Főoldal » Tudomány » Autoimmunitás és glutén

Autoimmunitás és glutén

Az autoimmun betegségek a 19. században kezdtek szórványosan megjelenni, ám azóta egyre csak gyarapodik a diagnosztikus kategóriák száma, és évről-évre több ember szenved egy vagy több autoimmun betegségben. Mai környezetünk és életformánk alapvetően különbözik attól, amiben az emberi nem kifejlődött. Ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni az autoimmun betegségekkel, muszáj elszakadnunk a leegyszerűsítő szemlélettől, amely két tényezőre, az áteresztő bél szindrómára és az idegen fehérjékre vezet vissza mindent.

Az autoimmunitásról

Az autoimmun betegségek közös jellemzője, hogy az immunrendszer valamely saját szövetet vagy sejttípust folytonosan támad, aminek előbb-utóbb működési zavar lesz a következménye. A nyugati orvoslás „összezavarodott” immunrendszerről beszél, és erre hajlamosító géneket mutat fel. Ám abban a pillanatban, hogy eltávolodunk az egyes ember szervezetének önmagában való vizsgálatától, és ember és környezete kapcsolatára fordítjuk figyelmünket, máris új dimenziókat kap az autoimmunitás. Az evolúciós orvoslás abból indul ki, hogy a megbetegítő gének évmilliók alatt kiszelektálódtak, ha tehát jelen korunkban valamely gének autoimmun betegségekre hajlamosítanak, akkor az azt jelenti, hogy korábban „ártatlan” gének váltak megbetegítővé az új környezeti feltételek mellett. Az e számban olvasható, rákról szóló cikkünkben bemutattuk, hogy a BRCA1 és -2 veszélyes génmutációit sok százezer éve hordozza az ember, rákot mégis csak az utóbbi 100-200 évben okoz. A BRCA1és -2 gének bizonyos mutációi attól váltak életveszélyessé, hogy a modern emberben alacsony a D-vitamin-szint, illetve magas a vércukor-, inzulin-, IGF-1- és deutériumszint.1 Az emberi genom viszonylagos állandósága és a környezetünk igen rövid idő alatti megváltozása a genom és az életmód össze nem illéséhez vezetett. A civilizációs betegségek
(például a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség, az elhízás) gyakoriságának a 20-21. század során megfigyelt rohamos növekedése azt jelzi, hogy 100-150 év alatt olyan gyökeres változásokon ment keresztül életmódunk, amelyhez az emberi szervezet már nem tudott alkalmazkodni.

A fejlett országokban a népesség 6-8%-a szenved autoimmun betegségekben. Mivel a különféle autoimmun betegségek genetikai háttere nagy átfedést mutat, ezért gyakori, hogy aki egy autoimmun betegségben szenved, annál idővel megjelenhet egy második, sőt harmadik autoimmun betegség is. Mint Noel Rose és Ian Mackay írják az általuk szerkesztett, autoimmun betegségekről szóló kézikönyv bevezetőjében, 1985-ben még csak huszonöt-harminc, 2006-ban már több mint hatvan jól meghatározható autoimmun betegséget írtak le.2 Ez nyilván nemcsak a diagnosztika fejlődéséről szól. Adott betegségek felismeréséhez és leírásához gyakoriságuk növekedése vezet. Ezért is állíthatjuk, hogy az autoimmun betegségek 100-150 éves történetre tekinthetnek vissza, mert ha korábban meg is jelentek egyes esetek az emberiség múltjában, azok csupán szórványosaknak minősülnek. Az autoimmun betegségek oka kétségtelenül a génjeinkhez nem illeszkedő környezetből és életmódból fakad, de ezek a hatások sokszor többszörös áttételeken keresztül érvényesülnek. Jellemző példa erre az ASIA (Autoimmune Syndromes Induced by Adjuvants), amely az oltóanyagokban található, a vakcinára adott immunválaszt fokozni hivatott alumíniumvegyület váltja ki. Az ASIA részeként leírták már a reumatoid arthritist, a lupuszt, az autoimmun pajzsmirigybetegséget, az antifoszfolipid szindrómát, az autoimmun szívizomgyulladást, a szklerózis multiplexet3 és a Guillain-Barré szindrómát.4 Ha azt kérdezzük, miként függ össze az evolúciós össze nem illés az oltásokkal, a válasz egyszerű: a törzsi társadalmak zárt közösségeiben ritkán dúltak járványok. A fejlett világban a járványok az egymástól nagy távolságokra élő népcsoportok találkozásával, illetve a növekvő népsűrűség miatt alakultak ki. A vakcináció összetett kérdés, mert az oltások egy része indokolt, ugyanakkor a politika és az üzlet összefonódása miatt mind a kötelező, mind az ajánlott oltások politikai kérdéssé váltak. Ezért az oltásellenes mozgalmakat politikai okokból igyekeznek ellehetetleníteni, így még a jogos kritika is lepereg a politikai védettséget élvező vakcinagyártókról. Hasonló komplex összefüggés áll fenn a gyógyszerek okozta autoimmun betegségek kialakulásának hátterében is. A legtöbb gyógyszer a civilizációs életmód okozta betegségek kezelésére született, s a gyógyszerek mellékhatásaként kialakuló autoimmun betegségek végső soron a nyugati életmód másodlagos következményei.5 Különféle vírusos és bakteriális fertőzések is felelősek lehetnek az autoimmun betegségek kialakulásáért. A mechanizmust „molekuláris mimikri” néven írták le. Ennek lényege, hogy ha az immunrendszer egy vírust vagy baktériumot olyan fehérje alapján ismer fel, amely fehérje hasonlít valamely saját szövethez, akkor a fertőzés leküzdése után folytatja a harcot a saját szövet ellen is. Számos autoimmun betegséggel kapcsolatban kimutatták a lehetséges kiváltó okok közt a fertőzést. Például a myasthenia gravist a herpeszvírussal, az 1-es típusú cukorbetegséget a Coxsackie B és rubeola vírusokkal hozták kapcsolatba.6 A fertőzések gyakran észrevétlenül zajlanak le. Az autoimmun betegségek növekvő számát a fertőzéses eredet persze nem magyarázza, ennek ellenére az egyes esetekben fontos a fertőzés lehetőségével is számolni. Sok paleós ugyanis csalódottan állapítja meg, hogy elhagyva a glutént, állapota nem javul.

