Balázs története

Pár évvel ezelőtt, 2012 október végén változtattam meg az étrendemet, egyik percről a másikra elhagyva a szénhidráttartalmú ételeket. Hogy ne kelljen mérlegelnem, számolgatnom, miben mennyi található, gyakorlatilag száműztem minden olyan ételt, aminek 10%-nál nagyobb a szénhidráttartalma, úgymint a gabonaféléket, a burgonyát és a hüvelyesek egészét. Egy hagyományos tápanyagtáblázatból a paleo ajánlásait figyelembe véve kihúztam az összes káros élelmiszert – ami maradt, mára az az elméleti bevásárlólistám, -listánk.
Hogyan kezdődött? Egy – soha túlsúllyal nem bajlódó – válogatott műrepülő barátom hatására, akitől később megkérdeztem: ha sose volt kövér, akkor miért csinálja? Az egészségéért és mindazért, amit ez az étrend nyújt, felelte. Ma már tudom: olyan élettani változások indultak el bennem is, amelyek sokkal többet jelentenek az egyszerű fogyásnál, kívülről nem is látszanak. Az elhatározást azonnal tett követte, és ami irodalomhoz hozzájutottam, kezdve Szendi Gábor könyveitől, azonnal kiolvastam, emellett a „Tények-tévhitek” leírásaiból és gyógyulástörténeteiből tájékozódva, majd következtek más magyar és angol nyelvű források… Egyetemi tanulmányaim során volt ugyan élettan és biokémia szigorlatom, de a lényeg – az elérhető olvasmányokból – bárki számára könnyen megérthető.

Az induló 35 kg/m2 feletti testtömegindexem (BMI) 23-ra csökkent: közel fél éven át heti 1 kilót adtam le, mára harminchatot az eredeti 102 kilós súlyomból. Mindezt úgy, hogy soha nem volt éhségérzetem, az első néhány nap kivételével, amikor viszont csak ettem és ettem… A rövid adaptációs idő után megszűnt az a fajta éhségérzet, amit evés előtt érezni szoktunk, majd az új étrend hatására elmaradt az ebéd utáni telítettség, a túlevés és az ezzel járó szénhidrátkóma. Elmaradt az ebéd utáni álmosság és a napközbeni szendergés, megszűnt a fáradékonyság. A ketogén és paleo étrendek előírásait követve semmi komolyabb erőfeszítést nem kellett tennem, és csodapirulákat sem kellett vásárolnom. Vérnyomásomat rég nem mértem, ma 120-130/70-80-as tartományban mozog, nyugalmi pulzusom ötven körüli. Nemrégiben vendégségben közvetlenül az ebéd után a házigazda megmérte a vércukromat, igaz, az asztalon kínáltak közül csak az őzpörköltet és a csalamádét ettem meg, de nem is magasabb a cukrom, mint 5 mmol/l…

Mivel jár ez a folyamat? Hihetetlen szellemi frissességgel és állóképességgel, stabil, kiemelkedően jó közérzettel. Közben folyt le rólam a zsír, olvadt, mint egy jéghegy. Jellemző az egyébként általam kedvelt háziorvosom reakciója: megrettent, amikor egy laborvizsgálatot kértem, és úgy vélte, étrendem nagyon veszélyes, például a csontrendszerem kárára válik, és ha még több zsírt eszem, magas lesz a koleszterinszintem. Természetesen a laboreredmény – 7 mg/dl – őt igazolta, mire megkért, menjek be a rendelésére, mert koleszterincsökkentőt kell felírnia. Meglepte a válaszom: ezért ugyan nem fogok bemenni, írja fel, váltsa ki, szedje be, de én nem fogom. Mert addigra már tudtam, hogy zsírban gazdag étrendem miatt a szervezetemnek eleve fokozott epesavtermelésre kellett átállnia, ami koleszterin nélkül nem megy… Addigra megismertem azokat a vizsgálati eredményeket, amelyek szerint a koleszterinszint-emelkedés statisztikailag kimutatható módon nem növeli az érrendszeri problémákat, amint a koleszterincsökkentők sem csökkentik a szív- és érrendszeri problémák előfordulásának gyakoriságát, ugyanakkor kockázatokkal, mellékhatásokkal bírnak bőven… Erről szóltam is néhány szót az orvosomnak, akinek persze legföljebb egy dilettáns csodabogár lehetek, nem partner. Szegénynek napközben csak betegekhez meg orvoslátogatókhoz van szerencséje, egészséges emberekhez elvétve…

Mára kiugrónak tartom az orvosi felelősséget szüleim halálában is. Apám – akinek a testalkatát örököltem, és egészen a múlt évig egyre nőtt köztünk a hasonlóság – idős kori diabéteszben, majd szívelgyengülésben, demenciában szenvedett. Ez hosszú, ágyhoz kötött agóniával, amputációval járt: az utolsó évei nagyon nehezek voltak. Kalóriamegvonáson alapuló orvosi diétája nagyjából 40% szénhidrátot írt elő. Máig fel nem fogom, miért etették vele azt, ami a problémáját kiváltotta? Miért nem vonták meg tőle a szénhidrátokat? Közben folyamatos ellátást, orvosi felügyeletet, kezelést igényelt, drága gyógyszerek tömkelegét vásároltatták meg velünk…

Ismerőseim közül sokakkal ritkán találkozom: némelyek először azt hiszik, hogy beteg vagyok, mert a többségi elhízott társadalomban soványnak látják a normál testsúlyú embereket.
Saját területemen elég sokan ismernek, így könnyen ellenőrizhető, hogy az előtte/utána képpár nem átverés, nem fotómanipuláció, mint számos „fogyasztó” csodaszer PR-anyagai. Ez a két kép többet mond, mint ezer szó.

Semmit nem ajánlok inkább, mint az olvasást: így hozzám hasonlóan ki-ki összerakhatja a saját puzzle-ját, és mindenféle többletköltség nélkül tarthatja meg vagy hozhatja vissza egészségét, egészséges súlyát. Számomra döbbenetes felismerés volt, amikor ráébredtem, hogyan betegítheti meg a szervezetet a vérinzulin megemelkedése és folytonosan emelt szintje. Nekünk, akik már megtapasztaltuk és élvezzük a paleo-étrendek előnyeit, ki kell állnunk saját példánkkal, szemben azokkal, akik – akár orvostudományinak látszó címekkel teleaggatva – ostoba, primitív cikkekkel folytatnak ellenpropagandát.

K. Balázs, ötvenöt éves természetfotós

Szerzőnk: Magazin

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Balázs története

Pár évvel ezelőtt, 2012 október végén változtattam meg az étrendemet, egyik percről a másikra elhagyva ...

Elmúlt a pszoriázisom

Kedves Szendi Gábor! Én 58 éves múltam a nyáron,de mindig is fiatalabbnak éreztem magam és ...

A mellemből eltűnt a két fibroadenoma és a ciszták

Kedves Gábor! Szeptember eleje óta paleózom és szeretném megosztani másokkal is pozitív tapasztalataimat. Magamról annyit ...

71 évesen kezdtem paleózni

Kedves Gábor! Tavaly október elején – 71 és fél évesen – tértem át a paleolit ...

Elmúlt a refluxom és lefogytam

Kedves Szendi Gábor! Meg szeretném köszönni Önnek, hogy a Paleolit táplálkozás c. könyve segítségével tökéletesen ...

Lupusom jelentősen javult

Üdvözletem, Kedves Gábor! Előzetesen néhány szót engedjen meg magamról: 37 éves vagyok, és 14 évvel ...