Paleolit Életmódmagazin 2015/2

795 Ft

Leírás

A lap tartalomjegyzéke

Születésünkkor az agyunk fejletlensége miatt képtelenek va­gyunk szép, szabatos mondatokban megfogalmazni érzése­inket, kívánságainkat, problémáinkat, ehelyett gügyögünk, gurgulázunk, mosolygunk, ha jól érezzük magunkat, és sírunk, ha valami nem stimmel velünk, körülöttünk. A sírás normális kommunikációs rendszerünk része, sokkal fontosabb azt jelez­ni a külvilág felé, ha épp szükségünk van valamire, mint ha csak jóllétünkről, boldogságunkról tájékoztatunk.

A paleolit életmódot folytatók táplálkozásában a zöldségfélék kiemelt szerepet kapnak. Fogyaszthatjuk őket önálló fogásként vagy köretként, a legkülönbözőbb feldolgozási formákban (vál­tozatos felhasználhatóságukról a Paleolit életmódmagazin 2014/4. számában, a Paleolit alapanyagok sorozat második részében olvashattak). A kényelmes, gazdaságos és nem utolsósorban jó minőségű alapanyagokból való főzéshez elengedhe­tetlen az éléskamránk feltöltése.

A modern nyugati táplálkozásból szinte teljesen (és sajnos gyakran a paleo gyakorlati megvalósításából is) hiányoznak a kollagén fehérjék, hiszen fehérjeforrásaink nagy része szín­húsokból származik, és nem kollagéntartalmú állati részek- ből (csont, bőr, ízületek stb.). Persze, hiszen pacalt, kocsonyát, csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat manapság egyre ritkábban eszünk. Nagy hiba!

Legyinteni szoktunk az „alig eszem, mégis hízok” típusú mentegetődzésre: ,,na, persze’: gondoljuk kajánul. Pedig a jelenség létezik, több oka is lehet. Mi most a stressz hizlaló hatását járjuk körül.

Az elhízást a legtöbb ember pusztán az energiaegyensúly prob­lémájának tekinti: ha többet eszünk a kelleténél, akkor hízunk, ha kevesebbet, akkor fogyunk. A paleolit táplálkozás kapcsán arra már rávilágítottunk, hogy ez az elképzelés rendkívül leegy­szerűsítő. Egyrészt a kalóriák számolgatása  értelmetlen, mert a szervezet eltérően használja fel a szénhidrátot, a fehérjét és a zsírt. Elég csak arra gondolnunk, hogy az igen magas kaló­riájú ketogén étrend a legjobb fogyókúra, míg az ugyanannyi kalóriát tartalmazó szénhidrátétrend a legjobb hízókúra. A ké­pet tovább árnyalják azok az eredmények, melyek szerint már a magzati korban eldől a gyermek- és felnőttkori hízáshajlam.

Az evolúciós orvoslás a ’90-es években született, új tudományág, ami betegségeink alapjainak kifejlődését, alakulását kezdte vizsgálni. Az azóta eltelt időben azonban már kilépett a mesék, elképzelések birodalmából, és konkrét, jól meghatározott javaslatokat, megoldásokat képes nyújtani a jelenlegi orvostudomány számára.

Nemcsak táplálkozásunkban, számos egyéb szokásunkban is különbözünk az ősembertől vagy a természeti népektől: ilyen az esti világítás használata is. Nézzük meg, milyen hatással lehet­ nek az ártalmatlannak tűnő esti fények az egészségünkre!

Az egészséggel és a táplálkozással kapcsolatos, tudományos vagy annak tűnő írások tengerében  nem könnyű eligazodni.  A különböző hírforrások egymásnak ellentmondó informá­ciókkal bombáznak bennünket, így sokan eleve reménytelen­nek érzik, hogy kiderítsék az igazságot arról, mi egészséges, és mi nem az. Sajnos még a tudományos folyóiratokban megje­lent közlemények egy része sem felel meg a tudományosság kritériumainak. Cikkünkben összegyűjtjük a táplálkozástudo­mányi vizsgálatok főbb típusait és lehetséges buktatóikat.

