Főoldal » Tudomány » A titokzatos elektroszmog

A titokzatos elektroszmog

Tény, hogy az ősember nem használt elektromosságot, amint a hozzá hasonló, ma élő természeti népek sem, hiszen az evolúciós időskálán nézve igencsak új dologról van szó, napjainkban viszont az életünk megkerülhetetlen része lett. Vajon milyen biológiai hatásai vannak, veszélyes-e vagy sem? Ennek jártunk utána.

Mi is az az elektroszmog?

Az elektroszmog egy gyűjtőfogalom,1, 2 a mesterséges elektromos és mágneses terek, sugárzások összességét jelöli, ide sorolhatjuk az esti világítást is. Ha precízek akarunk lenni, akkor mindig hozzá kell tennünk azt is, milyen mértékegységben (például frekvencia, hullámhossz, feszültség, mágneses tér, elektromos tér, mágneses indukció, teljesítménysűrűség és egyéb származtatott mértékegységek) gondolkodunk.
A természetes és mesterséges elektromágneses hullámok körébe sokféle sugárzás tartozik, a frekvenciájuktól függően lehetnek ELF (extrém alacsony frekvencia) tartományúak, mint például az agyhullámok (1,5-40 Hz),3 a villámlásokhoz kapcsolódó Schumann-rezonanciák (7-45 Hz)4 vagy a hálózati váltóáram (50 Hz). Nagyobb frekvenciájúak a rádióhullámok és a mikrohullámú sugárzások (600 kHz-100 GHz), melyeket a műsorszórások, a mikrohullámú sütők, a mobiltelefonok és a WiFi-k használnak. Ezeknél is nagyobb Hertz értékkel jellemezhető a látható fény, az UV-sugárzás, a röntgen és a gamma sugarak.

Honnan származik az elektroszmog?

A Földön évmilliókig állandó volt a háttérsugárzás – ehhez alkalmazkodott minden élőlény –, ami a világűrből érkező kozmikus sugarakból, az UV-sugárzásból, a föld mágnesességéből, a Schumann-rezonanciákból és egyéb természetes elektromágneses sugarakból adódott össze. Napjainkban azonban megjelentek a rádió- és tévéműsorszórások, a vezetékes áramszolgáltatók, a legkülönfélébb háztartási, orvosi és ipari felhasználási célú elektromos berendezések, mobiltelefonok stb. Ezeknek kisebb-nagyobb mértékben mindegyike kölcsönhatásban van velünk a fizika törvényei szerint. 1886 óta a mikrohullámok száma a világban kb. 1020-szorosára nőtt.5

Az emberi szervezet egy nagyon finoman szabályozott elektromágneses rendszer, gondoljunk csak a szívritmusra, az idegek ingerületvezetésére vagy az agyműködésre. El lehet képzelni, mennyiféle kölcsönhatás zajlik manapság az új szereplők hatására. A fizika törvényei mindenkire érvényesek, akár hiszünk bennük, akár nem. Nyilván egy napelemes zsebszámológép senkit nem fog a sírba vinni, de a nagyobb dózisoknak való rendszeres kitettség már korántsem tűnik ártalmatlan dolognak.

A hivatalos álláspont

Az erre szakosodott világszervezetek és a kormányok állásfoglalása szerint a mesterséges elektromágneses hullámoknak az egészségügyi biztonságossági határértékeken belül nincs egészségre ártalmas biológiai hatása. Az IARC (Nemzetköti Rákkutatási Ügynökség) szerint az elektroszmog és a fokozódó rákkockázat összefüggése nem bizonyított,6 mivel a veszélyességet bizonygató tanulmányok ellentmondásosak, többféle módszertani hiba miatt nem relevánsak. A hosszú távú káros hatásokat viszont ők sem zárják ki teljesen, így azokat az esetlegesen rákkeltő kategóriába sorolják, ahogy például a koffeint vagy az ólmot.7, 8

