Fenntartható-e a paleolit életmód?

Gyakran halljuk azt a vádat, hogy a paleolit táplálkozás nem tekinthető sem környezetbarátnak, sem pedig fenntarthatónak. De vajon mi történne akkor, ha az egész világ a paleo elvek szerint kezdene el táplálkozni? Többnyire azt a választ kapjuk, hogy ez esetben lehetetlen volna életben tartani az egyre növekvő lélekszámú emberiséget. Érdemes ezt a kérdést higgadtan és előítéletek nélkül, alaposabban is megvizsgálni. Meglepő eredményekre juthatunk.

 

Mire hivatkoznak a leggyakrabban a zöld alapokról bíráló kritikusok?

Az egyik érvük az, hogy amennyiben az egész emberiség hirtelen áttérne a paleóra a gabonaalapú étrendről, jelentősen növelnünk kellene a hústermelésünket. Egy kiló hús előállításához négy-hét kiló gabona1 és ötvenszer annyi víz szükséges, mint amennyi ugyanennyi növényi táplálék megtermeléséhez kell. Azt viszont rendszerint elfelejtik, hogy mindez csupán a nagyüzemi állattartásra igaz, de így még arra sem feltétlenül.
Manapság, ha ökomegfontolásokat hallunk, akkor általában az a konklúzió, hogy fogyasszunk több növényi és kevesebb (vagy semennyi) állati eredetű táplálékot. Ez a szemlélet – amely sokszor a vegetáriánus táplálkozást állítja be az eljövendő korok követendő mintájának – mindenképpen a fokozottabb gabonafogyasztás, elsősorban pedig a magas terméshozamot biztosító génmódosított gabonák termelése és fogyasztása irányába terelne bennünket.

Az első csúsztatás az, amikor összemossák a fenntartható és az egészséges fogalmát. Ami fenntartható ma 7,2 milliárd ember számára, az nem feltétlenül egészséges is. A nyugati világ már most nyakig ül az egészségügyi válságban, a fejlett országok egészségügyi költségei azért elviselhetetlenek, mert a nyugati étrendbe az egész népesség belebetegszik. Ha tovább erőltetik ezt a táplálkozási szisztémát, a helyzet egyre csak romlani fog. Az USA lakosságának még hatvan évvel ezelőtt is mindössze 1%-a volt cukorbeteg, ma viszont 8-10%-a az.

A másik probléma ezzel az érveléssel: senki sem állította, hogy az egészségesebb táplálkozásra való áttérés valamilyen hirtelen folyamat lenne. A fejlett világban a legnagyobb probléma nem is az éhezés, hanem épp az ellenkezője, a pazarlás és a túlzott kalóriabevitel. Egyes országokban az elpazarolt, kidobott élelmiszer aránya elérheti a 40%-ot is. Furcsa ebben a helyzetben élelmiszerválságról beszélni. Az emberiség jelentős, fejlettebb területeken élő hányada valójában túl sokat eszik,7 mégpedig húsból és gabonából egyaránt. A túlfogyasztott élelmiszernek csupán egy részét – a gabonát, a tejet, a hüvelyeseket, az egészségtelen műeledeleket, stb. – kellene elhagyni, a zöldségfogyasztást növelni, és máris beállna az egyensúly, miközben a húsfogyasztás mértéke sem változna jelentősen. Így a fejlett világban semmiféle ellátási nehézséget nem okozna az átállás.
>> A következő oldalon folytatjuk…

Szerzőnk: Radnóti Alice

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Fenntartható-e a paleolit életmód?

Gyakran halljuk azt a vádat, hogy a paleolit táplálkozás nem tekinthető sem környezetbarátnak, sem pedig ...