Főoldal » Paleo és gyógyulás » PCOSz – az evolúció visszavág

PCOSz – az evolúció visszavág

A policisztás ovárium szindróma az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma, az orvoslás ismeretlen eredetűnek tekinti, és hatékony gyógymódjáról sem tud. Valójában tankönyvi példája annak, hova vezet az, ha módszeresen nem veszünk tudomást arról, milyen táplálkozáshoz alkalmazkodott évmilliók alatt a szervezetünk.

Ultrahanggal végzett felmérések alapján a termékeny korú nők 25-30%-ában figyelhető meg tíz vagy annál több ciszta a petefészekben, de nem mindegyikük mutatja a policisztás ovárium szindróma (PCOSz) tüneteit.1 A szindróma sokféle tünetét két egymással oksági kapcsolatban is álló nyalábba lehet rendezni: az egyik nyalábba az inzulinrezisztencia, a másikba a magas androgénszint okozta tünetek sorolhatók. Az inzulinrezisztencia egyik velejárója lehet az elhízás, a magas gyulladásszint, a prediabétesz vagy a 2-es típusú cukorbetegség, a hiperinzulinizmus, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, stb. (lásd még Az inzulinrezisztencia című cikkünket). Mivel az inzulinrezisztencia elsősorban a máj elzsírosodásával és a viszcerális zsír kialakulásával függ össze, ezért a normál testtömegindex (BMI) önmagában nem zárja ki az inzulinrezisztencia fennállását.

A magas androgénszint jele a zsíros, aknés bőr, a férfias típusú hajritkulás és a szőrösödés.

A két nyaláb közösen eredményezi a menstruációs zavarokat vagy a menstruációs ciklus megszűnését, vagyis az ovuláció elmaradását és ezáltal a meddőséget. Hormonvizsgálatokban gyakran találnak magas luteinizáló hormon-(LH) és tesztoszteronszintet, azonban – ettől nevezzük szindrómának – sem ez, sem a többi felsorolt tünet nem feltétlenül jelenik meg egy időben egyazon személynél. Nem minden PCOSz-ben szenvedő elhízott, nem mindenkinél figyelhető meg a magas androgénszint és következményei, sőt, még a menstruációs ciklus zavara sem feltétlenül jelenik meg.1 PCOSz-ben szenvedő nők gyakran teherbe is esnek, de sajnos náluk igen gyakori a vetélés vagy koraszülés.2 A fogamzásgátló szedése elfedi a PCOSz-t, ami azért is káros, mert a szindróma hátterében fennálló anyagcserezavar tartósan fejti ki romboló hatását.

A PCOSz közvetlen okai

Az evolúciós orvoslás megkülönbözteti a közvetlen és a távoli okokat. Az orvostudomány általában leragad a közvetlen kiváltó tényezőknél, ami gyakran nem szolgálja a probléma megfelelő keretben való értelmezését. Az inzulinrezisztencia és az elhízás hátterében álló genetikai mechanizmusok kutatását evolúciós nézőpontból azért tekinthetjük zsákutcának, mert ugyanezek a gének nem okoznak meddőséget a természeti népeknél.

Az úgynevezett epigenetikus, azaz a magzati élet során „beállított” anyagcsere-folyamatok sokféle zavart okozhatnak a későbbiekben. Mind a koraszülötteknek, mind a kis súllyal, illetve nagy (4,5 kg fölötti) súllyal születetteknek megnövekedett PCOSz-kockázattal kell számolniuk.3 A kockázatot az időzített bombaként ketyegő inzulinrezisztencia- és hízáshajlam magyarázza.

Mindkét állapot hiperinzulinizmushoz vezethet, ami gátolja a petesejtek érését és kilökődését, megnöveli az LH-szintet, fokozza a mellékvesék és a petefészek férfi nemi hormon termelődését, amit csak súlyosbít, hogy a magas inzulinszint miatt a szexhormonkötő fehérje szintje is lecsökken. A folyamat az itt leírtnál összetettebb, de a lényeg, hogy az esetek többségében a PCOSz tüneteinek az inzulinrezisztencia a kiinduló állomása.