Azt azért érdemes tudni, hogy a hivatalos biztonságossági határértékeket az elektromágneses sugárzások hőhatása alapján húzták meg, vagyis olyan értéknél, ahol egy adott hullám már melegítené, ionizálná a biológiai szövetet,9 ami pedig közvetlenül károsítaná a DNS-t. Sajnos nem veszik figyelembe, amit már számtalan kutatás igazolt, hogy ennél jóval kisebb mértékű, hőhatást még nem okozó elektroszmog is mérhetően beavatkozik az élőlények működésébe. Mivel azonban komoly gazdasági és ipari érdekeket sértene, ha lejjebb kellene szállítani a határértékeket, ezért aligha várható változás a közeljövőben. Hazánkban az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 63/2004. (VII. 26.) számú rendelete az irányadó,10 amely összhangban áll nagyobb szervezetek (például az ICNIRP – Nem-ionizáló sugárzásoktól történő védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság – és az Európai Unió) ajánlásaival.

Elszánt kutatók folyamatosan küzdenek a határértékek és a hivatalos ajánlások módosításáért. Ennek hatására például a WHO (Egészségügyi Világszervezet) már kijelentette, hogy összefüggés van az elektromágneses sugárzás mágneses indukciójának bizonyos tartománya és a gyerekek leukémiakialakulásának valószínűsége között.11 Az NCRP (Nemzeti Sugárvédelmi és Mérésügyi Tanács) szerint figyelembe kellene venni a nem termikus hatásokat is.12 Az Európai Tanács 2011 óta figyelmeztet a pulzáló elektromágneses sugarakat használó mobiltelefonok, a WiFi, a WLAN, a WiMAX, a DECT, a vezeték nélküli telefonok és a babafigyelők veszélyeire, és javasolja ezek kitiltását az iskolákból.13, 14 Ember legyen a talpán, aki kihámozza az igazságot a pro és kontra kutatási eredményekből, mindkét oldalon előfordulnak módszertani hibák, sok függ a tanulmányok szponzoráltságától, és gyakran az úgynevezett nocebo jelenség is észlelhető, amikor egy vizsgálat résztvevőiben a negatív hatásokba vetett hit produkál tüneteket.15, 16

Az elektroszmog által okozott tünetek

Az érzékszerveink nem észlelik közvetlenül az elektroszmogot, csak nagyon extrém esetben, például radar mellett dolgozók furcsa, kattogó hangot észleltek a fejükben.17 A tünetek elég általánosak, így senki nem gondol rá, hogy ezeknek köze lenne az elektromossághoz. Melyek ezek?18 Fáradtság, fejfájás, koncentrálási nehézség, gyengeség, szívritmuszavar, bőrkiütés, emésztési problémák, pajzsmirigyproblémák, megváltozott cukoranyagcsere, hajhullás, alvászavar, ízületi fájdalmak, égető érzés a szemben stb. A leginkább veszélyeztetettek pedig a fejlődésben lévő gyerekek, idősek, gyenge immunrendszerűek.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Sáfrán Mihály

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Prosztatagondok új megvilágításban

A prosztataprobléma előbb-utóbb szinte minden férfit utolér. A már kialakult problémát sokkal nehezebb és veszélyesebb ...

A titokzatos elektroszmog

Tény, hogy az ősember nem használt elektromosságot, amint a hozzá hasonló, ma élő természeti népek ...

A húgysav védőhatása

Még komoly táplálkozáskutatók is megkérdőjelezhetetlen igazságnak vélik azt, hogy a köszvényt a sok hús fogyasztása ...

Demencia – nincs visszaút?

A demencia, vagyis az időskori elbutulás gyakoribb, mint a mellrák, a legtöbb ember mégsem veszi ...

Hogyan ne butuljunk el: Alzheimer, demenciák és táplálkozás

A nyugati civilizáció új járványai az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák, amelyek teljes szellemi leépülést ...

Evolúció, vírusok, betegségek, oltások

Az oltások is közreműködnek az evolúcióban: a nem tökéletes vakcinák hatására a kórokozók módosulnak, és ...