Főoldal » Paleo és háziállataink » Oltassuk-e kedvenceinket?

Oltassuk-e kedvenceinket?

Kedvenc állatkáik oltásával kapcsolatban gyakran több kérdés is felmerül a gazdikban. Az első rögtön az, hogy érdemes vagy felesleges-e szurkáltatni a kutyusunkat és a cicánkat. A másik, hogy nem lehet-e káros a kedvenceink szervezetére a vakcina? Sőt, még azon is dilemmázni szoktak a gazdik, hogy valójában mikor, hányszor és milyen oltóanyagot érdemes beadatni. A következő kis összefoglaló ezekben a kérdésekben igazít el.

Amikor a kis kedvencünket hazavisszük, mindenből a legjobbat szeretnénk neki adni. Ápolni, dédelgetni akarjuk, és még a széltől is óvnánk, nemhogy fölösleges fájdalomnak tennénk ki. Viszont az sem lenne jó, ha nem kap meg valamit, amire szüksége van. Így általában állatorvos segítségét vesszük igénybe a cicánkkal vagy a kutyusunkkal kapcsolatban. Sok, a kedvencünk egészsége szempontjából hasznos dolgot azonban mi magunk is megtehetünk.

Először is, amikor elhozzuk az anyaállat mellől a leendő új családtagunkat, érdemes megtudakolnunk, hogy miként született (császármetszés vagy normál ellés útján), történt-e nála féregtelenítés, oltás, került-e bele chip. A táplálkozásával kapcsolatban lényeges, hogy szopott-e még, illetve hogy mivel etették. Ha módunkban áll, érdemes kérni néhány napra elegendő táplálékot a megszokott eledeléből, vagy ha tudunk, szerezzünk be egy kisebb mennyiséget belőle.

Azt kell megértenünk, hogy amikor a cicánkat vagy a kutyusunkat magunkhoz vesszük, akkor ő teljesen új környezetbe kerül, nem a megszokott baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal találkozik majd a szervezete. Abban az esetben, ha a táplálékát is hirtelen átalakítjuk, tovább növeljük az őt érő stresszfaktorok számát. A megváltozott környezetben, főleg, ha új eledelre térünk át, gyakran tapasztalhatunk hasmenést, ami általában a bélflóra hirtelen átalakulásából adódik. Ilyenkor – logikusan – nem ajánlott szurkáltatni sem a kiscicát, sem a kiskutyust. Tehát a hozzánk kerülő kedvencet két hétig nem célszerű beoltatni.

Az állatorvosok szinte mindig valamilyen vakcinázási programot javasolnak az apróságoknak. A kutyusok esetében a törvényileg előírt veszettség elleni védőoltást kötelező beadatni, míg a cicákra ez a szabályzás nem vonatkozik, így esetükben nekünk kell eldöntenünk, mikor teszünk jobbat a kedvencünkkel. Az állatorvosok által ajánlott injekciók többnyire olyan fertőző betegségekkel szemben védenek, amelyek súlyos, életveszélyes problémákat okozhatnak. Érdemes tudni, hogy nagyon sok kisállatot vesztünk el évente, olyan bakteriális vagy vírusos gondok miatt, amelyek megelőzhetők lettek volna oltásokkal. Ennek ellenére a vakcinákkal kapcsolatban fontos néhány megjegyzést tennünk.

Az oltások egyes esetekben komoly problémákat okozhatnak a kedvencünk szervezetében. A kutyákat nyolchetes koruk előtt nem javasolt oltani (néhány kivételtől eltekintve), míg a cicáknál inkább csak a két hónaposnál idősebb (több mint kilenc-tíz hetes) korú egyedeket érdemes vakcinázni. A kis kedvenceket csak akkor észszerű immunizálni, ha az utolsó két hétben már nem szoptak, nem történt náluk táplálékváltás, illetve nem kerültek új környezetbe, és teljesen egészségesek. Ezenkívül az sem szerencsés, ha vakcinázás előtt új kedvenccel gyarapodik a család.

