták, hogy a minta nagysága és a kutatás precíz adatkezelése miatt ezt az eredményt nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Az AHA-kutatók kedvenc érvelése az, hogy a telített zsírok növelik a „rossz” koleszterin (azaz az LDL) szintjét, tehát fokozzák a szívbetegség és a szívhalálozás kockázatát. A baj az, hogy ebben a mondatban csak a kötőszavak igazak, minden más blöff. Egyrészt, nincs „jó” és „rossz” koleszterin, csak a szervezet működése van: vannak fehérjék, amelyek a koleszterint a szervekbe és a szövetekbe szállítják, illetve vannak, amelyek a hulladékot visszaviszik a májba.

Mondhatjuk az artériás vérre, hogy az jó, a vénás vérre meg, hogy rossz? Nem, mert ugyanannak a vérkeringésnek a két szakaszáról beszélünk, egyik nincs a másik nélkül. A másik, hogy a ketogén étrend igazoltan nem növeli, hanem csökkenti az LDL szintjét, és növeli a HDL-ét. Azaz, pontosan az ellenkezője történik, mint amit az AHA-kutatók állítanak. De, ugye, kit zavar ez? Az átlagolvasó azt eszi meg, amit elé raknak.

Pedig a kókuszzsír ellen a legfőbb érv, hogy 67 százaléka telített zsír. Adjuk hozzá a telített zsírokról évtizedek alatt összehordott hazugságokat, és máris megijedünk.

Ám ha nem elméleti úton akarjuk levezetni a kókuszzsír „veszélyességét”, hanem vizsgálati bizonyítékokat keresünk rá, akkor érdekes módon ilyet nem találunk. Azok a népek, amelyek hagyományosan sok kókuszzsírt és kókuszhúst ettek, egészen addig mentesek voltak a szívbetegségektől, amíg fel nem tűnt a fehér ember az ő szénhidrátdús étrendjével.

Tavaly megjelent egy összefoglaló elemzés arról, miként hat a kókuszolaj a szívbetegség-kockázatra. Sajnálatos módon az derült ki, hogy nincs negatív hatása. De a szerzők pontosan tudták, hogy a megrendelőik nem ezt az eredményt várják, s így vért izzadtak, hogy valahogy az jöjjön ki, hogy „nem ártalmas, ennek ellenére mégiscsak árt”. Végső érvük ugyanis úgy szólt, hogy a kókuszolaj a tradicionális életmódot élőknél nem ártalmas, a nyugati étrendben viszont igen. Na most, ilyen nincs. A nyugati étrendben a nyugati étrend árt, nem a kókuszzsír.

Mások, akik még nem tudhatták, hogy AHA egy nap kiátkozza a kókuszzsírt is, gyanútlanul a kókuszzsír számtalan pozitív hatását igazolták. Most majd persze magyarázkodhatnak visszamenőleg.

Kezdjük ott – ha hinnénk ennek a „jó” és „rossz” koleszterinről szóló mesének –, hogy bizony a kókuszzsír emeli a „jó” HDL szintjét, és csökkenti a derékkörfogatot. Az AHA mintha ennek az ellenkezőjét állítaná, nem? A kókuszzsír egyik furcsa hatása, hogy fogyaszt, ráadásul a viszcerális zsír méretét csökkenti jobban. A másik nagy előnye, hogy – mivel sok közepes hosszúságú zsírláncot tartalmaz – gyorsan emeli a vérben a ketontestek arányát. Ez a vegyes üzemmódot támogatja (amikor szénhidrátot és zsírt egyszerre égetünk), mert az sokkal egészségesebb, és például Alzheimer-betegeknek kifejezetten jó. Aztán nem elhanyagolható hatása más zsírokkal szemben, hogy nem igényel epesavakat az emésztése, így a rengeteg epeműtéten átesett ember is bátran használhatja. Ők mellesleg a zsírfóbia áldozatai, hiszen aki kevés zsírt eszik, annak besűrűsödik az epéje, s abból lesz az epekő.



A kókuszzsírfogyasztás másik előnye, hogy hanyagolhatjuk az évtizedek óta ránk tukmált, egészségesnek kikiáltott, valójában életveszélyes sütőolajokat. Zsinórban jelennek meg a vizsgálatok, amelyek az omega-6 zsírsav gyulladáskeltő, trombózist elősegítő hatásait ecsetelik. Ez két olyan hatás, amelyet az ártatlan telített zsírokra szokták rákenni, holott pont arra az olajra igaz, amit helyettük ajánlanak.

Sajnos mindig ugyanoda lyukadunk ki: ha valamit az orvostudomány ajánl, azt kezeljük fokozott gyanakvással, mert sosem tudhatjuk, kinek az érdekeit szolgálja a tanács: a mienkét vagy a gyógyszeriparét. Az esetek többségében az utóbbiét.

Szerzőnk: Szendi Gábor

Szendi Gábor

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás