Paleolit Életmódmagazin 2016/2

795 Ft

Leírás

A lap tartalomjegyzéke

A sok millió éves evolúciós fejlődésünk során szép lassan megtanultuk, mit jelent vadászni, bogyókat gyűjteni, azokat feldolgozni, megfőzni, védekezni a ragadozók ellen, kunyhó­kat építeni, gyermeket hordozni – és minderre megtanítani a következő nemzedék tagjait is. Ettől vagyunk mi sikeres faj: gyorsan és hatékonyan vagyunk képesek közölni a fajtársainkkal a tudásunkat.

Az egyszerű(bb) élet (simple life) helyett – ahogyan ezt ma so­kan értik- lehetne nyugodtan átgondoltabb, megfontoltabb életet is írni. Gondoljunk a fast food (gyors étkezés) – slow food (lassú étkezés) párhuzamra. Az egyszerűbb életvezetés azt az igényt fejezi ki, hogy valaki nem külső impulzusok ál­ tal sodortatja magát, hanem tudatosan, a saját elképzelései szerint rendezi be az életét.

A prosztataprobléma előbb-utóbb szinte minden férfit utolér. A már kialakult problémát sokkal nehezebb és veszélyesebb kezelni, mint elébe menni a szinte elkerülhetetlen bajoknak. A modern ember úgy van ezzel, mint a viccben a százemeletes felhőkarcolóból kizuhanó, aki minden emeletnél megállapítja magában: idáig még szerencsésen eljutottam. És ha már ki­ alakult a baj, sajnos a nyugati orvoslás korántsem nyúl mindig a legfrissebb  tudáshoz a probléma kezelésekor.

Barátaimat, ismerőseimet gyakran zaklatom olyan kérdésekkel, amelyek elsőre megdöbbentik őket, majd utána legtöbbször egy jó kis beszélgetés kerekedik a felvetésükből. Miért kelnek fel reg­gelenként, mi motiválja őket, hogy munkába menjenek, milyen céljaik vannak az életükben, és mi szerintük az életük értelme?

Ötvenéves, de egy tízest simán letagadhatna. Vékony, szikár, energikus, és évtizedekre vannak még tervei a versenysportban. A hétköznapokban épületgépészként dolgozik, délutánonként azonban a váci Duna-szakaszon találkozhatunk vele a legin­kább. Ismerkedjünk meg a nagy újrakezdővel!

A gyerekek imádnak pancsolni, játszani a vízben. Felnőttként a legtöbben egy jó kis tengerparti nyaralásra vágyunk év közben, népszerűek a hazai vízparti nyaralók és a kerti medencék is. Egy forró zuhany, kádfürdő vagy jacuzzi mind olyan dolgok, amivel szeretjük kényeztetni magunkat. Egyszóval szinte minden em­ber imádja a vizet. Ha megkérdeznek egy világklasszis kajak-ke­nust, hogy miért szereti ezt a sportot, akkor a válasz általában úgy indul: “mert kint vagyunk a természetben, közel a vízhez”: Kívülről nézve elképesztő, hogy bírják az úszók a monoton fal­tól-falig úszást egész évben. Ők csak annyit mondanak: élvezik, ha a vízben lehetnek. Honnan ez az ősi örökségünk? Miért va­gyunk ennyire különbözőek a többi szárazföldi állattól?

A nagy élelmiszeripari cégek által hirdetett energiaegyensúly hazugság, extra testmozgással nem lehet kiegyensúlyozni a túl­zott kalóriabevitel káros hatásait. A testedzés nem fogyókúrás módszer, mindazonáltal az elképzelhető legjobb gyógyszer, és az elmúlt évek kutatásai kezdik feltárni, milyen mechanizmusok állnak a testedzés egészségmegőrző, gyógyító és élethosszabbí­tó hatása mögött.

Hivatalos dietetikai körökben évtizedek óta hangoztatják, hogy a telített zsírsavakban gazdag étrend elhízáshoz, magas vér­nyomáshoz és magas koleszterinszinthez, végső soron szívbe­tegséghez és egyéb krónikus, civilizációs betegségekhez vezet. Ugyanakkor nagyon is érdemes megvizsgálni egy olyan természeti népet, amelyik éppen ilyen táplálékon él. Vajon magas zsírtartalmú étrendjük elhízottá teszi őket? A zsírevés magas vérnyomást­ okoz köreikben? Magas a koleszterinszintjük? A zsíroktól végül­ szívbetegek lesznek?

Beleznay Endrét sokan talán az 1998-as Meglepő és mulat­ságos című szórakoztató televíziós műsor álriportereként is­merték meg. Azóta népszerűsége töretlen, elsősorban a vidám műfaj kedvelői körében. Azt már kevesebben tudják róla, hogy több mint húsz színdarab szereplőjeként járja az országot, ha éppen nem a televízióban lép fel. Bár színésznek vallja magát, de volt már műsorvezető, újságíró, ingatlanbefektető, cégveze­tő és rendezvényszervező is. Régóta jelen van a köztudatban, mégis kortalan, amit elsősorban a sportolási és a táplálkozási szokásainak köszönhet.

A „jó evés és jó ivás tudománya’: vagyis a gasztronómia két meghatározó tényező, a földrajz és a történelem összejátszá­sának eredménye. Ezek a kulcselemek határozzák meg, milyen alapanyagok fordulnak elő, milyen tartósítási eljárásokat alkal­maznak, és az ízek, illatok, zamatok, textúrák és technológiák milyen mintázata lesz jellemző az adott régióra. Mellettük tár­sadalmi, kulturális, vallási, gazdasági, politikai, jogi, ökológiai és technológiai faktorok formálják az emberi közösségek konyha­ művészetét, étkezési szokásait és hagyományait.

A mindenevő dilemmájának első megfogalmazása már korán, Jean-Jacques Rousseau-nál, illetve a napjainkban széles körben ismert francia gasztronóm, Brillat-Savarin munkáiban is felbukkan. A dilemma lényege: miképpen döntsön az állat vagy ember, ha többféle táplálék áll a rendelkezésére?

Az élelmiszeripar egyre nagyobb összegekkel vásárolja be ma­gát a táplálkozástudományba, és ugyanazt a taktikát alkal­mazza, mint a dohányipar: eltéríti a kutatások irányát, megha­misítja a tudományos eredményeket, és lefizeti a szakértőket .

Mire asszociálunk először a kókuszpálmáról? Sokan képeslapra illő napsütésre, idilli koraillszigetekre, fehér partokra, türkiz ten­gerre és a nyaralás hangulatára. Ám azt csak kevesen tudják, mi­ lyen fontos szerepet tölt be a trópusi emberek hétköznapjaiban a kókuszdió, és hányfelé áldásos hatását ismerjük.

A gasztroblogokon és a tudatos táplálkozás híveinek menü­jében a legújabb sztárok a szuperételek. Ezek a természetes táplálékkiegészítőként is emlegetett gyümölcsök, magvak, ga­bonafélék tápanyagokban nagyon gazdagok, antioxidáns hatásúak, javítják a kedélyállapotunkat, és úgy általában is rend­kívül  pozitív hatásokat tulajdonítanak nekik. A kérdés csak az, esetükben valóban különösen egeszséges ennivalókkal van-e dolgunk, vagy csak újabb marketingfogásnak esünk áldozatul?

A kedvenceink komoly nyomás alatt áll­nak, ami nem fizikai, hanem genetikai. Gondoljuk csak át: a ragadozók 28 millió évvel ezelőtt váltak ki az emlősök közül, és azóta a zsákmányállatokból fedezik igényeiket. A legelső tápot úgy 150 évvel ezelőtt készítették Amerikában, ma pe­dig a kutyák, macskák nagy része nem fogyaszt mást a tápon kívül. Nem gyanús, hogy éppen a tápok megjelenése óta sújt­ják őket a civilizációs betegségek?