Főoldal » Paleo és egészség » Egy igazi vadászó-gyűjtögető nép: a hadzák

Egy igazi vadászó-gyűjtögető nép: a hadzák

Ősközösség, teljes egyenlőség, kizárólagos vadászó-gyűjtögető életmód és vegyes táplálkozás: az Észak-Tanzániában élő hadzák pontosan úgy élnek, ahogy az idealizált paleolit élemódot elképzeljük.

Egy ősi nép

A hadza vagy saját nyelvükön hadzabe nép nagyjából ötvenezer éve él éppen azon a helyen, ahol az emberi faj kifejlődött: az Eyasi-tó környékén 4000 km2-en, nem messze az Olduvai-szurdoktól. A közösségük körülbelül ezer főből áll. Ez a nép annyira ősi, hogy mitokondriális DNS-ük a tudósok szerint a legrégebbi a világon.1 Miközben teltek az évezredek, az életmódjuk alig változott. A vasfejű fejszétől eltekintve, amihez a vasat mézért vásárolják, kőkorszaki körülmények között élnek: ugyanazt a technológiát használják, mint az őskorban. A hadzák ellenálltak a letelepítési kísérleteknek. Akiket falvakba költöztettek, hogy átálljanak a földművelésre, azok is feladták ezt az életmódot, és visszamentek vadászni és gyűjtögetni, miután sokan közülük járványokban megbetegedtek és meghaltak. Pásztorkodó és földművelő szomszédaik azonban jelentősen leszűkítették a hadzák életterét.1

Az ideális ősközösségi társadalom

A hadzákat azért is szeretik tanulmányozni az antropológusok, mert hozzájuk hasonlóan képzelik el az ideális ősközösségi társadalmat.3 Húsz-harminc főt számláló, ideiglenes táborokban laknak, kb. négy-hathetente költöznek arrébb, ahogy a begyűjtendő táplálék mennyisége diktálja. A táborok lakói meglehetősen békések, társadalmuk felépítése és működése szinte édeni. Hiányzik mindenfajta hierarchia: nincsenek klasszikus értelemben vett vezetőik. Magántulajdonuk csak íjból és mérgezett hegyű nyilaikból, ásóbotból és egyéb primitív eszközökből áll. Ennél többet vándorló életmódjuk miatt nem is tudnának magukkal cipelni. Noha ismerik a hús és a bogyók szárításának technikáját, az élelmet soha nem tárolják, hiszen nem szorulnak rá – egész évben van mit szedni vagy vadászni. A nők egyenjogúak a férfiakkal. Gazdasági értelemben amúgy sem szorulnak rájuk, hiszen össze tudják gyűjteni a kalóriaszükségletüknek megfelelő élelmet, sőt több és biztosabb forrásból származó élelmet szereznek, mint a férfiak. A hadzák monogám párokban élnek gyermekeikkel együtt, és nincs szabály arra, hogy a feleség vagy a férj családjával lakjanak egy táborban, akár az is előfordulhat, hogy a pár teljesen külön költözik a rokonaitól. A hadza férfiak idős, terméketlen feleségeiket néha fiatalabbra cserélik, az idős nők azonban nem gyámoltalanok, hiszen fontos szerepet töltenek be a közösségben: segítenek felnevelni az unokáikat, és nem csupán önellátóak, de ők viszik haza a legtöbb élelmet is. A gyerekek teljes szabadságban élnek, anyjuk néhány évig szoptatja őket, majd az elválasztás után az idősebb gyerekektől lesik el a hadza életmódot.

A női és férfi feladatkörök elkülönülnek: csak a férfiak használnak íjat és nyilat – ők vadásznak, szereznek húst, másznak fel a majomkenyérfákra mézért, a nők pedig gyűjtögetnek. Míg a nők csoportokban járnak gyűjtögetni, addig a férfiak egyedül vagy párban dolgoznak.

A hadzáknak nincsenek papjaik, varázslóik vagy sámánjaik, és bár léteznek mítoszaik az eredetükről és a világról, mégsincsen szoros értelemben vett vallásuk. Nem védik a területüket, nem háborúznak, és az agresszivitás vagy a gyilkosság is ritka (ha mégis előfordul, az többnyire szerelemféltés miatt történik). Nyugodtan állíthatjuk, hogy a hadzák a lehető legszabadabban, mégis békében élnek.

Táplálkozásuk

A hadzák táplálkozása szezonális. A száraz évszak júliustól november-decemberig, az esős évszak pedig júliusig tart.