PCOSz-ben olykor a cukorterheléses próba normál eredményt mutat, amit az okoz, hogy ilyenkor az izomzat inzulinrezisztenciáját mérik, s nem a máj elzsírosodásának, azaz inzulinrezisztenciájának mértékét.4-5 Pedig a probléma gyökere a máj elzsírosodása.6 A magas férfi nemi hormonszintű PCOSz-esekben hússzor nagyobb zsírtartalmat mértek a májban, mint a normál androgénszintűeknél,7 s ez is arra mutat, hogy a sokak szerint független két nyaláb közös okokra, az inzulinrezisztenciára vezethető vissza.

Arra érzékenyeknél a magzati élet során, illetve felnőttkorban a szervezetet érő úgynevezett endogén diszruptorok, azaz hormonszerű anyagok (például a műanyagokból kioldódó biszfenol A vagy a mindenhol előforduló, a szójában található genisztein) is emelik a tesztoszteronszintet, és ez is hozzájárulhat a PCOSz tüneteinek kialakulásához.8

Az orvostudomány által feltárt közvetlen mechanizmusok azonban nem magyarázzák meg, vajon ezek a PCOSz-t okozó biológiai folyamatok kórosak-e, avagy éppen ezek a megfelelő alkalmazkodó válaszok arra az életmódra, amelyet folytatunk. A kérdést úgy is feltehetjük, hogy vajon a PCOSz-ben a beteg szenved, vagy a nyugati életmód. A nyugati orvoslásnak erre a kérdésre egyszerű a válasza. Mivel a PCOSz-ben szenvedő nőknél elváltozásokat és meddőséget tapasztalnak, ezért ők betegek, szemben azokkal az egészségesekkel, akik nem szenvednek ettől az állapottól. Amikor leírjuk, hogyan okoz meddőséget – némileg leegyszerűsítve a folyamatot – az inzulinrezisztencia, akkor az orvoslás azt mondja, „nem tudjuk, miért van ez így, de kezeljük”.

Az evolúciós orvoslás másként látja a dolgokat. Az evolúció során igen sok környezeti hatással találkoztak őseink, s évmilliók alatt rengeteg féle alkalmazkodó válasz alakult ki a szervezetünkben. Számos mai betegség azért alakul ki, mert olyan soha nem tapasztalt életmód szerint élünk, amelyben korábban sikeres alkalmazkodási mechanizmusaink ellenünk fordulnak. Ezért a mi kérdésünk úgy hangzik: mi lehetett az értelme annak régen, hogy az inzulinrezisztencia meddőséget okozhat? Hiszen itt láthatólag egy hatékonyan működő gátló mechanizmusról van szó, ami csak azért alakulhatott ki és maradhatott fenn, mert egykoron hasznos volt.

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Szendi Gábor

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Bélflóra és agyműködés

Bélflóránk olyan kémiai anyagokat termel, amelyek befolyásolják immunrendszerünk és agyunk működését, ám agyunk is jelentős ...

A rákról

Miért nem tud a nyugati orvoslás a rákkal megküzdeni? Azért, mert rejtélyes okokat keresnek, karcinogéneket ...

Gyulladás és depresszió

A fejlett országokban a depresszió járványos méreteket öltött: nem egyszerűen boldogtalanságot, hanem megnövekedett megbetegedési és ...

PCOSz – az evolúció visszavág

A policisztás ovárium szindróma az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma, az orvoslás ismeretlen eredetűnek tekinti, és ...

Rés a pajzson

Korunk legelterjedtebb népbetegsége az elhízás, mely nemcsak esztétikai probléma, henem az egészségünket is veszélyezteti: a ...

A székrekedés

A székrekedést majd’ száz éve azonosítják a csökkent rostbevitellel, ennél azonban összetettebb probléma, s kialakulásában ...