Főoldal » Alapelvek » Paleolit alapanyagok 2. rész

Paleolit alapanyagok 2. rész

Az előző cikk olvasói megismerkedhettek a maglisztekkel, amelyek egymással való ötvözésével, ésszerű határokon belül a búzaliszt kiváltható. Használatukkal – főként a paleolit életmód kezdeti időszakában – könnyen megoldhatóvá válik a sütemények, péksütemények fogyasztása. A népszerű, hagyományos köretekről sem kell lemondanunk, hisz a paleóban mindennek van alternatívája, csak újfajta alapanyagokban kell gondolkodnunk az elkészítésükhöz. Lássuk ezeket a lehetőségeket!

A burgonya helyettesítése

A burgonyáénál színesebb, karakteresebb ízvilágot ismerhetünk meg a zeller, a paszternák, a csicsóka és az édesburgonya használatával, ráadásul ezek vitaminokban is gazdagabbak. Bármelyikük tökéletesen alkalmas hasábburgonyának, rakott burgonyának, krokettnek, burgonyachipsnek. Sültek mellé püré készítéséhez is segítségül hívhatjuk őket, amint akár a petrezselyemgyökeret vagy a karfiolt is. A levesekben is tökéletesen helyettesítik a magas glikémiás indexű burgonyát. Míg a burgonya szaponin- és lektintartalma áteresztővé teszi a bélfalat, és tartós fogyasztása fenn is tartja ezt az állapotot, addig a csicsóka nagyon gazdag az inulin nevű rostban, mely ellenáll az emésztőenzimeknek, és változatlanul jut el a vastagbélbe, ahol – a bélrendszer egészségét védve – a hasznos baktériumok számára biztosít megfelelő táptalajt. Nem árt azonban tudni, hogy az inulin nagyobb mennyiségben egyeseknél fokozott gázképződést eredményez. Ez rendszeres fogyasztásra megszűnhet.

A rizs helyettesítése

karfiolrizs meglepő módon nagyon hasonlít a hagyományos párolt rizsre. Az elkészítése kifejezetten egyszerű és rövid időt vesz igénybe: a karfiolt apró, rizsszem nagyságú darabokra tépjük, zsiradékon sóval, borssal fűszerezve megpirítjuk, roppanósra pároljuk, és már tálalható is. A rizs másik népszerű alternatívája, melyet megtalálhatunk a paleo-alapanyagokat forgalmazó üzletekben, a konjaknövény lisztjéből készült, szénhidrátmentes, rostdús – 100 g lisztben kb. 83 g rost (glükomannán) található – NoCarb tészta, ami többekközött rizsszem formában is létezik, és egy-két perc alatt elkészíthető. A növényi rostoknak emésztést, bélmozgást serkentő hatása van, ezért nagyobb mennyiség (3-4 g glükomannán fölött) fogyasztása az arra érzékenyeknél hashajtó hatású lehet.

Tészták

Ha nem mi magunk készítjük a száraztésztát, a szaküzletekben a levesbetéttől a spagettiig változatos kínálat fogad bennünket. Ezeknek a tésztáknak – főként a szezámliszt-alapúaknak – az ízük és az elkészítési módjuk is hasonlatos a hagyományos tésztákéhoz. Sokan aggódnak a maglisztek fitinsavtartalma miatt: a tészták esetében ezzel nem kell számolni, hiszen a főzés során kiázik belőlük. A száraztésztákon túl természetesen szólnunk kell a fentebb már említett, konjaklisztből készülő NoCarb tésztáról is.

Főzelékek

A főzelékek lehetséges alapanyagainak csak a szezon és a fantáziánk szabhat határt. Elkészítésüknél arra figyeljünk, hogy a megszokottnál kevesebb folyadékban főzzük az alapanyagokat, a sűrítéshez pedig több eljárást alkalmazzunk egyszerre. Az alapanyag egy részét visszaturmixolhatjuk, illetve folyadékmegkötő lisztet (például konjakot, útifűmaghéjport) is használhatunk, majd, ha a végtermék megkívánja, a főzelék rántását napraforgóbélliszttel készíthetjük el. A konjak és útifűmaghéjpor használatával legyünk óvatosak, mert eredeti tömegük többszörösére duzzadnak!

