Főoldal » Paleo és sport » A mozgás mint lételem

A mozgás mint lételem

Egy tökéletes világban nem lennének konditermek, személyi edzők és edzéstervek, mert a normális, mindennapi tevékenységünk elegendő minőségi mozgást biztosítana számunkra, azon túl pedig nem lenne szükségünk semmi másra. A világ azonban nem tökéletes. Az életünk biztonságos, viszont mozgásszegény, és csak azért akarunk fittek maradni, hogy vonzóbban nézzünk ki.

A vadászat vagy a gyűjtögetés előtt nincs rostálás vagy vizsgáztatás. Ha egészségesek vagyunk, részt veszünk a tevékenységben – ha pedig nem, akkor képtelenek vagyunk rá. Ilyen egyszerű.

Mai társadalmunk távolról sem egészséges vagy erős. A fittség manapság azt jelenti, hogy képesek vagyunk elvégezni egy feladatot, és gyakran még az olyan egyszerű feladatok is, mint napi nyolc órányi gépelés, megterhelik szervezetünket. Az irodában nincs kardfogú tigris, nem kell mamutra vadásznunk, csak kopognunk a billentyűzeten, de már ez is meggyötri törékeny testünket.

Az emberi test csodálatos alkotás. A SAID-elv (Specific Adaptation to Imposed Demand, vagyis az adott terheléshez való alkalmazkodás) figyelembevételével a szervezetünk valójában egy alkalmazkodó gépezet. Minden része a túlélést szolgálja, az alkalmazkodás pedig növeli az esélyt a túlélésre. Azért vagyunk még mindig a Földön, mert az alkalmazkodás művészei vagyunk. Ha vadászó-gyűjtögető életmódot folytatunk, a szervezetünk tökéletesen adaptálódik ehhez az életmódhoz. Képessé válunk arra, hogy különféle mozgásformákat hajtsunk végre változó sebességgel: megtanulunk guggolni, emelni, cipelni, hajítani, mászni és ugrani – más szavakkal a mozgás válik a „szakmánkká”.

Ha viszont napi nyolc-tíz órát ülünk, a testünk ehhez a terheléshez igazodik, és az ülésben lesz verhetetlen. Minél többet ülünk, és minél gyakorlottabbá válunk az ülésben, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy végül ülő helyzetben rögzüljünk, a mozdulatlanságban váljunk profivá, és még járni is csak görnyedten tudjunk. Ez tökéletes ellentéte annak, amit a vadászógyűjtögető emberek sajátítanak el.

Ilyen alapokkal nem csoda, hogyha egy nap meglátunk egy hirdetést a YouTubeon, hamar elhatározásra jutunk: igen, úgy szeretnénk kinézni, mint az a modell a reklámban, és mi is olyan erősek akarunk lenni, hogy bámulatos mutatványokra legyünk képesek. Ezért aztán úgy döntünk, többet fogunk mozogni, lehetőleg nehéz terhekkel, és beiratkozunk egy konditerembe.

A testedzés ma gépeken történő alibimozgást jelent, ami ugyan alkalmas arra, hogy diétával kombinálva látványos izomzatot produkáljon, de vajon ez az izomzat nem hagyna minket cserben természetes körülmények között?

Nos, nem állítom, hogy a testedzés felesleges – ez elég hiteltelenül is hangzana olyasvalaki szájából, aki elsősorban a mozgás révén igyekszik egészségesebbé tenni az embereket. A kérdés nem az, hogy a kiegyensúlyozott testmozgás egészségesebbé tesz-e, hanem az, hogy mit próbálunk ellensúlyozni a mozgással, és hogy a testedzés valóban megteremti-e azt az egyensúlyt, amelyre vágyunk.

A tanulóinktól gyakran halljuk, hogy azért akarnak edzeni, mert túl sokat ülnek egy helyben: otthon, a munkahelyen, az autóban, az étteremben. Lényegében minél többet ülnek, annál inkább szeretnék valahogy kompenzálni ezt – több és intenzívebb mozgással. Persze akad, akit nem zavar, hogy sokat ül. Akiket viszont igen, azok gyakran túlzásba viszik a kompenzálást, mert azt remélik, hogy az intenzív edzés kiegyenlíti a nyolc-tíz órás ülést. Ez azonban tévedés! Lássuk, miért!

