Miért fontosak étkezésünkben a tengeri ételek?

Egyes kutatók szerint evolúciós fejlődésünknek volt egy szakasza, amikor az addig zömében növényevő majmok elkezdték a tengerparti sekély vizekben előforduló apró kagylókat,
rákokat fogyasztani. Ebből indul ki az úgynevezett vízimajom-elmélet is, és ez lehet a magyarázata idegrendszerünk fejlődésének, agyméretünk növekedésének.

De miért pont a tengeri ételekkel hozható ez összefüggésbe? Ha az összetételüket nézzük, akkor kiderül, hogy többek között kitűnő omega-3-, szelén-, jód-, cink-, B12-vitamin- és taurinforrások, melyek mind nélkülözhetetlenek egy fejlett, jól működő idegrendszer számára.

A zsírsavak egy speciális fajtája az EPA és a DHA, vagyis az omega-3 zsírsavak, melyek hiánya összefüggésbe hozható a legtöbb neurodegeneratív és gyulladásos betegséggel. Az agyunk, az idegrendszerünk és a sejtmembránjaink nem tudnának működni nélkülük, mert a DHA egészen egyedi fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik: nem lehet véletlen, hogy az evolúció 600 millió éve változatlan formában használja ezt a vegyületet.

A modern civilizáció egyik mellékhatása a tévékből, telefonokból, világításból eredő túlzott kék fény és elektroszmogterhelés, ami Jack Kruse amerikai idegsebész szerint idővel tönkreteszi a DHA-t, ezért is kellene folyamatosan pótolnunk. A meglehetősen instabil szerkezetű DHA-nak kitűnő „testőre” egyébként a jód, mely ebben az esetben antioxidáns funkciót lát el. Mindezeket egy csomagban, optimális összetételben tartalmazzák a különféle tengeri halak, kagylók és rákok. A tengeri hínárok, moszatok is gazdagok jódban és a legkülönfélébb ásványi anyagokban, például a japánok ennek köszönhetik az átlagosnál jóval magasabb jódbevitelüket.

Elterjedt nézet, hogy a tengeri ételek nehézfémekkel és más mérgező anyagokkal terheltek. Ennek sajnos valóban van alapja a tengerek szennyezettsége miatt, ám egy praktikus tanácsot megfogadva
minimalizálhatjuk a kockázatot. Válasszuk a fiatalabb, kisebb méretű állatokat (például szardínia, hering, lazac, kagylók, rákok, tintahal), ugyanis egy idősebb csúcsragadozóban (például
cápa, egyes tonhalfajták, királymakréla, kardhal) jobban felhalmozódnak ezek az anyagok! Egy másik, kevésbé ismert szempont, hogy inkább fogyasszunk tengeri ételeket, mint hogy kihagynánk
őket, mert a bennük található szelén és B-vitaminok segítenek a méregtelenítési folyamatokban.

A tengeri herkentyűk a gyorsan elkészíthető ételek kategóriájába tartoznak. Egyes fajtái nyersen is fogyaszthatók, gondoljunk csak a sushira vagy egy füstölt lazacszeletre. Egy két-háromhetes
fagyasztás jó szolgálatot tehet a megtelepedett mikroorganizmusok csökkentésében. A mirelit kagylók, rákok általában előfőzve érkeznek hozzánk, ezért ezek csak igen minimális hőkezelést
igényelnek. A halak esetében is inkább a kíméletes párolás ajánlott, mint az erős hőkezelés, sütés.

Összefoglalva, a nélkülözhetetlen mikrotápanyagok bevitele miatt javasolt minimum heti kétszer tengeri ételt fogyasztani. Egy kis tanulással igen változatos, gyors és rendkívül finom fogások
készíthetőek belőlük.

Szerzőnk: Sáfrán Mihály

Írja meg a véleményét!

x

Check Also

Paleo konyha – köszöntő

A paleolit táplálkozás és életmód tábora, lelkes híveinek száma egyre nő, organikus módon fejlődik. Mi, ...

Paleo-alapanyagok beszerzése

A paleolit táplálkozást megkezdők számára fogós kérdés, hol tudják beszerezni a speciális alapanyagokat, illetve mit ...

Miért fontosak étkezésünkben a tengeri ételek?

Egyes kutatók szerint evolúciós fejlődésünknek volt egy szakasza, amikor az addig zömében növényevő majmok elkezdték ...

Süti, nem süti – a fitinsav és a fitátok

Ha egyszer valaki megírja a magyar paleo történetét, abban szerintem kitüntetett szerep jut majd a ...

Paleo lisztek

Paleolisztek, magok őrleményei Kezdő paleósok örök kérdése: mit nevezünk a paleóban lisztnek? A válasz: a ...

Édesítés

A paleóban használt legfontosabb édesítőszerek az eritrit, a stevia és a xilit, megengedett még a ...