Higiéniahipotézis

A természeti népek autoimmun betegségektől való mentességét jól magyarázza a higiéniahipotézis. Az elmélet születése abból a megfigyelésből fakadt, hogy epidemiológiai vizsgálatok szerint a farmon vagy több testvér közt nevelkedettek a későbbiekben kevésbé lesznek hajlamosak immunbetegségekre.7 Később kimutatták, hogy a természeti emberekben jelenlévő különféle, az emberrel szimbiózisban élő paraziták immunrendszerre gyakorolt hatása gátolja meg az autoimmun és allergiás betegségek kialakulását.8 A civilizált társadalmakban a fokozódó higiénia, illetve a paraziták elleni szívós küzdelem hatására a modern ember megsemmisített saját szervezetében egy védvonalat, amely korábban gátja volt az autoimmunitás kialakulásának. Az új felismerések új terápiás módszereket szülnek, így például az úgynevezett féregterápia több autoimmun betegségben hatásosnak bizonyult.8-10 A féregterápia gyakorlatilag átmenetileg visszaállítja azt a fertőzöttséget, ami az embert evolúciója során megvédte az immunológiai betegségekkel szemben. Igen érdekes az az eredmény is, hogy cöliákiás betegek gluténre adott immunválaszát is normalizálta a Necator americanus bélféreggel való megfertőzés. Ez az eredmény egy újabb adalék annak megértéséhez, hogyan vált a fokozódó higiénia hatására a 20. század során elterjedt a betegséggé a gluténérzékenység.11 Az autoimmun betegségek esetében tehát fontos leszögezni, hogy szemben a paleóban terjedő leegyszerűsítő nézetekkel, nem minden autoimmun betegség gyökere a nyugati étrend és az áteresztő bél szindróma. Ma már számos olyan tényezőt ismerünk, amely elősegíti az autoimmun betegségek kialakulását, de valószínű, hogy számos felismerés még várat magára. Tisztázatlan hatású vegyületözönben élünk, melynek veszélyeit csak mostanában kezdik tisztázni a kutatások. Például egy 2010-es vizsgálat szerint két, a környezetben tartósan jelenlévő, az emberi szervezetben felhalmozódó szerves fluortartalmú vegyület vérben mért magas szintje szoros kapcsolatban áll a pajzsmirigybetegségekkel.12

>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Szendi Gábor

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

A húgysav védőhatása

Még komoly táplálkozáskutatók is megkérdőjelezhetetlen igazságnak vélik azt, hogy a köszvényt a sok hús fogyasztása ...

Demencia – nincs visszaút?

A demencia, vagyis az időskori elbutulás gyakoribb, mint a mellrák, a legtöbb ember mégsem veszi ...

Hogyan ne butuljunk el: Alzheimer, demenciák és táplálkozás

A nyugati civilizáció új járványai az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák, amelyek teljes szellemi leépülést ...

Evolúció, vírusok, betegségek, oltások

Az oltások is közreműködnek az evolúcióban: a nem tökéletes vakcinák hatására a kórokozók módosulnak, és ...

Bélflóra és agyműködés

Bélflóránk olyan kémiai anyagokat termel, amelyek befolyásolják immunrendszerünk és agyunk működését, ám agyunk is jelentős ...

A rákról

Miért nem tud a nyugati orvoslás a rákkal megküzdeni? Azért, mert rejtélyes okokat keresnek, karcinogéneket ...