Számos kutatás támasztja alá, hogy az ülő életmód egészségtelen. Sőt, egyenesen veszélyes – olyannyira, hogy a székekre ugyanolyan riasztó címkéket kellene ragasztani, mint a cigarettásdobozokra. Túlzásnak tűnik? 2009-ben végzett kutatásában Peter Katzmarzyk kimutatta, hogy azok a férfiak és nők, akik a napjuk nagy részét ülve töltik, 54%-kal nagyobb valószínűséggel szenvednek valamilyen szívés érrendszeri betegségben, mint azok, akik nem ülnek egész nap. Ez persze nem meglepő: ha nem mozgunk, természetes, hogy egészségügyi problémáink támadnak. Csak az a bökkenő, hogy a vizsgálati alanyok közül sokan kifejezetten aktív életet éltek, mégis pontosan ugyanolyan kockázatnak voltak kitéve, mint azok, akik folyamatosan a fotelben gubbasztottak. „Pusztán az üléssel töltött idő korlátozásával csökkenthető a cukorbetegség, a szívbetegségek és a halál kockázata” – fogalmazta meg dr. Emma Wilmot, a Leicesteri Egyetem diabéteszkutatója.

Ez azt jelenti, a kérdés nem az, hogy tudjuk-e testedzéssel kompenzálni vagy legalább részben ellensúlyozni a sok-sok órányi ülést – egyszerűen csak kevesebbet kell ülnünk. Annak, ha nem ülünk, nagyobb hatása van az egészségre, mint a testmozgásnak önmagában. Mielőtt tehát abba a csapdába esnénk, hogy a sok ülést a legújabb fitneszőrülettel próbálnánk ellensúlyozni, egyszerűen álljunk fel! Sétáljunk, fussunk és – nem tehetem meg, hogy ne javasoljam – kettlebellezzünk! Tudjuk, hogy egy felnőtt átlagosan amúgy is csak körülbelül húsz-huszonöt percig tud egy dologra összpontosítani, úgyhogy keljünk fel a székről, és tegyünk egy sétát!

Csavarjunk még egyet a dolgon! A tudósok túlnyomó többsége meg volt győződve arról, hogy a mostanában járványszerűen terjedő elhízásnak a mozgásszegény életmód az oka. Egy 2012 januárjában végzett kutatás azonban rávilágított, hogy irodai munkával pontosan ugyanannyi kalóriát égetünk el, mint a hadzák, az egyik utolsó vadászó-gyűjtögető törzs tagjai Afrikában. A kutatás során GPS-karkötők segítségével megmérték, mennyit mozognak a törzs tagjai, és kiszámították az energiafelhasználásukat. Meglepő eredményre jutottak: egy aktakukac nagyjából ugyanannyi energiát éget el, mint egy hadza. Valljuk be, ez azért megdöbbentő. Úgy tűnik, hogy nem általában a mozgáshiány tesz minket elhízottá, hanem a jó mozgásformák kombinációjának hiánya; és nem önmagában a túlzott kalóriabevitel, hanem étrendünk összetétele.

Szerzőnk: Lakatos Péter

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

A nagy kérdés: szénhidráttal, vagy zsírral sportoljunk?

Sokszor felbukkan a kérdés: sportolóként mi a helyesebb? Ha szénhidráttal, vagy zsírral sportolunk inkább? Cikkemben ...

A mozgás mint lételem

Egy tökéletes világban nem lennének konditermek, személyi edzők és edzéstervek, mert a normális, mindennapi tevékenységünk ...

A mozgás mint lételem

A paleolit étkezés nem diéta. Életmód, amelynek elsődleges célja nem a jobb kinézet, hanem az ...

Kőkori fitness, avagy mit tanulhatunk a természeti népektől a sport terén

Él bennünk egyfajta eszménykép, hogy a paleolit kor embere egészséges, erős, izmos volt, meg sem ...

Paleolit táplálkozás – a sportoló szemszögéből

Akár hobbi, akár versenysport a cél, a hagyományos étrendi ajánlások ezen a területen is sok ...