Főoldal » Tudomány » A húgysav védőhatása

A húgysav védőhatása

Még komoly táplálkozáskutatók is megkérdőjelezhetetlen igazságnak vélik azt, hogy a köszvényt a sok hús fogyasztása okozza. A nyugati orvoslás a húgysavat közellenségnek tekinti, összetévesztve az okozatot az okkal. Valójában evolúciós oka van annak, hogy az ember egyik jellemzője a magas húgysavszint, s a legújabb kutatások szerint ez komoly védelmet jelent a neurodegeneratív betegségekkel szemben.

A nyugati orvoslás szinte ellenségnek tekinti a magas húgysavszintet, mivel számos vizsgálat jelent meg arról, hogy előre jelzi az inzulinrezisztenciát,1 a cukorbetegséget, 1,2 a magas gyulladásszintet3 és vérnyomást,4 a máj elzsírosodását,5 az elhízást,1 valamint a metabolikus szindrómát, ráadásul köszvényt okoz. És mi okozza a közvélekedés és az orvostudomány szerint a magas húgysavszintet? A purintartalmú ételek fogyasztása, azaz a húsok és a purintartalmú növények.6

A húgysav és a köszvény csupán az egyik példája annak, miként állítja fejre a mai orvostudomány az összefüggéseket, hogyan kezeli a következményt
kiváltó okként, és miként negligálja a tényeket a mítoszok fenntartása érdekében. Már az 1970-es években bebizonyosodott, hogy a kilenc héten át
a normál fehérjebevitel hat-hétszeresét fogyasztó egészséges embereknél nem emelkedett meg a húgysavszint, csak a húgysavkiválasztás mértéke nőtt
meg.7 Magas fehérjetartalmú étrend hatására a köszvényes betegek rohamainak száma drámai mértékben csökkent.8 A magas húgysavszintet a vizsgálatok szerint az esetek 90%-ában a veseműködés károsodása okozza.9

A mítosz, hogy a sok hús fogyasztása okozza a köszvényt, abból a megfigyelésből származik, hogy a köszvény az ókortól kezdve a gazdagok betegsége
volt. Mára azonban tudjuk, hogy az ókori Rómában oly gyakori köszvényt az ólommérgezés következtében kialakuló vesefunkció-romlás idézte elő.
Az ókori eljárással elkészített borban ólomból a ma megengedett határérték ezerszeresét mutatták ki.10 A másik sokat idézett példa az Angliában a 18–19. századra járványos méreteket öltő köszvény volt, amely leginkább a felső tízezer tagjait sújtotta. Ennek egyik oka ugyancsak az ólom volt, az akkori évjáratú közkedvelt portói borokból ugyanis literenként 300-1900 mikrogramm ólom volt kimutatható,10 s más borokat is előszeretettel édesítettek „ólomcukorral”, azaz ólomacetáttal. Az ólom okozta vesekárosodás ma is gyakori, szoros összefüggést mutattak ki a húgysavszint és a vér ólomszintje között,11, 12 és a magas ólomszintűek körében 3,6-szor gyakoribb a köszvény.13 A magas húgysavszintet kiváltó másik gyanúsított a fruktóz. A cukorfogyasztás Angliában és Hollandiában a 17. századtól folyamatosan nőtt, s vele a köszvényes betegek száma is.14 (A cukor egy fruktóz- és egy glükózmolekulára bomlik emésztés közben.) Egy tizenkét éves követéses vizsgálatban napi két pohár cukrozott üdítő kétszeresére növelte a köszvény kialakulásának a kockázatát.15 A fruktóz közvetlenül, de közvetve is emeli a húgysavszintet az inzulinrezisztencia okozta csökkent vesekiválasztáson keresztül.16 Az inzulinrezisztencia elhízáshoz vezet, és a testtömegindex növekedésével arányosan nő a köszvénykockázat.17 A különféle szeszesitalok fogyasztása kétszeres köszvénykockázatot jelent.18

