Főoldal » Paleo és egészség » Az alvásról, alvászavarokról

Az alvásról, alvászavarokról

Napjainkban az alvászavar népbetegség, különböző okokra visszavezethető formái emberek millióinak okoznak szenvedést. Azt tehát kijelenthetjük, hogy jelenlegi alvási szokásaink nem vezetnek jóra – de vajon van-e köze e jelenség tömegessé válásának civilizált életformánkhoz, és mit tehetünk a helyzet orvoslása érdekében?

Érdekes, hogy rengeteg ismeretünk van a világegyetemünk keletkezéséről, a naprendszerünk bolygóiról, az emberi test felépítésének mechanizmusairól, a génjeink számáról és funkciójáról, ugyanakkor van egy jelenség, az alvás, amelyről mégsem tudjuk, hogy miért létezik, miért van rá szükségünk, miért is alszunk – holott életünk közel egyharmadát ebben az élettani fázisban töltjük. Az is probléma, ha sokat, de az is, ha keveset alszunk, csökken a figyelmünk, romlik a munkamemóriánk, az ítélőképességünk, és az észlelésünk is rosszabbul teljesíthet.1 Egészségünk is kárát látja, ha nélkülözzük a normális menetű és idejű alvást, annak ellenére, hogy magát az alvást kizárólag agyi tevékenységnek gondoljuk.

Mostani írásomnak nem célja, hogy végső választ kapjunk az alvás rejtélyére, inkább szűkebb és gyakorlatiasabb megközelítésben a modern kori alvási zavarokkal szeretnék foglalkozni evolúciós szemüvegen keresztül. A paleo megközelítés egyik sztárkifejezése, megközelítési módja, amit mi is alkalmazni igyekszünk, az össze nem illés, amelyet az angol irodalomban mismatchnek neveznek.2 Többször leírtuk már, de röviden arról van szó, hogy a természet által már szépen feltalált, esetleg optimalizált viselkedési formák, tulajdonságok veszélybe kerültek a modern kultúra megjelenésével. A biológiánk összeütközésbe került a kultúránk, a társadalmunk elvárásaival, és habár eleinte még nem hittük el, most már egyértelműen látszik, hogy a természet nyeri ezeket a harcokat, amit az új betegségek megjelenése jelez számunkra. A múltban kevés cukor állt az őseink rendelkezésére, néha mézet ettek, és természetesen gyümölcsöket, amikor azoknak eljött az érési időszakuk. Máskor nem jutottunk hozzájuk, a mai társadalmunkban viszont korlátlanul, bárhol, bármikor van hozzáférésünk az édességekhez; a kettőnek az eredménye a jelenlegi kritikus helyzet: az elhízottak és a cukorbetegek számának rohamos növekedése. Az alvási problémáinkról nem beszélünk sokat, holott hasonló helyzetben lehetünk, mint a cukorral és a következményeivel.

A főemlősök, a vadászó-gyűjtögetők alvási szokásai

Ha látni szeretnénk, hogy mi a probléma a jelenlegi alvási szokásainkkal, akkor a közeli emlős rokonaink és a vadászó természeti népek életének vizsgálata ad nagyon jó kiindulási pontot. Kis testű emlős elődeink a fák lombozatában, vékonyabb ágakon aludtak összebújva, vagy a fák üregeiben töltötték az éjszakáikat.3 A testük növekedésével inkább a fák elágazásaiban kerestek helyet maguknak, az üregeket kinőtték, és már a lombozat sem tartotta meg biztonságosan őket.

Miért aludtak a fákon? A ragadozóveszély elkerülése végett, továbbá a sűrű lombozatban a parazita vérszívó állatok is kevésbé találtak rájuk, és nem volt elhanyagolható szempont számukra a testük hőmérsékletének szabályozása sem: fenn a magasban kevésbé hűlnek ki, mint lent a földön. A magasban történő alvásnak egyetlen kritikus, meghatározó tényezője az állat testtömege; ha az elér egy bizonyos szintet, akkor bizony a leesés kockázata megnő, és már rizikósabbak a magasban töltött éjszakák. A csimpánzok még a fákon alszanak, de például a gorillák már teljesen a földön fészkelnek. Ennek az ősi átmeneti időszaknak a kellemetlen lenyomatát az álmainkban hordozzuk, hiszen mindenkinél visszatérő téma a leesés, a zuhanás, a magasságtól való félelem.

