Friss
Főoldal » Életmód » A böjtölés tudománya

A böjtölés tudománya

A modern világban hozzászoktunk, hogy az élelmiszerek egész évben, éjjel-nappal elérhetők, óriási választékban. Az ember evolúciója során azonban ez korántsem volt így, gyakran voltak táplálékhiányos időszakok is, amelyekhez a szervezetünk jól alkalmazkodott, és a böjtölés szinte minden vallás ajánlásaiban megtalálható valamilyen formában. Nézzük meg, milyen élettani hatásai vannak a táplálékmegvonásnak, veszélyes-e, vannak-e előnyei, és hogyan érdemes átültetni a gyakorlatba!

Bőség és éhínség körforgása

Az ipari forradalom, a mezőgazdaság, az állattenyésztés megjelenése előtt nem volt mindig egyenletes a táplálékkínálat. Bőséges termőidőszakok, sikeres vadászat utáni lakomák és éhínséges napok, hetek váltogatták egymást. Az ember meglehetősen jól alkalmazkodott a táplálékhiányos időszakhoz, jobban, mint a folyamatos táplálékbőséghez. Régebben tehát a természet kényszerítette őt koplalásra, újabban pedig tudatosan böjtölni inkább vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak.

A böjt tizenkét–tizenhat órától akár egy-két hónapig is eltarthat. Lehet tovább árnyalni aszerint is, hogy csak bizonyos ételféleségeket (pl. húst, tejtermékeket) vonnak meg, de az apróbb falatok megengedettek, illetőleg korlátlan-e a folyadékbevitel, vagy ún. szárazböjtről van szó. A természetben élő vadállatok betegség vagy sérülés esetén napokig, hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot. Az állatvilágban nem ritkák a több hónapos böjtök sem: a kígyók, pókok, skorpiók hónapokig elvannak egy jó lakoma után. Katicalárvákról akár többéves (!) koplalós időszakokat is feljegyeztek, kutyáknál 117 napos éhezésre találtam utalást. Az Antarktiszon élő császárpingvinek 4 hónapig nem vesznek magukhoz táplálékot, míg a tojásaikon ülnek a dermesztő hidegben. A hibernáló állatok sem a gyorséttermek forgalmát gyarapítják télen… Embernél eddig a kórházi körülmények között megfigyelt leghosszabb böjtölés 382 nap volt. Keleti szerzeteseknél, jógiknál a több hónapig (évig) tartó, táplálék nélküli meditáció, elvonulás sem ritka a legendák szerint.

Böjtölés a vallásokban és ma

A nagy világvallások mindegyike ismeri valamilyen formában a böjtöt, amely során nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul; a segítségével jobban megérthetjük a világot, a koplalás fogékonyabbá tesz a spirituális élményekre. A keresztények húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik, erre készít fel a 40 napos böjti időszak, ami a hitben való elmélyedést is szolgálja. Jézus 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte volna tanítói szolgálatát, Mózes szintén ennyi ideig nem vett magához ételt, mielőtt kézhez kapta a Tízparancsolatot. A muszlimoknál a 30 napos ramadán alatt napkelte és napnyugta között böjtölnek, és csak este esznek. A nagy vallási vezetőkben (Buddha, Mohamed, Zarathusztra, Konfucius, Mahávíra) is közös, hogy küldetésükre hosszú böjttel készültek fel. Sok vallásos tanító alkalmazta a napi egyszeri étkezést, a kétnaponta evést vagy a többnapos teljes táplálékmegvonást.

A japánok is hittek a böjt erejében, amikor templomaikban heteken át koplaltak. Az ősi mongolok minden tizedik napon nem ettek, az ókori árják heti egy napot hagytak ki. Érdekesség, hogy az angolban a reggeli, a „breakfast” az esti éhezés megtörését jelenti. A római Aurelianus császár soha nem hívatott orvost, hanem böjtöléssel gyógyította magát.