Az oltóanyagok az elölt vírusok és baktériumok mellett olyan vegyületeket is rejtegetnek gyakran magukban, amelyek nem közömbösek a kutyus vagy cicus szervezetére. A higany- (tiomersal-, mertiolát-), valamint az alumínium- (aluminium-hidroxid-, aluminium-foszfát-) tartalmú segédanyagok mellett antibiotikumok (pl.: gentamycin) is előfordulnak egyik-másik vakcinában. Ezek az anyagok az immunrendszer stimulálása érdekében, illetve a tartósítás okán kerülnek az oltásokba. Az említett vegyületek nagyon kis mennyiségük ellenére sem közömbösek a szervezetre, sőt, a kölykök kimondottan érzékenynek mondhatók rájuk.

A gazdi a következő reakciókat veheti észre: A legenyhébb, de gyakori tünet a bágyadtság, amely általában néhány óra vagy maximum egy nap múlva elmúlik. Ilyenkor a kis kedvenc kevesebbet eszik (néha egyáltalán nem akar táplálékot magához venni), folyadékot sem mindig fogyaszt eleget. Az is gyakran előfordul, hogy az oltás beadásának helye megduzzad, néha fájdalmas is, többször akár hetekig ki lehet tapogatni. A szervezetszintű allergiás reakciónak többféle formájával találkozhatunk. Az enyhébb variációkban a kedvencünk vakarózik, nyugtalan, de az is előfordul, hogy dörzsölgeti a pofácskáját valamihez. Súlyosabb esetben az állatkán testszerte felduzzad a bőr. Amennyiben ez az ödémásodás a nyaki részeket, illetve a gégét érinti, fuldoklásos tüneteket tapasztalhatunk. „Nem gyakori”, de azért előfordul, hogy kórosan lefogynak a jószágok, fokozott a szomjúságérzetük, vagy éppen hőmérséklet-emelkedés, hasmenés, izomremegés, izomgyengeség lép fel náluk. Nagyon ritkán olyan gyorsan zajlik le az anaphylaxiás reakció (a vakcina által kiváltott hatás), hogy az állatka élete az azonnali állatorvosi beavatkozás ellenére sem menthető meg. Ugyancsak fatális kimenetele lehet a cicák leukémiaoltásának (ezt a macskák vírusos, sokszor halálos betegségére adják), amikor a vakcina beadásának helyén daganat (fibroszarkóma) alakul ki.

Az immunizálásnak azonban az említett reakciókon kívül feltételezhetően számtalan más, az oltással nehezebben összeköthető hatása is van. A vakcina a szervezet védekezőképességét néha komolyan megterheli. (A császármetszéssel született, tápszeren nevelt kölykökre ez hatványozottan igaz a rossz bélflóra miatt.) Nemcsak fiatal kedvencek, hanem felnőtt cicák és kutyák esetében is tapasztalható, hogy az oltást követően nyolc–tizenöt nappal megbetegednek. Ilyenkor az immunrendszer a vakcinákkal bevitt baktériumok, illetve vírusok ellen védekezik nagy erőkkel, ezért másfajta, egyébként gyenge megbetegítőképességgel rendelkező kórokozók is komoly problémákat idézhetnek elő. Még megfoghatatlanabb, hogy az oltások a bélflóra megváltoztatásával – közvetetten – milyen idegrendszeri vagy autoimmun elváltozásokban játszanak szerepet.

De térjünk vissza az alapkérdésre! Érdemes oltatni (a kutyák kötelező veszettség elleni vakcinázásán kívül), vagy nem? Nos, az én véleményem szerint igen, abban az esetben, ha a kedvencünk érintkezni fog más fajtársával, optimális egészségi állapotban van, és figyelembe vettük az eddig leírtakat is. A szobában tartott cicákkal – amennyiben nem hagyják el a lakást, nem érintkeznek másik kijárós macskával – kivételt tehetünk, ügyelve arra, hogy a cipőnkkel se vigyünk fel fertőzést (például ürülékbe lépve). Kutyák esetében ez lényegesen nehezebben valósítható meg…

