Főoldal » Paleo és gyógyulás » Gyulladás és depresszió

Gyulladás és depresszió

A fejlett országokban a depresszió járványos méreteket öltött: nem egyszerűen boldogtalanságot, hanem megnövekedett megbetegedési és halálozási kockázatot is jelent. Vajon rohamos terjedését lelki tényezők, avagy inkább a nyugati életmód fokozatos romlása idézi elő?

A visszatekintő vizsgálatok szerint a 20. század elején születettek körében életük során a depresszió kockázata 1-2% körüli volt,1 mára ezt 20%-ra becsülik. A magyar felnőttkorú népesség 10%-a kezelésre szoruló, súlyos, míg további 10%-a közepes vagy enyhe depresszióban szenved.2 Hasonló arányokat mérnek az USA-ban és más országokban is. A depresszió ma elterjedt szerotoninhiány-teóriája ugyanolyan tarthatatlan, mint a szív- és érrendszeri betegségek koleszterinelmélete; mindkettőt a gyógyszeripar tartja életben, s mindkét teória ellentmond a valóságnak. A 20. század második felében a nyugati világban mindinkább a béke és a jólét vált jellemzővé – miközben egyre nő a depressziósok száma. Ugyanez elmondható a szív- és érrendszeri betegségekre: a 20. század során a koleszterinfogyasztás alig növekedett, így ez nem ad magyarázatot arra, hogy mára az emberek fele hal meg ilyen kórképekben. Az okokat sokkal inkább azokban a háttértényezőkben kell keresnünk, amelyek hatására párhuzamosan nőtt az elhízottak, szív- és érrendszeri betegek, depressziósok, cukorbetegek és rákbetegek száma. Ma mindegyik kórképet mással magyarázzák, holott az elhízás, az inzulinrezisztencia és a gyulladás hármasa kapcsolja össze őket.

A gyulladáshipotézis gyökerei

Az 1980-as években figyeltek fel arra, hogy amikor különféle kórképekben a szervezet gyulladásszintjét növelő immunterápiát alkalmaztak, akkor a betegekben gyakran alakult ki depresszió.3 Szintén észrevették, hogy a legkülönfélébb gyulladással járó betegségekben a betegség súlyosságával nem indokolható depresszió alakul ki. Az is jól ismert jelenség, hogy fertőző betegségek esetén depressziószerű tünetek jelennek meg (lehangoltság, aluszékonyság, étvágytalanság, motiválatlanság).4 E megfigyelések összegzéseként fogalmazódott meg a depresszió gyulladáselmélete.5 Szisztematikusan kezdték vizsgálni a gyulladás és a depresszió kapcsolatát. Mára több száz vizsgálat igazolja, hogy depresszió esetén mindig magas a gyulladásfaktorok szintje, és magas gyulladásszint esetén mindig depresszió lép fel.6 Ha a depresszió állatkísérletes modelljeiben olyan genetikailag módosított kísérleti állatokat használtak, amelyek nem voltak képesek gyulladásfaktorokat termelni, nem alakult ki náluk depresszió.7, 8, 9

Természetesen jogosan merült fel a kérdés, hogy mi a helyzet a pszichés okokból kialakult depresszió esetén. A vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a stressz, a trauma, a gyász mindig szervezetszintű gyulladást okoz, vagyis a pszichés eredetű depresszióban is a gyulladás a kiváltó ok.10

A depresszióra hajlamosító személyiségvonások, mint a pesszimizmus, a csökkent önértékelés, az ellenségesség, a cinizmus magas, míg a depresszióval szemben védőhatásúnak tekintett jellemzők, mint az optimizmus, a magas önértékelés viszont alacsony gyulladásszinttel járnak.11-15
Ha a depressziót a gyulladás okozza, vajon a gyulladáscsökkentő szerek oldják? Néhány vizsgálatban tesztelték a modern, úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők hatását, s azok nem meglepő módon felülmúlták az antidepresszánsokét.16, 17

A depresszió sokszor az első jele egy a háttérben húzódó súlyos betegségnek.

Honnan ered a gyulladás?

Az olyan gyulladással kapcsolatos kórképeket, mint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák, egyértelműen a nyugati étrenddel hozhatjuk kapcsolatba. Vajon a táplálkozás összefügg a depresszióval?