A hadzák öt nagyobb élelemcsoportot gyűjtenek: mézet, húst, bogyókat, a majomkenyérfa gyümölcsét (baobab) és keményítőtartalmú gumósokat. A száraz évszakban nagy testű állatokra vadásznak, de ilyenkor kevesebb méz vagy bogyós termés áll rendelkezésre. Az esős évszakban nehezebb vadászni, így csak kistestű állatokból jut hús, viszont bőven található méz, és a bogyósok is ekkor érnek. Gumósok és baobab viszont mindig bőven akad.4 A nők és a férfiak más-más élelemfajtát céloznak meg: a nők nem vadásznak, a férfiak nem ásnak ki gumósokat. Mézet, baobabgyümölcsöt és bogyósokat viszont a nők és a férfiak is gyűjtögetnek. Élelmük kb. egyharmadát gyűjtögetés közben, kétharmadát pedig a táborban fogyasztják el, így mindkét nem abból az ételféleségből fogyaszt többet, amit elsősorban gyűjtöget. Egy tudóscsoport megvizsgálta, mely ételeket szeretik jobban a hadza nők, illetve a férfiak. Az derült ki, hogy míg a mézet mindkét nem első, a gumósokat pedig utolsó helyre sorolta, addig a nők a bogyósokat jobban kedvelték, mint a húst, a férfiak viszont a húst preferálták. Kimutatták, hogy a hadza nők és férfiak bélflórája különbözik, mégpedig annak megfelelően, amilyen élelemféléket gyűjtenek jellemzőbben.5

Ritkán keverik a különböző ételeket, mint ahogy a nyugati ember teszi, ehelyett egyszerre többnyire egyfajtát esznek. A legtöbb kalóriát a mézből nyerik, a legkevesebbet pedig a gumósokból.6 A méz kivételével minden élelemkategóriából állandóan rendelkezésre áll valamennyi, noha a hadzák mindig abból gyűjtenek többet (bőség idején kizárólagosan), ami szezonálisan a legkönnyebben hozzáférhető, és amit a legjobban szeretnek.
A hadzák kedvenc eledele a méz, rendkívül kalóriadús, energiabevitelük jelentős része ebből származik.7 Mézfogyasztásuk az esős évszakban tetőzik, amikor vadból amúgy is kevés van. Valamilyenfajta méz egész évben elérhető, ilyen szempontból csupán a július és a november számít szűkös időszaknak. A nők inkább a táborhelyhez közelebbi és könnyen elérhető fajtákat gyűjtik be, míg a férfiak felmásznak a magas majomkenyérfára is. A mézet a lárvákkal együtt fogyasztják el, ezért annak fehérje- és zsírtartalma magasabb, mint nálunk.8 Kereskedni is tudnak vele: a feleslegért a szomszédos népektől cserében dohányt, vasat és húst kapnak.9

A férfiak mérgezett nyíllal madarakra és emlősökre vadásznak. Nem használnak csapdákat vagy más fegyvereket, de időnként a nagymacskák prédáját is megdézsmálják.10

A Hadzaföldön elterjedt bogyósok sokkal keményebbek, szárazabbak, rostosabbak a mi bogyós termésű gyümölcseinknél, és alacsony a kalóriatartalmuk. Viszont édesek és nagy mennyiségben szedhetőek, így a nők ezeket preferálják.11 Némelyik a mi sárgabarackunkra hasonlít, csak nagy maggal és kevés gyümölcshússal, ezt frissen fogyasztják, más fajtáknál viszont megvárják, míg a bokron kissé megaszalódnak, úgy szedik le őket.12 Bogyószezonban a nők már gyűjtögetés közben jóllaknak, a felesleget pedig hazaviszik a táborban maradottaknak és a férfiaknak.

A nők a földből ásóbotokkal keményítőtartalmú gumókat is kikaparnak. Hazatérve fogyasztás előtt pár percig tűzön sütik őket, mivel így könnyebb meghámozni a rendkívül rostos gumókat. A gumók a legenergiaszegényebb és egyben a legkevésbé kedvelt eleségeik, viszont egész évben megtalálhatóak, ezért élelembiztonságot jelentenek.13

Ugyancsak alapélelmiszernek számít a majomkenyérfa gyümölcse. Helyben feldolgozás nélkül, a táborban viszont megőrölve, szárazon vagy vízzel pépesítve fogyasztják.14 Főleg ez és a méz szolgál a frissen elválasztott gyerekek táplálékául is.15
A száraz évszakban a hadzák sokkal több állati fehérjéhez és zsírhoz jutnak, mint a nedves évszakban, amikor viszont sok mézet és szénhidrátban gazdag bogyósokat gyűjtenek. Jóval több rostot fogyasztanak, mint a nyugati ember.16

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Radnóti Alice

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Mitől hízunk el? – A pima indiánok tragédiája

Mindannyiunk számára tanulságos lehet az Amerikai Egyesült Államokban élő pima törzs megrázó sorsa. Amikor a ...

Ülőmunkát állva?

Gondoljunk csak bele, hány órát ülünk nap mint nap! Legfőképpen azok, akik a munkahelyükön is ...

Az alvásról, alvászavarokról

Napjainkban az alvászavar népbetegség, különböző okokra visszavezethető formái emberek millióinak okoznak szenvedést. Azt tehát kijelenthetjük, ...

Egy igazi vadászó-gyűjtögető nép: a hadzák

Ősközösség, teljes egyenlőség, kizárólagos vadászó-gyűjtögető életmód és vegyes táplálkozás: az Észak-Tanzániában élő hadzák pontosan úgy ...

Hosszú életű népek nagyító alatt

A világon él néhány nép, akikről mindenki úgy tudja, hogy tagjai kivételesen egészséges és hosszú ...

Mammográfia – életet ment?

Peter Gøtzsche kutató 1997-ben még álmában sem gondolta volna, hogy a következő évtizedeket a mammográfia ...