Többször előfordul, hogy a gazdi a kedvencét minden létező vakcinával szeretné beoltatni, mert „akkor lesz egészséges” a cicája vagy a kutyusa; néha pedig pont ezen okból kifolyólag egyáltalán nem akarják megszúratni a tulajdonosok az állatokat. Az igazság valahol félúton van az én véleményem szerint. A kölyökkori alapoltások (például szopornyica, parvo stb.) sok kedvenc életét mentik meg, ugyanakkor némelyik, a gyártó által is felvállaltan csupán 70-80 százalékban hatásos vakcina beadatása igencsak megkérdőjelezhető. Szintén komoly dilemma szokott lenni a felnőttkori, minden évben ajánlott ismétlőoltások kérése vagy elutasítása. Ezek a vakcinák a legsúlyosabb, gyakran halálos kimenetelű betegségek ellen védik a kedvencet. Sajnos évről évre több felnőtt kutyát és macskát vesztünk el az oltás beadatásának hiánya miatt. Ugyanakkor az is többször előfordul, hogy a jószágunk szervezetét komolyan megterheljük a túlzott immunizálással. Így az mindenképpen javasolható, hogy a legkisebb problémával küzdő vagy bármilyen gyógyszert szedő kedvencet ne oltassuk be. Természetesen sokszor találkozunk olyan kutyussal és cicával, amely egész életében soha nem volt beoltva (csak a kötelező veszettség ellen védő vakcinákat kapta meg), mégis eléldegél akár tizenöt–tizennyolc évet, annak ellenére, hogy fertőzött közegben mozog.

Szintén nagyon átgondolandó a fiatal vagy felnőtt állatok oltása gombásodás, Lyme-kór és még több, ritkábban előforduló probléma ellen. Mérlegelni kell, hogy mekkora haszonnal jár az egyed szempontjából, ha rendszeres vakcinázzuk őt ezen betegségek ellen.

Végezetül most nem a kedvencek nyers, csontos, zsíros hússal, belsőségekkel történő táplálását méltatnám, ami immunerősítő és bélflórát stabilizáló hatású, hanem az oltások esetén bekövetkező mellékhatások gyakoriságáról ejtek még néhány szót. A megfogalmazásokat az egyik gyakran beadatott vakcina használati utasításának, mellékhatások című részéből vettem át.

  • A „nagyon gyakori” azt jelenti: 10 állatból több mint 1-nél jelentkezik a tünet.
  • A „gyakori” azt fejezi ki: 100 állatból több mint 1-nél, de kevesebb mint 10-nél lép fel a mellékhatás.
  • A „nem gyakori” megfogalmazásnál 1000 állatból 1-nél több, de 10-nél kevesebb esetben észlelhető elváltozás.
  • A „ritka” azt takarja: 10 ezer állatból 1-nél több, de 10-nél kevesebb állatnál lép fel az adott tünet.
  • Az „igen ritka” kifejezés jelentése pedig az, hogy 10 ezer állatból kevesebb mint 1-nél hozzák összefüggésbe az oltást és a kedvencen jelentkező problémát.

Az írás is ennek szellemében íródott, így ha a kedves olvasó újra átolvassa a cikket, „pontosan átlátja”, egy-egy oltás esetén mekkora a kedvence esélye arra, hogy a mellékhatások kedvezőtlen tüneteit megtapasztalja.

(Utóirat: A vakcinákat gyártó cégek sem a szomszéd szekerét tolják, és az adott oltás mellékhatásairól többnyire ők készítik a statisztikákat, mert hozzájuk fut be a termékükről az információ.)

Tisztelt olvasó, a döntés joga (legtöbbször) az öné, de remélem, sikerült hozzá némi segítséget nyújtanom.

Szerzőnk: Dr. Molnár Zsolt

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

A világ legfurcsább éttermei

Talán még a ruhaboltokban sem változnak olyan gyorsan a trendek, mint a gasztronómiában. Étterem annyi ...

10 étel, ami eltűnhet a tányérunkról

[ihc-hide-content ihc_mb_type=”show” ihc_mb_who=”reg” ihc_mb_template=”1″ ][/ihc-hide-content]Azt mindannyian sokszor hallottuk már, hogy a globális felmelegedés miatt a ...

Az alvásról, alvászavarokról

Napjainkban az alvászavar népbetegség, különböző okokra visszavezethető formái emberek millióinak okoznak szenvedést. Azt tehát kijelenthetjük, ...

Koplaljon-e kedvencünk?

Mindenki, aki cicát vagy kutyust tart, szeretné, hogy hosszú, egészséges életet éljen a dédelgetett jószág. ...

Higgadtan az oltásokról

Generációk nőttek fel abban a tudatban, hogy az oltások az orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak, ...

Tiszta, fehér és halálos

Az élelmiszeripar egyre nagyobb összegekkel vásárolja be magát a táplálkozástudományba, és ugyanazt a taktikát alkalmazza, ...