Húgysav és evolúció

Míg más emlősökben a húgysavszint 0,5-2,0 mg/dl közt mozog, embernél átlagosan 4,0 és 6,0 mg/dl közti szint a jellemző. A magas húgysavszint már az emberszabású majmoknál is megfigyelhető, ezért jogos a feltevés, hogy a magas húgysavszint kifejezett előnyökkel jár. A köszvényt a húsfogyasztással összekapcsolnimár csak azért is képtelen ötlet, mert az ember evolúciójában a húsfogyasztás központi szerepet játszott. Evolúciós történetünk során az emberre jellemző magas húgysavszint több lépésben alakult ki azáltal, hogy a húgysavat lebontó urikáz enzim működésképtelenné vált.19 A magas húgysavszint fontos funkciójára utal, hogy a vese a húgysav 90%-át visszaszívja, ezzel is emelve a húgysavszintet. 20 A magas húgysavszint evolúciós előnye legvalószínűbben antioxidáns hatásának tulajdonítható, és akkoriban alakult ki, amikor elveszítettük C-vitamint szintetizáló képességünket.21 A húgysav igen erős antioxidáns, a vérünkben keringő antioxidánsok 50%-át a húgysav teszi ki. A húgysav antioxidáns funkciója, mint a későbbiekben majd látjuk, igen fontos szerepet játszhatott agyméretünk megnövekedésében. A természeti népeknél a köszvény ritka vagy ismeretlen, annak ellenére, hogy magas a húgysavszintjük.22-25 A Dél-Ázsiából származó, ausztrál nyelvcsaládhoz tartozó népeknél jellemző a kifejezetten magas, 6-7,5 mg/dl közötti húgysavszint. A korabeli feljegyzések szerint a maorik hajdanán rendkívül egészségesek voltak, és mentesek a köszvénytől.26 Ezt ugyan régészeti leletek alapján ma már vitatják,27 az azonban kétségtelen, hogy a maorik vagy más csendes-óceáni szigeteken élők közt a nyugati életmódra való áttéréssel drámai mértékben megnőtt a köszvényesek száma.25, 28, 29

Nyilvánvaló, hogy az eredetileg evolúciós előnyt jelentő magas húgysavszint civilizációs hatásokra hátránnyá vált.

A húgysav és a neurodegeneratív betegségek

Egon Orowan geofizikus mérnök meglepő teóriával állt elő 1955-ben. Azt állította, hogy az emberszabású majmoknak és az embernek is a megemelkedett húgysavszint miatt nőtt meg az agymérete, azaz ennek köszönhetjük az intelligenciánkat.30 Agyunkban ugyanis rendkívül sok szabad gyök keletkezik, ami károsítja az idegsejtek működését. Ahogy a processzorok sebességének növelését a processzorhűtés fejlődése, úgy az agyméret növekedését a megfelelő antioxidáns védelem tette lehetővé. A magas húgysavszint nem egyszerűen az emberi fajt emelte az állatvilág fölé intelligenciában, hanem az emberek közt is igaz, hogy minél magasabb valakinek a húgysavszintje, annál magasabb az IQ-ja.31 A húgysav neuronvédő hatást mutat az oxidációs hatásokkal szemben,32 és agysérülés esetén minden 1 mg/dl növekedés 12%-kal növeli a jó prognózis esélyét.33 (A vérben mért húgysav normál szintjének felső értéke 6,8 mg/dl, ám a 9 mg/dl-nél magasabb értéket mutató embereknek is csupán 22%-a lett köszvényes.34 Az összefüggés fordítva is igaz, sztrókot követően a húgysavszint csökkenésének mértékével függött össze a rossz prognózis és a halál kockázata.35

A neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer, a Parkinson, a szklerózis multiplex vagy az amiotrófiás laterálszklerózis, a különféle oxidációs károsító hatásoknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak.36

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Szendi Gábor

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Prosztatagondok új megvilágításban

A prosztataprobléma előbb-utóbb szinte minden férfit utolér. A már kialakult problémát sokkal nehezebb és veszélyesebb ...

A titokzatos elektroszmog

Tény, hogy az ősember nem használt elektromosságot, amint a hozzá hasonló, ma élő természeti népek ...

A húgysav védőhatása

Még komoly táplálkozáskutatók is megkérdőjelezhetetlen igazságnak vélik azt, hogy a köszvényt a sok hús fogyasztása ...

Demencia – nincs visszaút?

A demencia, vagyis az időskori elbutulás gyakoribb, mint a mellrák, a legtöbb ember mégsem veszi ...

Hogyan ne butuljunk el: Alzheimer, demenciák és táplálkozás

A nyugati civilizáció új járványai az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák, amelyek teljes szellemi leépülést ...

Evolúció, vírusok, betegségek, oltások

Az oltások is közreműködnek az evolúcióban: a nem tökéletes vakcinák hatására a kórokozók módosulnak, és ...