Az elhízás, mint Az elhízás és a gyulladás című cikkben bemutattam, a viszcerális zsír gyulladáskeltő hatásai miatt magas gyulladásszinttel jár. A viszcerális zsírtömeg mérete szoros kapcsolatot mutat a depresszió kockázatával.18, 19 Az elhízás és a depresszió között számottevő összefüggés mutatható ki,20 és az is igazolt, hogy a fogyás csökkenti a depressziót.21 Az elhízás következtében kialakuló inzulinrezisztencia ugyancsak komoly depressziókockázatot jelent.22 PCOSZ-ben szenvedő nők körében háromszor gyakoribbnak találták a depressziót.23

Azonban a nyugati étrend és a depresszió között a legkézzelfoghatóbb kapcsolatot azok a vizsgálatok mutatják, amelyek a nyugati és annál egészségesebb étrenden élők depressziókockázatát hasonlították össze.

Almudena Sánchez-Villegas és munkacsoportja 10 094 személy táplálkozását követte 4,4 éven át. A nyugati étrenden élőknek ez idő alatt kétszer akkora volt a depressziókockázata, mint a paleóra leginkább emlékeztető étrendet követőknek.24
Tasnime Akbaraly és munkatársai 3500 személy étrendjét elemezték. A feldolgozott ételeket fogyasztóknak kétszer nagyobb volt a depressziókockázata, mint a teljes értékűnek nevezett étrenden élőknek.25

Felice Jacka és kutatócsoportja három étrendet hasonlított össze: a nyugatit (ezt nem kell bemutatnom), a modernt (gyümölcsök, saláták, joghurt, tofu, hüvelyesek, hal, vörösbor) és a tradicionálisat (zöldség, gyümölcs, húsok, kevés teljes kiőrlésű pékáru). A nyugati étrenden élőknek két és félszeres, a modern étrenden élőknek kétszeres kockázata volt a depresszióra a tradicionális étrenden élőkhöz képest.26
Akiko Nanri és munkatársai vizsgálatában a sok zöldséget, gyümölcsöt, gombát és szóját tartalmazó hagyományos japán étrendet fogyasztóknak feleakkora kockázata volt a depresszióra, mint a modern étrendet követőknek.27

Jacka és munkatársai egy későbbi vizsgálatukban 50%-os depressziókockázat-csökkenést tapasztaltak a tradicionálisabb étrenden élőknél a nyugati étrenden élőkhöz képest.28

Agnés Le Port és csoportja 12 400 személy táplálkozását követte tíz éven át. A nyugati típusú étrendet preferálóknak kétszer volt nagyobb a depressziókockázata, mint a tradicionális étrendet választóké.29

További vizsgálatokat is idézhetnék, de az eddigiek is jól alátámasztják azt a következtetést, hogy a nyugati típusú étrend a finomított szénhidrátok okozta viszcerális elhízás, valamint az omega-6 és a transzzsírok fogyasztása miatt gyulladáskeltő, és ezért általában kétszeres depressziókockázatot jelent a tradicionálisabb étrendekhez képest, amelyek nemcsak alacsonyabb glikémiás indexű ételekre korlátozódnak, hanem általában sok omega-3-at tartalmaznak, ami komoly gyulladáscsökkentő és antidepresszív hatással bír.30

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Szendi Gábor

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

A húgysav védőhatása

Még komoly táplálkozáskutatók is megkérdőjelezhetetlen igazságnak vélik azt, hogy a köszvényt a sok hús fogyasztása ...

Bélflóra és agyműködés

Bélflóránk olyan kémiai anyagokat termel, amelyek befolyásolják immunrendszerünk és agyunk működését, ám agyunk is jelentős ...

A rákról

Miért nem tud a nyugati orvoslás a rákkal megküzdeni? Azért, mert rejtélyes okokat keresnek, karcinogéneket ...

Gyulladás és depresszió

A fejlett országokban a depresszió járványos méreteket öltött: nem egyszerűen boldogtalanságot, hanem megnövekedett megbetegedési és ...

PCOSz – az evolúció visszavág

A policisztás ovárium szindróma az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma, az orvoslás ismeretlen eredetűnek tekinti, és ...

Az esszenciális magas vérnyomás oka és kezelése

A nyugati népesség körében néma járványként terjed a magas vérnyomás. Három emberből egy magas vérnyomásban ...