Mi jellemzi a legközelebbi rokonaink alvási környezetét? Minden este fészket építenek növényi alapanyagokból, általában négy-öt fős csoportok közelségében, éjszaka gyakran aktívak, és szigorúan tartják magukat a naplementétől napfelkeltéig tartó alvási ritmushoz.

Ehhez képest az ember a természeti környezetében már a földön alszik, ahol növényi anyagokkal és gyakran állati bőrökkel is fedheti magát. Az együtt alvó csoport jóval nagyobb, átlagosan huszonhat fő, ami segíti a nagyobb ragadozók elleni védelmet.4 A legfontosabb környezeti elem, egy nagyon ősi találmányunk, a tűz is szerves része az emberek éjszakáinak. A naplemente után egy-két órával alszanak el, éjszakai alvásuk gyakran többfázisú, nem egyhuzamban történik. Éjszaka a Hold világítása mellett a tábortűz kaotikus pattogása, a természet egyéb zajai és az együtt alvók neszezése szolgáltatja a hátteret az alváshoz.

Mai, modern alvási szokásaink alapvetően eltérnek ettől: puha ágyban alszunk, párnák, takarók, központi fűtés mellett. Maximum egy-kettő, esetenként három fő alszik együtt, sötétben, és igyekszünk zajtalan környezetet létrehozni. A mesterséges világításnak hála, akár több órával a naplemente után is vígan tevékenykedhetünk; gyakran azt sem tudjuk, mikor ment le a nap. A tűz, annak fénye, illetve dinamikus, nem ismétlődő ropogása teljesen hiányzik a mai kor emberének alvási környezetéből.5

Az összehasonlító elemzések további két fontos jellemzőjét, egyediségét említik meg az emberi alvásnak: a főemlősök között mi alszunk a legrövidebb ideig, 66 tanulmány alapján ez átlagosan 7 óra,6 és eközben az alvási fázisainkban a REM aránya a legnagyobb. Elképzelhető, hogy ennek köszönhetjük kiemelkedésünket az állatvilágból.7

Előző rövid összefoglalásomból már kiolvasható, hogy sok millió éves fejlődése során az alvásunk lerövidült, és összetettebb lett, egy kis eltérés ettől a szerkezettől már komoly problémákat okozhat a rendszerben, ebben az esetben az ember életében. A külső körülményeink változását az esetek többségében jól toleráljuk, de az alvásunk drasztikusan megváltozott, modern kori kényszerei már túllépnek az elviselhető rugalmasságon.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Kocsis Richárd

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

A világ legfurcsább éttermei

Talán még a ruhaboltokban sem változnak olyan gyorsan a trendek, mint a gasztronómiában. Étterem annyi ...

Oltassuk-e kedvenceinket?

Kedvenc állatkáik oltásával kapcsolatban gyakran több kérdés is felmerül a gazdikban. Az első rögtön az, ...

10 étel, ami eltűnhet a tányérunkról

[ihc-hide-content ihc_mb_type=”show” ihc_mb_who=”reg” ihc_mb_template=”1″ ][/ihc-hide-content]Azt mindannyian sokszor hallottuk már, hogy a globális felmelegedés miatt a ...

Ülőmunkát állva?

Gondoljunk csak bele, hány órát ülünk nap mint nap! Legfőképpen azok, akik a munkahelyükön is ...

Egy igazi vadászó-gyűjtögető nép: a hadzák

Ősközösség, teljes egyenlőség, kizárólagos vadászó-gyűjtögető életmód és vegyes táplálkozás: az Észak-Tanzániában élő hadzák pontosan úgy ...

Higgadtan az oltásokról

Generációk nőttek fel abban a tudatban, hogy az oltások az orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak, ...