Az idősebb Rippel fivérrel beszélgettünk, aki már bő fél éve a paleósok táborát erősíti. A testvérpár látványos, lélegzetelál­lító és sokszor bizony életveszélyes mutatványait szerte a vilá­gon sokan megcsodálták már. Ferenc étkezési szokásain kívül most bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan készülnek pro­dukcióikra, és mik a további terveik.

Biztos sokan látták a 2012-es nyári londoni olimpiai játékok közvetítésein a rengeteg „agyonragasztott” sportolót, de itt­hon, a vízilabda EB-n is kivillant a medencéből néhány izom színes szalagokkal. A pekingi nyári olimpián 2008-ban egy amerikai röplabdajátékos, Kerri Walsh jelent meg ragyogó kék szalagokkal, de legkorábban az 1988-as szöuli olimpián lehetett velük találkozni. Sok sérülést kezelt már sikeresen sportorvos, ortopéd szakorvos e szalagokkal éppen ott, ahol fájt: térden, derékon, nyakon, esetleg karon.

Szendi Gábor, Mezei Elmira és az Update1 szövetségre lépett – a hír már köztudott a paleolit életmód hívei körében, de vajon mi egész pontosan az együttműködés célja? Schobert Norbert­tel beszélgettünk a részletekről.

Az emberiséget világkorszakok óta foglalkoztatja az örökélet titka, és számtalan módszerrel igyekezett valóra váltani ezt az ősi álmot. Hiába kereste azonban a bölcsek kövét, hiába pró­bálkozott mágikus praktikákkal, a nagy cél folyvást kicsúszott öregedő kezei közül. Mégis mind a mai napig tartja magát a re­mény, hogy valamennyire azért meg lehet hosszabbítani az éle tünket. Ami a modern ember számára vágy, az bizonyos népek­nek mintha már sikerült volna.

A modern kor embere egyedül maradt nagy halálfélelmében. Cserbenhagyta őt az orvostudomány, a hit, s maradt a ret­tegve várakozás, kit mikor ragad el a démoni betegség, a rák. A korhangulatot tehetetlenség és bénultság jellemzi, pedig csak oda kellene visszanyúlni, ahol a rák még ismeretlen. Ám a média által irányított átlagember csak akkor kap új erőre, ha egy újabb csodás módszerről és gyógyulásról hall. Az alábbi történet az irracionális félelmeiben hiszékennyé vált átlagem­berről szól, akinek már számtalanszor eladták a rák végső el­lenszerét, de megfelelő csomagolásban és marketinggel egy százegyedik csodaétrendet is rá lehet sózni.

Bánkuti Gabriella saját életével és edzői, rehabilitációs munká­jával is azt bizonyítja, hogy nincs lehetetlen. Íme egy történet arról, hogy akaraterővel – és a paleolit életmóddal – gyógyít­ hatatlannak tűnő betegségek  is leküzdhetőek.

Hazánkban ötezerre tehető a szklerózis multiplexben szenvedő betegek száma, amely évről-évre nő. Sem az orvosokhoz, sem a betegekhez nem jut el az életmentő információ, mely szerint paleolit táplálkozással, sok-sok D-vitaminnal és omega-3-al a betegség romlása lassítható, megállítható, sőt, talán még vissza is fordítható. Az alábbi két történet bizonyítja, hogy ki kel­lene lépni már a gyógyszerek bűvköréből, és tudomásul venni, hogy egy életmód okozta betegség terápiájában mindenkép­pen szerepet kell kapjon az életmódváltás.

A legtöbben valószínűleg tapasztalták már, milyen szörnyű tes­ti tünetekkel is járó érzéseket okozhat, ha egy érzelmileg fontos személy utasít minket vissza, és mennyire jót tesz lelkileg, de testileg is, ha pozitív visszajelzést, elfogadást, szeretet kapunk tőle. A pozitív társas kapcsolatok, a társas visszajelzés egész­ségre gyakorolt hatásának biológiai hátterében idegrendszeri és hormonális mechanizmusok állnak, melyek közül most az oxitocin hormon működését szeretném bemutatni.