Főoldal » Paleo és sport » Ingyenes csodagyógyszer – Legnagyobb hormontermelő szervünk, az izom

Ingyenes csodagyógyszer – Legnagyobb hormontermelő szervünk, az izom

A nagy élelmiszeripari cégek által hirdetett energiaegyensúly hazugság, extra testmozgással nem lehet kiegyensúlyozni a túlzott
kalóriabevitel káros hatásait. A testedzés nem fogyókúrás módszer, mindazonáltal az elképzelhető legjobb gyógyszer, és az elmúlt évek kutatásai kezdik feltárni, milyen mechanizmusok állnak a testedzés egészségmegőrző, gyógyító és élethosszabbító hatása mögött.

A fizikai inaktivitás miatt több ember hal meg, mint az elhízás, a dohányzás és a cukorbetegség következményeként összesen, írja Steven Blair közegészségügyi szakember, aki a fizikai inaktivitást a 21. század legnagyobb közegészségügyi problémájának tartja, és a British Journal of Sports Medicine-ben megjelent írásában arra panaszkodik, hogy a testedzés óriási jelentőségét a legtöbb orvos sem ismeri fel. Bár a kutatások kimutatták, hogy azok a kövér emberek, akik legalább közepes mértékben edzettek, feleakkora eséllyel halnak meg a leggyakoribb haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségekben, mint a normál testsúlyú edzetlenek, az orvosok zöme nem méri fel betegei edzettségi-fittségi állapotát,
nem segít nekik abban, hogy elkezdjenek mozogni, és ha ajánl is valamilyen testmozgást, arra hivatkozik, hogy az majd segít lefogyni. Ez rossz üzenet, szögezi le Blair, hiszen ma már tudható, hogy a testedzésnek nincs sok köze a testsúlyhoz: aki mozog, hosszú távon ugyanúgy hízik, csak kevesebbet, mint az inaktívak. A normál testsúlyt nem a testmozgással lehet megtartani, hanem azzal, ha mozgunk, és kevesebb kalóriát (főleg
kevesebb cukrot) fogyasztunk. Aki azért kezd mozogni, hogy fogyjon, hamarosan csalódni fog, így abbahagyja az edzést, és nem részesül a fizikai aktivitás egyéb, valóban létező pozitív hatásaiból.

Több száz hatóanyag

A vázizmok összességében a test legnagyobb szervét alkotják, és a közelmúltig úgy véltük, hogy szerepük kimerül a testtartás és a mozgás biztosításában. Az elmúlt években azonban a tudomány kiderítette, hogy az izomsejtek az összehúzódás során több százféle fehérjét állítanak elő, amelyek a hormonokhoz hasonlóan a vérkeringés révén eljutnak a szervezet összes többi szervéhez, és segítenek megőrizni vagy helyreállítani azok egészségét. Ha nincs izomösszehúzódás – testmozgás –, nem termelődnek ezek a gyulladásgátló, érfal-és csontvédő, a rákot és az öregkori
elbutulást gátló molekulák, amelyek végső hatásként az élettartamot is meghosszabbítják.

Legnagyobb szervünk részt vesz az anyagcsere szabályozásában is, ha mozgunk, az összehúzódó izomsejtek által előállított és a zsírszövethez küldött molekulák révén fokozódik a zsírégetés, a hasnyálmirigybe küldött molekulák hatására regenerálódnak az inzulintermelő sejtek, maguk az izomsejtek pedig érzékenyebbé válnak az inzulin hatására. A régebbóta ismert, doppingszerként is használatos eritropoetinről a közelmúltban derült ki, hogy a vázizomban is termelődik, és azonkívül, hogy növeli az izomtömeget, valamint az izmok vérellátását, normalizálja a magas zsírtartalmú diétán tartott kísérleti állatok glükóztoleranciáját és inzulinszintjét, azaz megakadályozza a cukorbetegség kialakulását.

A testmozgásról elmondható, hogy valódi csodaszer – számos betegséget megelőz és gyógyít –, aminek az az oka, hogy a legtöbb betegség nem független egymástól. Ahogy a vázizom hormontermelő-képességét először körvonalazó Bente Pedersen is írja, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a vastagbél- és emlőrák, a demencia és a depresszió egy olyan betegséghálózat tagjai, amelyek közül valamennyi a fizikai inaktivitás következtében jelenik meg (Comprehensive Physiology, Muscle as a secretory organ [Az izom mint kiválasztószerv]).

Ideg- és immunrendszer

A vázizom által termelt egyik hormon, amit részben az agy állít elő – és mivel először ez utóbbi fajtáját fedezték fel, agyi idegnövesztő faktornak nevezik (brain-derived neurotrophic factor, röviden BDNF) –, alapvető szerepet játszik az idegsejtek túlélésének és szaporodásának biztosításában, hiányában többek között Alzheimer-kór, romló tudati működés, depresszió és elhízás alakul ki. A fizikai inaktivitáson kívül egyébként ismerünk még egy okot, aminek hatására csökken e hormon koncentrációja a keringésben, ez pedig a magas vércukorszint, mivel hiperglikémia esetén az agy kevesebb BDNF-et termel. Ezen a területen is bebizonyosodott tehát, hogy a magas szénhidráttartalmú táplálkozás és a mozgáshiány egymástól függetlenül is részt vesz a felsorolt betegségek kialakításában.

A testedzés során termelődő hormonok az immunrendszer működését is segítik, részben az így létrejövő gyulladásgátlás magyarázza a testmozgás
rákellenes hatását. Másrészt egyes izomhormonok (miokinek, például az interleukin-6) közvetlenül is akadályozzák a tumorsejtek növekedését, továbbá az izomaktivitás hatására fokozódó „szemétégetés” az egyébként rákos növekedést beindító mutált sejteket is elpusztítja.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Dr. Kazai Anita

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

A világ legfurcsább éttermei

Talán még a ruhaboltokban sem változnak olyan gyorsan a trendek, mint a gasztronómiában. Étterem annyi ...

Paleo táborozás

Mióta elindult a hazai paleo mozgalom, sokat hallhattunk, olvashattunk a természeti népek étkezéséről, életmódjáról. Az ...

Oltassuk-e kedvenceinket?

Kedvenc állatkáik oltásával kapcsolatban gyakran több kérdés is felmerül a gazdikban. Az első rögtön az, ...

10 étel, ami eltűnhet a tányérunkról

[ihc-hide-content ihc_mb_type=”show” ihc_mb_who=”reg” ihc_mb_template=”1″ ][/ihc-hide-content]Azt mindannyian sokszor hallottuk már, hogy a globális felmelegedés miatt a ...

Az alvásról, alvászavarokról

Napjainkban az alvászavar népbetegség, különböző okokra visszavezethető formái emberek millióinak okoznak szenvedést. Azt tehát kijelenthetjük, ...

Higgadtan az oltásokról

Generációk nőttek fel abban a tudatban, hogy az oltások az orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak, ...