Zöldségpogácsa, zöldségkrokett

Bármilyen zöldségfélét találunk konyhánkban, ha van hozzá tojás és valamilyen magliszt, például kókuszliszt, esetleg útifűmaghéjliszt, már süthetjük is bő, forró kókuszolajban a pogácsánkat, krokettünket. A zöldségféléket nyersen reszelve, vagy akár párolást követően is felhasználhatjuk, így homogénebb állagot nyerve.

Saláta, savanyúság, fermentált zöldségek

A friss salátákat (például madársaláta, rukkola, jégsaláta, endívia, bébispenót stb.) különböző dresszingekkel (például olívaolajjal, balzsamecettel) ízesíthetjük. A boltok polcain megtaláljuk a paleolit édesítőszerrel készült savanyúságokat, de ha spórolni szeretnénk, az egész télen elérhető káposztából, répából és hagymából gyorsan készíthetünk csalamádét, amely hűtőben, lezárt edényben tartva hosszú ideig eláll. Az emésztőrendszerre, ezáltal az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatásuk miatt a probiotikumokban gazdag, erjesztett, fermentált zöldségféléket is fontos beilleszteni mindennapi táplálkozásunkba (lásd A fermentálás házi praktikái című cikkünket).

A változatos, bőséges zöldségfogyasztás elengedhetetlen az eredményes paleolit táplálkozáshoz. Figyeljünk arra, hogy ne „paleósítsuk” a hagyományos táplálkozást azzal, hogy maglisztet eszünk magliszttel: például reggelire szendvicset egy pohár magtejjel, ebédre pizzát és süteményt, majd vacsorára valami gyors tésztát. A magfogyasztás mérséklésével, áztatással, hőkezeléssel és fermentálással, valamint a C-vitamin-bevitel fokozásával elkerülhetjük a magok fitinsavtartalma okozta ásványianyag-vesztést.

Legalább annyi állati fehérjét együnk, mint zöldséget, amit egyenlő arányban alkosson színhús, kollagén típusú fehérje (bőr, inak, kötőszövet, porcok) és belsőségek. Sok torz információ kering a paleóról, többek közt, hogy ebben az étrendben sok húst kell enni. Ez tévedés. Van egy fehérjeminimum, ami általában testsúlykilogrammonként 1 g teljes értékű fehérjét jelent, amit fontos naponta elfogyasztanunk izomzatunk megtartásához, de ezen felül ízlés kérdése, ki mennyit eszik. Az arányok – egyénre szabott – helyes megtalálásánál ne kerülje el a figyelmünket, hogy a tojás is állati fehérje. A zsíroktól még ma is sokan félnek, holott ezek sokkal fontosabb energiaforrások, mint a szénhidrátok, az e számunkban olvasható, A rák új szemlélete című cikkünk pedig ugyancsak azt támasztja alá, hogy a zsír a barátunk. Gyümölcsből ne együnk sokat, különösen ne a magas fruktóztartalmúakból.

Szerzőnk: Sinka Judit

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Hozzátáplálás – paleolit szemléletben

Az első hónapok után újabb mérföldkő érkezik el a kisbaba életében: ez a szilárd ételekkel ...

Paleolit alapanyagok 3. rész

A paleolit táplálkozásra való áttéréskor fejtörést okozhat a tejtermékek helyettesítése. Mit kenjünk a kenyérre, ha ...

A paleolit gyermek 3. – Az alvásról

Amikor egy fiatal házaspár hazaviszi első gyermekét, estefelé egy kicsit tanácstalanul állnak az újszülött felett, ...

Evés és etetés

Nem kell ahhoz a paleolit táplálkozás követőjének lenni, hogy valaki a gyakori fogyasztásra, főként az ...

Paleolit alapanyagok 2. rész

Az előző cikk olvasói megismerkedhettek a maglisztekkel, amelyek egymással való ötvözésével, ésszerű határokon belül a ...

A paleolit gyermek 2. – A születés, avagy minden kezdet nehéz

Cikkem előző részében a fogantatástál a születésig vezető utat kísérhettük végig. Arra igyekeztem rávilágítani, hogy ...