Valószínűleg az egyiptomiak is ismerték a böjt gyógyító erejét, és pontos utasításokat adtak helyes alkalmazására, valamint a koplalás végeztével megkezdendő táplálkozásra vonatkozóan. A gyógyböjt jelentőségét csak a 19. század végétől vezették be újra a természetgyógyászati/orvosi gyakorlatban, betegségek megelőzéseképpen is. Szibériai klinikákon a cukorbetegségtől kezdve a mentális zavarokon át számtalan kórságot kezeltek a böjttel. Egyes művészek, írók, határidőre dolgozók is esküsznek az éhezéssel járó fokozott szellemi teljesítményre; a koplalás hosszú repülőutak után is hasznos lehet a „jet lag” tüneteinek enyhítésére, mivel így kevésbé zavarjuk meg a perifériás belső óráink működését a rendszertelen evéssel. A böjtölés alapvetően nem fogyókúra, de egy idő után garantáltan súlyvesztéshez vezet – más kérdés, hogy mennyi jön később vissza.

Élettani folyamatok

A közhiedelem szerint a sejtek fő üzemanyaga a glükóz, ami így is van a legtöbb embernél, aki magas szénhidráttartalmú étrenden él. Teljes táplálékmegvonáskor a glükózkészlet (izom- és májglikogénraktárak) nagy része kifogy, és a szervezet kénytelen lesz más üzemanyagforrás után nézni. Elkezdünk glükózt gyártani a fehérjéinkből, ami nem gazdaságos, hiszen izomvesztéssel, az immunrendszer gyengülésével jár, ugyanakkor vészhelyzet esetén ez a leggyorsabb megoldás, hogy ellássuk a szüntelenül dolgozni akaró agyunkat és egyéb szerveinket. A zsírraktárak is bekapcsolódnak a folyamatba előbb vagy utóbb, attól függően, ki mennyire cukor- vagy zsíralapon működik. A fenti folyamatok sosem feketén-fehéren zajlanak, hanem vegyesen, elnyúló átmenetekkel.

A böjt élettani hátterét kutató orvosok megfigyeltek egy ún. acidózisos krízist, amikor átmenetileg romlik a szellemi és fizikális teljesítmény, izomgörcsök, szédülés és egyéb kellemetlen mellékhatások lépnek fel. Az újabb táplálkozástudományi ismeretek fényében ez a szakasz lehet az átmenet a ketózis anyagcsere-állapotba, amikor is az agyunk nagy része és a testi sejtek elkezdenek ketontesteket használni energiatermelésre. A ketontestek a raktározott (vagy elfogyasztott) zsírokból származó, kisebb, vízoldható vegyületek. Megkülönböztetjük az ún. éhezéses és a megfelelő étrendi makrotápanyag-arányokkal beállított étrendi ketózist. Számunkra most az előbbi lesz érdekes, ilyenkor a szervezet átáll egy másfajta üzemanyag hasznosítására, ami hosszú ideig biztosítani fogja még a túlélést és az ehhez szükséges szellemi, fizikális teljesítményt. Az agyunk tulajdonképpen túlélő üzemmódra kapcsol, sokan ilyenkor magasabb energiaszintről, tisztább tudatról számolnak be, ami valószínűleg ahhoz kellett, hogy minél hamarabb sikeresen táplálékhoz juthassanak őseink.

>> A következő oldalon folytatjuk

Szerzőnk: Sáfrán Mihály

Szóljon hozzá!

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. A böngészés folytatásával jóváhagyja a cookie-k használatát. További információk

Kedves látogatónk!
A cookie-k, vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén, vagy eszközén. A weboldalak így olyan információkat képesek tárolni, amelyek hatékonyabbá és kellemesebbé teszik a böngészést.
Weboldalunk is ilyen sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
A sütiket Ön bármikor törölheti a böngészőjében, vagy akár beállíthatja a sütik teljes elutasítását is, ez esetben viszont nem garantált a honlap hibátlan működése.

Bezárás